Szakértőink

Héhn Miklós, RSM Hungary, Számviteli üzletágvezető

Héhn Miklós

Partner
Számviteli üzletágvezető

A számviteli üzletág vezetőjeként irányítja az RSM Hungary Zrt. számviteli szolgáltatói tevékenységét 2007 óta. Képzettségét tekintve okleveles közgazdász, regisztrált mérlegképes könyvelő, adótanácsadó. Vezetői minőségében a munkaszervezésen és a kollégák szakmai felügyeletén és képzésén kívül feladata a számviteli hivatás legmagasabb minőségi elvárásainak való megfelelés biztosítása is. Napi kapcsolatban van a társaság ügyfeleivel, így közvetve és közvetlenül is ismeri az üzleti élet gyakorlatában felmerülő, a számvitelt, az adózást, a vállalkozások gazdasági, pénzügyi helyzetét érintő feladatokat és a problémákat.

Telefon

Héhn Miklós bejegyzései

Héhn Miklós

Itt vannak az online számlázóprogramok elektronikus adatküldésének részletei

A napokban megjelent az online számlázóprogramok elektronikus adatküldésének részleteiről szóló NGM rendelettervezet. Egy év múlva, 2018. július 1-től már valós idejű elektronikus adatszolgáltatásra kötelezettek az online számlázóprogramot használó társaságok, a 100.000 forintos áfatartalom feletti számlák esetében. A tesztelés elkezdéséhez előzetes regisztráció szükséges!

Tovább
Héhn Miklós
Héhn Miklós

Költözni vagy sem? – Kilenc kérdés és válasz a felhő alapú szolgáltatásokról

Egyre több vállalat vesz igénybe felhő alapú szolgáltatásokat, használja ki ezek számos előnyét: az alacsonyabb költségeket és a magasabb szintű adatvédelmet. Azonban sok cég nincs pontosan tisztában azzal, hogy milyen előnyei származhatnak abból, ha adatai egy részét vagy egészét „felhőbe költözteti”. Kilenc, általában felmerülő kérdésre összegeztük a válaszokat, hogy segítsünk eldönteni, megfelelőek lehetnek-e a felhő alapú megoldások egy-egy cég számára.

Tovább
Héhn Miklós
Héhn Miklós

Beszámolófeltöltés – új fejezet nyílik idén

Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozás köteles beszámolójának közzétételéről és letétbe helyezéséről gondoskodni a számviteli törvényben megadott határidőnek megfelelően. Erre 2016. december 1-től – a beszámolási időszaktól függetlenül – már csak az Online Beszámoló- és űrlapkitöltő rendszeren (OBR) keresztül lesz lehetőség.

Tovább
Héhn Miklós

Outsourcing – mikor hatékony?

Minden gazdasági szektorban érezhető a zsugorodó munkaerőpiac hatása. Egyre növekvő kihívást jelent a vállalatoknak, hogy képesek legyenek pénzügyi, számviteli és IT-erőforrásaikat biztosítani: kulcsfontosságú stratégiai kérdéssé vált a vállalkozások számára a megfelelően képzett és motivált munkaerő toborzása, felvétele és megtartása, miközben a munkabérek és juttatások folyamatos emelkedése kiélezi a cégek versenyét a tehetséges alkalmazottakért.

Tovább
Héhn Miklós

Hogyan segítik a digitális megoldások vállalata pénzügyeit?

A modern vállalkozási környezetben a számvitelnek is haladnia kell az információtechnológiai igényekkel, lehetőségekkel. Manapság már kis- és középvállalati szinten is előtérbe került az egyszerű könyvviteli rendszer helyett a digitális megoldásokat is alkalmazó, vagy erre épülő hatékonyabb könyvelés.

Tovább
Héhn Miklós

Mire figyeljen könyvelőváltás lebonyolítása során?

Egy könyvelőváltási döntésnek sokféle előzménye lehet. Előfordulhat, hogy például a vállalat növekedése, a tevékenysége bővülése miatt több, vagy más tartalmú szolgáltatásra van szükség, de okot adhat erre az elégedetlenség is a jelenlegi szolgáltatással. Ha eljött az ideje annak, hogy ezt a feladatot új szolgáltatónak adja át, érdemes néhány alapszabályt végiggondolni, mielőtt kiválasztja az igényeinek leginkább megfelelő könyvelőirodát.

Tovább
Héhn Miklós

Adófeltöltési kötelezettség 2016

A következő összefoglaló segítségével a december 20-i hatállyal kötelező feltöltésekhez kapcsolódó könyvelési feladatok áttekintésében nyújtunk segítséget.

Tovább
Héhn Miklós

Számviteli törvény változások 2017

A novemberi adócsomag számviteli törvényt érintő változásai néhány fontosabb pénzügyi és a származtatott ügyletekhez kapcsolódó fogalom tisztázását, azok számviteli elszámolását, IFRS szabályokat, illetve a megváltozott jogszabályi környezethez való igazodást tartalmazza. Az alábbiakban a származékos ügyletekre vonatkozó szabályokat tekintjük át részletesen.

Tovább
Héhn Miklós

Hogyan válasszuk ki a legjobb könyvelőt?

Egy cégvezető jellemzően az üzleti folyamatok irányítására fókuszál, az adminisztratív feladatok és a pénzügyi tervezés jó esetben ezt segíti. A jól kiválasztott belső könyvelő, vagy külső könyvelői szolgáltatás révén a cégvezető feladata egyszerűsödik, hiszen jobban tud az üzleti folyamatok irányításával foglalkozni.

Tovább
Héhn Miklós

Vállalati pénzügyek 2.0

A középvállalatok pénzügyi vezetői döntéseihez fontosak a hatékony rendszerek és folyamatok, illetve az operatív és stratégai kontrolling. Amennyiben a pénzügyi határidők betartása, az adatok rendszerezése és értékelése kihívásokat jelent, elsőként a kritikus hiányosságokat és fejlesztendő területeket kell azonosítani, majd a fejlesztésükhöz szükséges képességeket, folyamatokat és technológiai megoldásokat.

Tovább
Héhn Miklós

Vállalati pénzügyek - a folyamatok modernizálása

A középvállalatok piacain tapasztalható gyors változások javarészt a fejlődő technológiára, a globalizációra és az összeolvadások és felvásárlások növekvő számára vezethető vissza. Mindez a vállalat pénzügyi területével szemben is növeli az elvárásokat, kiemelt szerepet kap a változások előrejelzésének képessége és a gyorsan változó vevői- és piaci igényeknek való megfelelés. A hatékonyan működő szervezetekben a pénzügyi terület a stratégiai döntések előkészítésében, levezényelésében és az ehhez szükséges belső tanácsadásban fontos szerepet tölt be.

Tovább
Héhn Miklós

Javítható a már közzétett beszámoló? Bizonyos esetben van rá lehetőség…

A 2016 januárjától érvényes új szabály enyhített a már közzétett beszámolók javítására vonatkozó korábbi, szigorú előírásokon. Egy 2009. évben kiadott rendelet előírásai szerint a már közzétett beszámolót a céginformációs szolgálat honlapjáról nem lehetett eltávolítani, illetve nem lehetett egy adott beszámolót ismételten benyújtani.

Tovább
Héhn Miklós
Héhn Miklós

A havi pénzügyi riport jelentősége a vállalkozás költséggazdálkodásában

Tulajdonosi szempontból a legfontosabb tényező egy társaság gazdálkodásában a profit növelése, amit kétféle tényező befolyásol, az egyik a bevétel növelése, a másik a költségek, kiadások csökkentése. Ezen szemléleten túl, a gazdasági növekedés, a piacgazdaság kiépülése és a mindezekkel összefüggő gazdaságpolitikai célkitűzések mind megkövetelik a menedzsment részéről az ésszerű takarékoskodást, a hatékonyság javítását.

Tovább
Héhn Miklós

Immateriális javak és tárgyi eszközök leltározása

Az előző bejegyzésben a leltározásról általában írtam. Most nézzük meg az immateriális javak és tárgyi eszközök leltárát, amit a számviteli politikában rögzített időszakonként, legalább 3 évente kell elvégeznie a vállalkozásoknak.

Tovább
Héhn Miklós
Héhn Miklós

A számviteli törvény módosításai II. rész

A legutóbbi blogbejegyzés folytatásaként a mérleg és eredménykimutatás sémák változásait, az osztalék elszámolását és az IFRS-áttéréssel kapcsolatos újdonságokat foglalom össze kicsit részletesebben!

Tovább
Héhn Miklós

2016-tól jelentősen módosul a számviteli törvény

A számviteli törvény legfontosabb változásai között a mérleg- és az eredménykimutatás szerkezetének változását, a rendkívüli tételek törlését, és az osztalékfizetéssel kapcsolatos elszámolások szabályainak módosulását említeném meg.

Tovább
Héhn Miklós

A házipénztár szabályos vezetése II. rész

Az előző bejegyzésemben a házipénztár szabályozásról, a pénzkezelési szabályzat felépítéséről, tartalmáról olvashattak. Most nézzük meg pár a gyakorlatban felmerülő esetet arról, hogy mire kell odafigyelnünk, hogy egy erre irányuló adóvizsgálaton a revizorok mindent rendben találjanak.

Tovább
Héhn Miklós

A házipénztár szabályos vezetése I. rész

A házipénztár szabályos vezetése elengedhetetlen egy vállalkozás számára. Sajnos számos esetben tapasztaljuk, hogy nincs minden rendben. Sokan nincsenek tisztában a házipénztárakat érintő részletes és teljes szabályozással.

Tovább
Héhn Miklós
Héhn Miklós

Számviteli törvényt érintő 2015-ös változások

Az új Ptk. hatálybalépésével a Számviteli törvény már az új Ptk. szerinti pénzügyi lízing fogalmát veszi át. A Ptk. szerinti fogalom alkalmazása azonban számos kérdést vet fel a tartós bérlet és a pénzügyi lízing elhatárolásával kapcsolatban, illetve nem tartalmazza a számviteli elszámoláshoz kapcsolódóan a törlesztőrészletek tőkére és kamatra történő megosztását.

Tovább
Héhn Miklós

Megint közeleg a december 20-a, az adófeltöltési kötelezettségek határideje!

A beszámolójukat a naptári évvel összhangban összeállító vállalkozásoknak december 20-i hatállyal (ami idén a hétvégi határidő miatt átcsúszik december 22-re) kell az adóévre már befizetett adóelőlegek összegét kiegészíteni az adóévi várható fizetendő adó összegére. Az alábbiakban összefoglalom, hogy milyen adónemek tekintetében állhat fenn adófeltöltési kötelezettség.

Tovább
Héhn Miklós
Héhn Miklós
Héhn Miklós

Pályázati támogatások számvitele: Mit könyvelünk a támogatásokkal kapcsolatosan?

Napjainkban jelentek meg az első pályázati felhívások az Európai Unió új, 2014-2020-as költségvetési ciklusának regionális támogatásai kapcsán. Jelen blogbejegyzésemben azokat a szabályokat igyekszem összefoglalni, amelyek ahhoz szükségesek, hogy egy számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozás az elnyert támogatás kapcsán milyen számviteli elszámolási módot alkalmazzon.

Tovább
Héhn Miklós
Héhn Miklós

A számviteli politika a cég bibliája?

Minden vállalkozásnak a számviteli törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítania és írásba kell foglalnia az adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő számviteli politikát. Írásban rögzíteni kell azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, illetve meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket milyen feltételek fennállása esetén alkalmazza.

Tovább
Héhn Miklós
Héhn Miklós

Nyaraló kiadásából származó jövedeleme van? Így adózik utána!

A szálláshely-szolgáltatási tevékenység és az ingatlan-bérbeadás két külön tevékenység, nem keverendő össze. Fontos, hogy bármilyen szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásához engedély szükséges. A szálláshely-szolgáltatói tevékenység – ideértve a falusiszálláshely-szolgáltatókat, fizetővendéglátókat is – olyan adóköteles tevékenység, amely kizárólag adószám birtokában folytatható. A szálláshely-szolgáltatást végző személy ezen gazdasági tevékenység kifejtése következtében az általános forgalmi adó (áfa) alanyává válik. Az adóköteles tevékenység megkezdéséhez kapcsolódó adóhatósági bejelentkezéskor az adóalanynak döntenie kell az általános forgalmi adókötelezettséggel kapcsolatban is (általános szabályok szerint adózik vagy pedig alanyi adómentességet választ).

Tovább
Héhn Miklós
Héhn Miklós

Beszámoló-közzététel 2014 – közeleg a határidő, figyeljünk oda!

A legfontosabb a beszámoló közzétételét illetően, hogy a beszámoló ismételt, eltérő tartalommal történő közzétételére utólag nincs mód (2013. december 1- től hatályos rendelet). Ha a beszámoló hibás adatokat tartalmaz, akár a mérleg eredménykimutatás részében, akár a csatolt dokumentumokban, a javítására vagy ismételt közzétételére nincsen lehetőség. Helyesbíteni csak a számviteli törvényben foglaltak szerint a beszámolóban szereplő hibát a könyvelésben szükséges helyesbíteni. Aki a beszámolót közzé teszi, beküldi az Ügyfélkapun keresztül, fokozottan ügyeljen a beszámoló elkészítésekor az adatok, csatolt dokumentumok megfelelőségére. Célszerű a beküldésre előkészített nyomtatványt többször vagy több személy által ellenőrizni.

Tovább
Héhn Miklós

Adott-kapott támogatások a beszámolóban

A pénzbeli támogatások, juttatások alatt alapvetően a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott (adott) támogatásokat, juttatásokat, véglegesen átvett (átadott) pénzeszközöket értjük.

Tovább
Héhn Miklós

Év végi céltartalékképzés 2. rész

Az Év végi céltartalékképzés 1. részét itt olvashatják. » A becslés módszertanával kapcsolatban a számviteli törvény nem ad támpontokat. Az elérhető információk alapján kell a lehető legjobb becslésre törekedni természetesen szem előtt tartva a költség-haszon összevetésének elvét. Ezek alapján tehát előfordulhat, hogy a képzett céltartalék és a ténylegesen realizált veszteség eltér egymástól. Az eltérés lehet negatív vagy pozitív irányban is.

Tovább
Héhn Miklós

Év végi céltartalékképzés 1. rész

Az év végi zárásnál meg kell vizsgálni, hogy a számviteli törvény szerint szükséges-e vagy lehetséges-e céltartalékot képezni. Az óvatosság számviteli elve alapján a tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség. Jelen blogomban az általános szabályokat mutatom be.

Tovább
Héhn Miklós
Héhn Miklós
Héhn Miklós

Behajthatatlan követelés kezelése a könyvelésben

A mérlegben a követelést addig kell kimutatni, amíg azt pénzügyileg, vagy egyéb módon (beszámítással, eszközátadással, váltóval) nem rendezték, illetve amíg azt el nem engedték, vagy behajthatatlan követelésként le nem írták.

Tovább
Héhn Miklós
Héhn Miklós
Héhn Miklós

Számlázás külföldi fizetőeszközben – az áfa és számvitel kapcsolata

Fontos, hogy az elszámolás milyen árfolyamon történik, hisz mind az áfatörvény, mind a számviteli törvény által előírt szabályokat figyelembe kell venni. Továbbá azt is meg kell vizsgálni, hogy melyik nap árfolyamán milyen előírások vonatkoznak a számla elszámolására. A számviteli és az áfatörvény nyújtotta lehetőségek nem megfelelő összehangolása többletmunkát okoznak.

Tovább
Héhn Miklós

Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe

A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepéről és kereskedelmi képviseleteiről a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvény rendelkezik.

Tovább
Héhn Miklós
Héhn Miklós

Közbenső mérleg, osztalékelőleg fizetése

Ha például egy márciusban elfogadott beszámolóban nem döntöttek az osztalékról, azonban később úgy alakult a cég gazdasági helyzete vagy pénzeszközállománya, hogy mégis lehet az eredmény terhére osztalékot fizetni, akkor a tulajdonosok egy taggyűlés keretein belül határozhatnak erről.

Tovább
Héhn Miklós

A vezetői számvitel adhat választ a cégek belső problémáira

Leginkább a belső kihívások sújtják a hazai vállalkozásokat, ezek közül is első helyen az értékesítés és a vállalatirányítás problémái állnak – derül ki vállalati kutatásunkból. A kutatási eredmények fényében úgy látjuk, hogy a belső kihívások feltérképezésére, illetve megoldására a legjobb módszer a vezetői számvitel rendszerszintű használata.

Tovább
Héhn Miklós

Beszámoló-közzététel 2013: közeleg a határidő!

A gazdasági életben május 31. egyet jelent a társasági adóról, az iparűzési adóról, az innovációs járulékról, az energiaellátók különadójáról, a szakképzési hozzájárulás különbözetéről, a hitelintézeti járadékról, illetve a kettős könyvvitel alá tartozó eva-alanyok egyszerűsített vállalkozási adójáról szóló bevallás leadásával. És ha mindez nem lenne elegendő, ez a nap a beszámoló beadási határideje is. Ez már önmagában is szép felsorolás, hát még időben és hibátlanul, a törvényi előírásoknak megfelelően teljesíteni mindent!

Tovább
Héhn Miklós

Számviteli 2013: könnyítések napirenden

A szóban forgó módosításokat két rövid blogbejegyzésben foglalom össze. Az alábbiakban a legfontosabb módosításokból első körben a következőkre térek ki:  a továbbiakban áruként kell nyilvántartani az átmenetileg használatba vett eszközöket, megszűnt a napi készpénzállomány maximális értékére vonatkozó korlát és egyszerűsödött a skontó elszámolása.

Tovább
Héhn Miklós

Ajándékozási illetékmentesség: pontosan mikor jár?

A legfontosabb alaptézis az ajándékozási illeték esetében az, hogy az egyenes ági rokonok közötti ajándékozás 2010. augusztus 16-ától mentes az illetékteher alól. Az illetékmentesség tényétől függetlenül azonban a vagyonszerzést be kell jelenteni az állami adóhatósághoz, mégpedig az ajándékozásról szóló szerződésről kiállított okirat aláírása napjától, vagy - ha írásbeli szerződés nem született - a vagyonszerzéstől számított 30 napon belül.

Tovább
Héhn Miklós

Tételes belföldi áfabevallás: már csak három hónapunk van a felkészülésre!

Az oszmán-török birodalom szultáni székhelye átkerül Edirnébe, a korábbi Drinápolyba. A történelmet kedvelőknek minden bizonnyal ez jut eszükbe az 1365-ös számról. A magyar cégvezetőknek, könyvelőknek és adótanácsadóknak azonban jövő év elejétől garantáltan más ugrik be e szám láttán: a tételes belföldi áfabevallás. Az erre szolgáló adóhatósági nyomtatvány – amelynek előzetes tervezete már elérhető – ugyanis ezt a jelölést kapta. Az Országgyűlés 2012 júniusában határozott a tételes bevallással összefüggő törvénymódosításról, amely 2013. január 1-jén lép hatályba. A cégeknek tehát három hónapjuk maradt arra, hogy felkészüljenek a szabályok gyakorlatba történő átültetésére.

Tovább
Héhn Miklós

Az egyszemélyes vállalatok országa: még mindig neuralgikus pont a házipénztár

Készpénz- és pénztárkezelés, szigorú számadású bizonylatolás – nemcsak a fogalmak, hanem a mögöttük húzódó jogszabályok és azok logikája is idegenül cseng a magyar társas vállalkozók egy részének fülében. Magyarországon még mindig bevett szokás, hogy a tulajdonosok saját pénzüknek tekintik a vállalkozásukban lévő összegeket – az ennek visszaszorítására irányuló folyamatos jogalkotói erőfeszítések ellenére is.

Tovább
Héhn Miklós

Sorsolás: félmillió Ft-os értékig nem engedélyköteles

Mivel a magyarországi cégek is gyakran élnek a promóció különböző lehetőségeivel, nem árt alaposan utánajárni, egyes játékok szervezésénél milyen jogszabályi feltételeknek kell eleget tennünk. Korábbi bejegyzésemben a rendszeres ajándéksorsolásokat vettem górcső alá, alább pedig az egyéb sorsolásos játékokra vonatkozó szabályokat foglaltam össze.

Tovább
Héhn Miklós

Be kell jelenteni az ajándéksorsolásokat

Szerencsejáték szervező tevékenység kizárólag a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala Szerencsejáték Felügyeleti Főosztályának (SZEF) engedélyével folytatható, sorsolásos játék (ún. tombola),valamint ajándéksorsolásos akció azonban bejelentési kötelezettség teljesítése mellett is lebonyolítható. Fontos azonban, hogy nem minden promóció minősül ajándéksorsolásnak. Alább ezeket az akciókat, következő bejegyzésünkben pedig a sorsolásos játékokra, többek között a tombolára vonatkozó szabályokat veszem górcső alá.

Tovább
Héhn Miklós

Még bírság nélkül be lehet fizetni az élelmiszerlánc-felügyeteli díjat

E hónap végéig még szankciók nélkül van lehetőség az élelmiszerlánc-felügyeleti díj befizetésére és a bevallások benyújtására. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj új keletű kötelezettség: 2012-től az élelmiszerlánc szereplői az eddigi állami költségvállalások mellett közvetlenül járulnak hozzá a felügyeleti költségek fedezéséhez is. A bevezetett felügyeleti díj fizetésére kötelezettek körének meghatározásakor a jogalkotó a nemzetgazdasági folyamatokra, illetve az érintettek közötti különbségek miatt az arányos teherviselésre próbált összpontosítani. Az élelmiszerlánc leegyszerűsítve az élelmiszernek az előállításától a forgalomba hozatalán át a végső felhasználóhoz való eljutását jelenti.

Tovább
Héhn Miklós

Beszámoló közzététele: hamarosan lejár a határidő

Közeledik a beszámolók közzétételének határideje. A vállalkozó azzal tesz eleget a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, ha a beszámoló elektronikus példányát - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó - független könyvvizsgálói jelentéssel, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti elektronikus űrlappal együtt a céginformációs szolgálatnak hibátlanul megküldi a kormányzati portál útján.

Tovább
Héhn Miklós

Gondosan meg kell őrizni az elektronikus számlákat is

Már a kisebb cégeknek is ígéretes megoldás lehet az elektronikus számlázás – mint erre Komoly lehetőségeket rejt az elektronikus számlázás című bejegyzésemben is rámutattam -, ám kiemelkedő jelentősége van az e-számlák adminisztrációjának és archiválásának is. Az alábbi sorokban az ezzel kapcsolatos tudnivalókat foglalom össze.

Tovább
Héhn Miklós

Komoly lehetőségeket rejt az elektronikus számlázás

Bár immár nyolcadik éve, 2004 óta lehet Magyarországon elektronikus számlát kibocsátani, és az minden értelemben egyenértékű a papíralapú megoldással, továbbra is nagyon kevesen élnek e lehetőséggel. Annak ellenére is, hogy ez a megoldás a komoly költségcsökkenés mellett a számlaforgalom gyorsításával is segíti a vállalkozásokat.

Tovább
Héhn Miklós

Külföldi kiküldetés, avagy mennyi lehet a napidíj?

A megszerzett bevétel 30 százaléka, de maximum napi 15 eurónak megfelelő forintösszeg számolható el 2012. január 1-től igazolás nélkül külföldi kiküldetés esetén. Hasonló szabály már korábban is létezett, év elejétől pedig ismét ez a rendelkezés az irányadó a külföldi kiküldetések terén.

Tovább
Héhn Miklós

Kisebb adminisztrációs teher mellett fizethető ki az osztalékelőleg

Idén új szabályok léptek életbe az osztalékelőleg kifizetésére. A változás kifejezetten kedvező irányú, hiszen kevesebb adminisztrációval kerülhet sor az osztalékelőleg kifizetésére akkor is, ha a gazdálkodó szervezet tulajdonosai korábban, a beszámoló elfogadásakor nem szavaztak meg osztalékot, vagy valamiért utólag válik szükségessé az osztalék kifizetése.

Tovább
Héhn Miklós

Digitalizálással a felajánlásokért

Március elsején kezdheti meg az adóhatóság a személyijövedelemadó-bevallások alapján a magánszemélyeknek visszatérítendő jövedelemadó kiutalását. Míg az adóbevallások közel negyedét már elektronikus úton töltötték ki tavaly, addig a felajánlható egy százalék sorsáról még mindig papíron, aláírással nyilatkozik az adózók jelentős többsége. Ez a módszer azonban többlet-erőfeszítést feltételez a felajánlótól, és néhány kitöltési hibára is módot adhat, mindez pedig csökkentheti azt az összeget, amely végül a választott szervezetekhez kerül.

Tovább
Héhn Miklós

Beszámoló-közzététel: vigyázat, vaskos bírság!

2012. január 1-jével a jogszabályalkotók „megkönnyítették” a számviteli szolgáltatók életét. Idén már nem kell számolgatnunk, hogy mikorra esik a 90-ik, a 150-ik, illetve a 180-ik nap. Korábban a beszámoló elektronikus közzétételére kötelezett szervezetek részére az üzleti év fordulónapját követően 150 nap állt rendelkezésre a közzététel teljesítésére, a konszolidált beszámoló közzétételére kötelezett szervezetek részére pedig 180 nap. Ezeket a mérlegfordulónaptól számított közzétételi határidőket hónapokban kifejezett határidők váltották fel: sorrendben a 3. hónap, az 5. hónap, illetve a 6. hónap utolsó napja. Ez a határidő a naptári évvel megegyező üzleti évre vonatkozó éves beszámolók, egyszerűsített éves beszámolók, sajátos egyszerűsített éves beszámolók esetében: május 31.

Tovább
Héhn Miklós

Lakásbérbeadás jogszerűen 2012-ben is

Kedvezően változtak az ingatlan-bérbeadás szabályai az idei évtől. A többi között a lakását bérbe adó magánszemély levonhatja a bérleti díjból származó bevételéből az általa más településen bérelt lakóingatlan bérleti díját. Összeszedtük a legfontosabb módosításokat.

Tovább
Héhn Miklós

Közzététel 2012: az ördög a részletekben

2012. január 1-jétől a Céginformációs Szolgálat kizárólag a 12EB számú nyomtatványokat fogadja be. Ezeken a nyomtatványokon kell minden, kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnak az üzleti év fordulónapjától számított 150 napon belül közzétételi kötelességének eleget tennie. Ez annyit tesz, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) által közzétett sablonokat használva elektronikus úton kell a vállalkozásoknak benyújtani az üzleti évről készült éves beszámolójukat, egyszerűsített éves beszámolójukat.

Tovább
Héhn Miklós
Héhn Miklós

Januártól jön a 27 százalékos áfakulcs

Az ma már mindenki számára közismert, hogy január elsejével az eddigi 25 százalékos áfakulcs 27 százalékra emelkedik. Az évből azonban még hátravan három hét, szakértőnk pedig összegyűjtötte, hogy mire érdemes odafigyelni a számlák kitöltésekor.

Tovább
Héhn Miklós

Szervizdíj és borravaló: hasonló, de mégis más

A hétvégén együtt ebédeltem egy barátommal. Az ebéd végén, ahogy a számlát megkaptuk, egyszer csak kibukott belőle: –„Vajon mi lesz a borravalóval? Hogyan számolják, számolhatják el az éttermek? Hiszen nincs róla pénztári bizonylat, vagy számla.” Kérdéséből rögtön láttam, hogy két fogalmat kever, a szervizdíjét és a borravalóét...

Tovább
Héhn Miklós

Cégautóadó: határidő és változások!

Differenciáltan emelkedik 2012 januárjától a társaságok által fizetendő cégautóadó összege. Az új, kisebb teljesítményű gépkocsik esetében alacsonyabb lesz az adónövekmény, míg a régi, nagy teljesítményű autóknál megtöbbszöröződnek a díjak.

Tovább
Héhn Miklós

Ügyfélkapu praktikum

Az ügyfélkapus ügyintézés kényelmét mára már sokan természetesnek vesszük. Ha valami folytán a kormányzati portálon keresztül elérhető szolgáltatásokat nem érjük el, nem csak bosszúság, de az adóbevallások kapcsán komoly következményekkel járó időveszteség is érhet bennünket. Az Ügyfélkapu portálon október 1-i hatállyal automatikus jelszócserére kerül sort, ezért a kellemetlenségek elkerülése érdekében még október 1. előtt javasolt ellenőrizni, és szükség esetén frissíteni a jelszavakat.

Tovább
Héhn Miklós

Az elektronikus számlák megőrzése

A jelenleg hatályos szabályok szerint az elektronikus számlát és az összesítő dokumentumot a kiállítása szerinti eredeti formában kell megőrizni. Ez azt jelenti, hogy - fő szabály szerint - az elektronikus úton kibocsátott számlakat nem lehet más formátumban (pl. kinyomtatva) megőrizni. Minden esetben a számla kibocsátáskori formátuma igazolja az adófizetéssel összefüggő kötelezettségek és jogok meglétét. Az elektronikus úton kibocsátott számla megőrzésére kötelezett adóalany kötelessége, hogy gondoskodjon az előírásoknak megfelelő megőrzésről, így az ezek megsértéséből eredő következmények őt terhelik.

Tovább
Héhn Miklós

A bérelt ingatlanok és az áfa

Ingatlan bérbevétele során arról mindig meg kell győződni, hogy a bérbeadó jogosult-e áfás számlát kiállítani a bérbeadásról. Amennyiben a vevő nem győződik meg erről a tényről, egy esetleges revízió során a jogosulatlan áfa-visszaigénylést az adóhatóság meg fogja állapítani. Nem egyszer előfordult már, hogy a bérbeadó elmulasztotta az áfabejelentést megtenni, a bérbevevő nem tájékozódott körültekintően, majd a lefolytatott ellenőrzés során szembesült a fájó következményekkel.

Tovább
Héhn Miklós

Bérelt ingatlan felújítása: az ördög a részletekben

Az üzleti életben elterjedt gyakorlat az ingatlan-bérbeadás kapcsán, hogy a bérbevevő újítja fel/alakítja át a bérleményt. A bérleti szerződésben megállapodnak abban, hogy a bérbevevő bizonyos ideig nem fizet bérleti díjat a felújításért/átalakításért cserébe (hétköznapi szóhasználatban „lelakja” az összeget). Sajnos nem egyszer a felek nem járnak el elég körültekintően, nem járnak utána pontosan a szabályozásnak.

Tovább
Héhn Miklós

E-számla: túl a digitális Rubiconon

Húsz százalékra szeretné növelni 2020-ra az elektronikusszámla-penetrációt az Európai Bizottság. A célkitűzés ambiciózus, teljesítése is roppant fontos lenne, hiszen az e-számlázás további terjedése évről-évre eurómilliárdokat spórolna a cégeknek. Magyarország hasonló cipőben jár, azzal a különbséggel, hogy a penetráció még a nyugatinál is alacsonyabb. Pedig az e-számla jogi státusza évek óta rendezett. Összeszedtük, hogy mit kell tudni az elektronikus számla használatáról.

Tovább
Héhn Miklós

Lakásbérbeadás jogszerűen: kérdések és válaszok

A lakásbérbeadás adózási és elszámolási kérdéseit taglaló bejegyzésünket kiugró érdeklődés övezte, amit ezúton is még egyszer köszönünk Önöknek. Véleményünk szerint a hozzászólások, illetve az azokra általunk adott válaszok is igen hasznos tartalommal bírnak, ezért szerkesztett formában újraközöljük őket. A keresést segítendő kulcsszavak alapján rendeztük a hozzászólásokat. Hasznos olvasást kívánunk!

Tovább
Héhn Miklós

Jövedelem- (nyereség-) minimum: könnyebb elkerülni az ellenőrzést?

A napokban megjelent az új adóhivatal (NAV) 2011. évi irányelve. Az irányelv több szempont szerint meghatározza az ellenőrizendő területeket, az adózók körét és az ellenőrzések típusát. Az adónemvizsgálatoknál továbbra is kiemelten kezelendő lesz az ellenőröknek a jövedelem- (nyereség-) minimumot el nem érő jövedelmet (kváziveszteséget) bevalló társas vállalkozások által kimutatott adóalapok valódiságának ellenőrzése. Vajon ez ösztönöz magasabb adó befizetésére? Azoknak a társasági adóalanyoknak, akik megfizetik a minimumadót, de veszteségesek, vagy nem érik el az elméleti jövedelmezőségi szintet, nem kell aggódniuk az esetleges ellenőrzés miatt?

Tovább
Héhn Miklós

Beszámoló: a valós kép közös érdek

A számviteli szabályok betartása, így a könyvvezetés és az ez alapján készített beszámoló hitelessége, teljessége és valódisága alapvető érdek. Nem véletlen, hogy a számviteli rend megsértése szigorú szankciókkal büntethető. 2009-ben az adóhatóság büntetőfeljelentéseinek tizede indult a számviteli szabályok megsértése miatt.

Tovább
Héhn Miklós

Lakásbérbeadás – Jogszerűen

A lakásbérbeadás örök üzletnek tűnik, jövedelmezősége felveszi a versenyt akár az állampapírok hosszú távú hozamával. A bérbevevői kereslet a lakáshitelek korlátos volta miatt nem csökken, és a válság első évéhez képest idén már nem esnek az albérleti díjak sem. Bár jövőre a már csak az összevont jövedelem részeként jelenhet meg a bérbeadás bevétele, annak adózását előzetesen átgondolva, a lehetőségek mérlegelésével komoly adminisztrációtól szabadulunk meg, vagy éppen bizonyos adminisztrációs terheket felvállalva csökkenteni tudjuk az adókötelezettséget, javítva a bérbe adott ingatlan megtérülési rátáját.

Tovább
Héhn Miklós

A könyvelők felelőssége, avagy milyen feladatokat láthat el a könyvelő?

Először is mind a könyvelőnek, mind az ügyfelének tisztában kell lenni a saját szerepkörével, feladataival. Könyvelőnek a számviteli törvény szabályai alapján kell a könyvelést a elvégeznie,  s tisztában kell lennie a rá vonatkozó előírásokkal. Azonban az Ügyfélnek is ki kell vennie a saját részét a számviteli nyilvántartások, a könyvelés elkészítéséből, természetesen a hozzá rendelt felelősségi szinttel.

Tovább
Héhn Miklós

Mondd, te kit választanál?

Nem könnyű kihívás egy vállalkozás számára a megfelelő könyvelő kiválasztása, vagy éppen a váltása. Tulajdonképpen, mint ahogyan nincsen két egyforma ember, a könyvelők sem egyformák, s lehet hogy ’minden sarkon lehet könyvelőt találni’, csak nem mindegy milyet, hiszen a különbség a szolgáltatásban elég nagy is lehet. Véleményem szerint jó könyvelőre minden vállalkozásnak szüksége van, vagy még inkább nélkülözhetetlen a működéshez. Ahhoz, hogy a cégvezetőknek elsődlegesen „csak” az üzlettel kelljen törődniük a könyvelésnek megfelelő kezekben kell lennie.

Tovább
Héhn Miklós

Én pénzem, te pénzed - avagy ki is az úr a házipénztár felett?

A magyar gazdaság készpénz igénye magas. Ez tény, melynek számos oka van: a rejtett gazdaság, az egymás iránti bizalmatlanság, a körbetartozások – csak, hogy néhány példát említsek. A gazdálkodók mindennapi működéséhez szükséges készpénzállományt biztosítani kell, ám ez minden gazdálkodó esetében eltérő. Például egy mindennapi beszerzésre építő kereskedelmi egységnek arányaiban lényegesen több készpénzre van szüksége, mint más gazdálkodónak. Mivel a rejtett gazdaság hatása káros az állami bevételekre és magára a gazdasági környezetre is, a gazdálkodók túlzott készpénz állományát a jogalkotó évek óta próbálja szankciókkal súlytani.

Tovább
Héhn Miklós

Az SZJA bevallás és az önellenőrzés

Most hogy eltelt némi idő az SZJA bevallás határidejét követően, érdemes kicsit az önellenőrzés lehetőségéről is beszélni. Számomra meglepő módon mindig van olyan adózó, aki nem akarja az önellenőrzést végrehajtani - még ha ez a saját javára is szólna -, mert esetlegesen ez feltűnhet az APEH-nak, vagy, mert nem akarja megfizetni az adót és az önellenőrzési pótlékot. Amennyiben rosszul állapítottuk meg az adónkat és ez tudomásunkra jut – feltártuk tévedésünket, kötelesek vagyunk korrigálni.

Tovább
Héhn Miklós

Együtt érezve az ‘egyszerű halandókkal’

Bár az adószabályok egyszerűsítése kedvező fogadtatásra számíthatna, azért azt láthatjuk, hogy az SZJA törvény előírásaival és a bevallással évről-évre megbirkózik több mint 3,5 millió adófizető. Míg 1999-ben az SZJA bevallást benyújtók 49,89 százaléka, 2008-ban már 82,35 százaléka volt önadózó adóalany. Sajnos arról nem állnak rendelkezésre statisztikák, hogy az önadózók közül hány fő vett igénybe külső segítséget a bevallás elkészítéséhez, pedig az is érdekes adat lenne.

Tovább
Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább