Mentés

A gyes és a részmunkaidő

Évek óta központi témája a családpolitikai diskurzusnak a kismamák visszatérése a munkaerőpiacra. Ezzel párhuzamosan mind erősebb a képviselete annak a szakmai meggyőződésnek, hogy a kisgyerekes anyukák reintegrálódását – jellemzően a rugalmas munkavégzési formák ösztönzésével – az államnak is segítenie kell (ezt a nézetet képviselte Sztankó Dániel kollégám is „Anyák nehezített pályán” című bejegyzésében. A legfrissebb intézkedések azt mutatják, hogy a kormány elfogadta ezt a koncepciót.

Heti 30 óra a maximum

2011. április 1-jétől a gyesen lévő kismamák csak olyan állást vállalhatnak, amely maximum heti 30 órás elfoglaltságot jelent. Eddig nem volt ilyen korlátozás, a gyes mellett munkát végzők akár napi nyolc órában is dolgozhattak. Az idei év első három hónapja egyfajta türelmi időszak volt, ez idő alatt kellett az érintett munkavállalók munkaidejét lecsökkenteni az új szabály szerinti maximum heti 30 órára.

Néhány kivétel ugyanakkor szerepel a szabályozásban, így azokra a kismamákra, akik otthonukban dolgoznak, nem vonatkozik az időkorlát. A tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekkel gyesen lévő munkavállaló a gyermek egyéves kora után szintén időkorlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet. Miként az a szülő is, aki ikergyermekek után veszi igénybe a gyest, és a gyermekek elmúltak egyévesek, igaz, ez esetben csak egy gyermek után jár a gyermekgondozási segély. A munkát vállaló szülő gyesjogosultságát nem zárja ki, ha a gyermekét óvodában, bölcsődében helyezi el.

Logikus döntést született

Azt gondolom, a jogalkotó logikus döntést hozott, hiszen minden olyan ellátásnak, amely a gyermek neveléséhez kapcsolódik, értelemszerűen azt kell támogatnia, hogy a szülő minél több időt tudjon gyermekével együtt tölteni. Ez pedig napi nyolc óra munkavégzés mellett nem igazán lehetséges. Az új szabályozás tehát teret ad a munkát végezni vágyó szülőnek, hogy dolgozzon, keresetével erősíthesse a család anyagi jólétét, ugyanakkor a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségével mégis több időt tud együtt lenni gyermekével, gyermekeivel.

Egyben a munkáltató is kap egy kis ízelítőt a részmunkaidős foglalkoztatás előnyeiből. Ami különösen fontos, hiszen - mint ahogy arról Junkert Andrea kolléganőm is írt „Gyesmenedzsment” című bejegyzésében,  a munkáltatók még mindig nehezen nyitnak a részmunkaidős foglalkoztatás irányába.

Külföldi példák

Érdemes egy kicsit kitekinteni Európára, hogy hol milyen az állam részéről a gyermeknevelés támogatása.

Svédországban a gyermekmegszületését követően a szülő hét hónapig lehet otthon  gyermekével, és az apa vagy az anya is igénybe veheti ezt a lehetőséget. A gyermekeknek egyéves koruktól van óvodalehetőségük, és általában az anyák részmunkaidőbe mennek vissza dolgozni.

Franciaországban a szülés után két hónapig lehet otthon az anyuka, és utána visszamegy dolgozni. Franciaországban az állam nem igazán támogatja az anyákat, maximum a három vagy többgyermekes anyukáknak van egy jelképes állami támogatás a gyermekneveléshez. Viszont Franciaországban van a legjobb szociális, jóléti háttér a gyermekek ellátásához.

Svájcban a szülés után 14 hét, Angliában 39 hét, Németországban pedig 14 hónapig jár az ellátás a kismamáknak. Érdemes megemlíteni, hogy több európai országban a kispapák aktívan részt vesznek a szülés utáni ellátás igénybevételekor.

Nem a keresetkiegészítés a cél

A fenti adatok alapján látható, hogy a magyar szabályozás igen kedvező, hiszen a szülők gyermekük három éves koráig többfajta ellátásra is jogosultak. Egyértelmű ugyanakkor, hogy az aktuális gazdasági helyzet rengeteg családot kényszerít (majd) arra, hogy a szülők lemondjanak a gyermekgondozási segélyről, hogy nyolc órában tudjanak továbbra is munkát vállalni. Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy a gyes funkciója nem a keresetkiegészítés, hanem a gyermeknevelési támogatás eszköze.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Értesüljön az adóváltozásokról

    hírlevelünkből!

    Feliratkozom
     Tovább