2026-tól több ponton módosul a magyar számviteli szabályozás, amely közvetlenül érintheti a beszámolókészítési kötelezettségeket, a kapcsolt felek közötti ügyletek utólagos korrekcióinak könyvviteli kezelését, valamint a devizaátváltás alkalmazott árfolyamának meghatározását. A változások között kiemelt jelentőségű a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítésére jogosító értékhatárok emelkedése, továbbá a Tao. törvény szerinti szokásos piaci árhoz kapcsolódó – mérlegkészítésig elszámolt – korrekciók számviteli megjelenítése. Az alábbi blogbejegyzés a legfontosabb módosításokat és a vonatkozó Számviteli törvény paragrafusokat mutatja be, gyakorlati fókuszú tagolásban.

Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló értékhatárainak emelkedése

A számviteli törvény Szt. 9. § (6) szerint Egyszerűsített éves beszámolóját – saját választása alapján – a 6. § (5) bekezdés szerinti kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően (mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló) is elkészítheti a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

A jogosultság értékhatárai 2026-tól (mérlegfőösszeg, nettó árbevétel, létszám)

  • mérlegfőösszeg: 180 millió forintot 
  • éves nettó árbevétel: 360 millió forintot
  • az üzleti évben az átlagos foglalkoztatottak száma a 10 főt.

Ez a változás tipikusan azoknál a vállalkozásoknál hozhat döntési helyzetet, amelyek eddig „épphogy kicsúsztak” a mikrogazdálkodói keretekből. A beszámolási forma megválasztása nem csak adminisztrációs kérdés: hatással lehet a belső riportálás részletezettségére, a banki/partneri elvárások teljesítésére és a zárási folyamat időigényére is. 

Kapcsolt felek közötti elszámolóárra vonatkozó korrekciós változások

Bekerülési érték módosítása utólagos elszámolás alapján

 Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értékét módosítja a Tao. törvény szerinti szokásos piaci ár (szokásos piaci tartomány) és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetből a felek megállapodása alapján – a mérlegkészítés időpontjáig – utólag elszámolt összeg, abban az esetben, ha a Tao. törvény 18. §-a alapján a beszerzőnek a beszerzésre tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben a különbözetet a könyvviteli elszámolásában a bekerülési érték módosításaként nem szerepeltetné. (Szt. 47. § (10))

Nettó árbevétel módosítása utólagos elszámolás alapján

Az értékesítés nettó árbevételét módosítja a Tao. törvény szerinti szokásos piaci ár (szokásos piaci tartomány) és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetből a felek megállapodása alapján – a mérlegkészítés időpontjáig – utólag elszámolt összeg, abban az esetben, ha a Tao. törvény 18. §-a alapján az értékesítőnek az értékesítésre tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben azt a könyvviteli elszámolásában az értékesítés nettó árbevétele módosításaként nem szerepeltetné.” (Szt. 73. § (4))

Költség, ráfordítás módosítása utólagos elszámolás alapján

Az Szt. 78. § (8) szerint – jellegének megfelelően – elszámolt költség, ráfordítás értékét módosítja a Tao. törvény szerinti szokásos piaci ár (szokásos piaci tartomány) és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetből a felek megállapodása alapján – a mérlegkészítés időpontjáig – utólag elszámolt összeg, abban az esetben, ha a Tao. törvény 18. §-a alapján a szolgáltatást igénybe vevőnek az igénybe vett szolgáltatásra tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben a különbözetet a könyvviteli elszámolásában a szolgáltatás igénybevétele miatti költség, ráfordítás értékének módosításaként nem szerepeltetné.

A szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték közötti különbözet módosítja a társasági adó alapját (figyelembe véve a Transzferárra vonatkozó szabályozást), amennyiben a könyvviteli elszámolásba ez a különbözet nem kerül rögzítésre a mérlegkészítésig.

Mikortól kell alkalmazni?

A módosítást kötelezően a 2026. évben induló üzleti évre kell alkalmazni, de választani lehet a 2025. évben történő alkalmazását is. 

Transzferárral kapcsolatos segítségért adótanácsadóinkhoz forduljanak bizalommal

Devizaátváltási szabály pontosítása a számviteli törvényben

A Szt. 60. § (5)-ben módosult a törvény szövege, korábban az „országos napilapban a világ valutáinak árfolyamáról közzétett tájékoztató adatai alapján”. Ehelyett „ez esetben a valuta szabadpiaci árfolyamán, a választott hitelintézet vagy a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Európai Központi Bank által jegyzett devizára átszámított értéket kell a hitelintézet által jegyzett deviza devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán vagy a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Európai Központi Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámítani”

Kérdés esetén keresse számviteli szakértőinket!

Érdeklik az adó, számviteli és jogi változások?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!