A beszámolókészítés a vállalati könyvelés egyik legösszetettebb, évente ismétlődő feladata. Az éves pénzügyi beszámoló nem csupán jogszabályi kötelezettség, hanem a vállalat átláthatóságának kulcsa is. A zárási folyamat során fontos, hogy minden elem pontosan, a számviteli törvénynek megfelelően kerüljön feldolgozásra.
Mikor van szükség beszámolókészítésre?
A beszámolókészítés egy évről évre ismétlődő, ám korántsem rutinszerű feladat, amelyet a beszámolókészítésre kötelezett társaságoknak a legnagyobb precizitással és szakmai alapossággal kell elvégezniük.
Az éves beszámolón túlmenően számos egyéb esetben felmerülhet a beszámolókészítési kötelezettség.
Például, közbenső mérleg készítése válhat szükségessé osztalékfizetés vagy tőkeemelés céljából. Továbbá, az átalakuló, egyesülő vagy szétváló társaságoknak záró beszámolót kell készíteniük az átalakulás napjára vonatkozóan. Hasonlóképpen, a felszámolás vagy végelszámolás megkezdésekor és befejezésekor is beszámolót kell készíteni.
Ezen események során számos részfolyamat megegyezik az éves beszámoló elkészítésének lépéseivel.
Az alábbi összegzés ezen főbb feladatokra és azok szakmai aspektusaira koncentrál, különös tekintettel a pénzügyi jelentések pontosságára, a jogszabályi megfelelésre és a vállalati átláthatóság biztosítására.
Befektetett eszközök kimutatása a beszámolóban
A befektetett eszközök év végi zárásakor elengedhetetlen, hogy alaposan ellenőrizzük, minden, az adott évben használatba vett eszköz értéke átkerült-e a befejezetlen beruházások főkönyvi számlájáról a megfelelő aktivált eszköz bruttó értékét tartalmazó főkönyvi számlára.
Amennyiben értékcsökkenést számoltunk el, annak meg kell jelennie az adott eszközhöz tartozó halmozott értékcsökkenés főkönyvi számlán.
A zárás során célszerű ellenőrizni, hogy az 1-es számlaosztályban szereplő halmozott értékcsökkenés főkönyvi számlán a tárgyévi növekedés megegyezik-e a ráfordítások között szereplő 57-es főkönyvi számla tárgyévi egyenlegével.
A tárgyidőszakban kivezetett tárgyi eszközök könyvelésével kapcsolatban fontos, hogy az eszközök kivezetésekor az eszköz bruttó értékét és a hozzá kapcsolódó halmozott értékcsökkenést is kivezessük a főkönyvi számlákból. Az eszközök kivezetésekor keletkező nyereséget vagy veszteséget a megfelelő ráfordítások vagy bevételek főkönyvi számláján kell elszámolni.
Ezen lépések biztosítják, hogy a pénzügyi beszámolók pontosan tükrözzék az eszközállomány változásait és a vállalat pénzügyi helyzetét.
A beszámolókészítés során ügyelni kell rá, hogy a befektetett eszköz analitikában szereplő bruttó, nettó és halmozott értékcsökkenés összege megegyezzen a főkönyv megfelelő számlaszámainak év végi egyenlegével. Ez azért fontos, mert a kiegészítő mellékletben szereplő tárgyi eszköz mozgástábla alapját ezek az összefüggések képezik. Az analitika és a főkönyv közötti egyezőség biztosítja a pénzügyi beszámolók pontosságát és megbízhatóságát.
Válassza teljes körű könyvelési szolgáltatásunkat!
Készletek értéke
A beszámoló megfelelő alátámasztásához fontos, hogy a készletek értéke pontosan kerüljön kimutatásra a mérlegben. Amennyiben a társaság megfelelő szakmai hozzáértéssel paraméterezett integrált könyvviteli rendszert alkalmaz, amely mennyiségi és értékbeni nyilvántartást is tartalmaz, a készletek értéke automatikusan vagy feladással átkerül a főkönyvbe a készletnyilvántartó modulból. Ilyen esetben szükséges a készletek mennyiségi leltározása, amelyet a programban is nyomon kell követni.
Ha a társaság nem rendelkezik a könyvelőprogrammal összekötött készletnyilvántartó modullal, akkor a készletnyilvántartóban szereplő év végi értéket a főkönyvben is azzal megegyezően kell könyvelni.
Fontos megjegyezni, hogy a ki nem számlázott közvetített szolgáltatások értékét is készletre kell venni.
Követelések és mérlegfordulónapi átértékelésük a pénzügyi beszámolóban
A mérlegben csak a partnerek által elfogadott és visszaigazolt tételek kerülhetnek a vevő követelések között kimutatásra. A devizában fennálló követeléseket a beszámolókészítés során át kell értékelni a fordulónapi árfolyamra és úgy kimutatni a beszámolóban. Amennyiben egy partnernek túlfizetése van, akkor a túlfizetést a mérlegben az egyéb kötelezettségek között kell kimutatni. A vevőkövetelésekkel kapcsolatos értékvesztésnek és annak visszaírása során figyelemmel kell lenni a társaság számviteli politikájában szereplő előírásokra is.
A pénzeszközök esetében fontos a fordulónapi egyenleg megfelelő dokumentálása. Ez készpénz esetében egy tételes pénztárrovancs során készülő jegyzőkönyvvel, bankszámlák esetén pedig a fordulónapra szóló bankkivonattal is megoldható. Könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgáló a pénzintézet által visszaigazolt egyenlegközlőt is kérni fogja, ezt érdemes a záráshoz beszerezni. A valutában, devizában vezetett pénzeszközök esetében ügyelni kell rá, hogy a mozgások a megfelelő árfolyamon kerüljenek kimutatásra a könyvekben és év végén a fordulónapi árfolyamra kerüljenek átértékelésre. Itt ismét a számviteli politikában rögzített árfolyam lesz az irányadó.
Mind a befektetett eszközök, mind az értékpapírok között kimutatott pénzügyi instrumentumok esetében fontos az év végi egyenleg megfelelő alátámasztása. Ez a kölcsönök, hitelek esetében a partner által visszaigazolt egyenleget jelenti, részesedések esetében pedig a tulajdonolt társaságok beszámolóit lehet segítségül hívni. A tőzsdén jegyzett értékpapírok, részesedések esetében a fordulónapi árfolyam nyújt segítséget.
Saját tőke, jegyzett tőke
A saját tőke esetében a jegyzett tőke összegét célszerű a cégkivonaton szereplő összeggel összevetni, főként akkor, ha a számviteli munkatársak nem kapnak közvetlen értesítést a jegyzett tőkében bekövetkezett változásokról.
Az előző évi adózott eredményt minden esetben át kell vezetni az eredménytartalékba.
Amennyiben a társaságnál a fejlesztési tartalék terhére történő befektetett eszköz beszerzések történtek, a lekötött tartalék egyenlegének tételes egyeztetése is elengedhetetlen. Amennyiben a tárgyév során az előző évi beszámoló elfogadásakor osztalék kifizetéséről határozott a tulajdonos, akkor ezt a döntés napjával kell a könyvekben szerepeltetni.
Céltartalékok
A céltartalékok között előfordulnak kötelező jelleggel, jogszabály által előírt tartalékképzések, és a társaság választásán alapuló képzési módok. Mindkét céltartalékfajta esetében a megfelelő dokumentációk megléte alapvető követelmény, továbbá a céltartalékképzés esetén annak jövőbeni feloldásáról sem szabad megfeledkezni a beszámolókészítés kapcsán.
Szállítók
A szállítók zárási teendői nagyon hasonlatosak a vevőknél részletezett feladatokkal. A szállítói túlfizetéseket a beszámoló készítése során a mérlegben az egyéb követelések közé át kell sorolni. Mind a vevők mind a szállítók esetében figyelni kell arra, hogy a kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló követeléseket, kötelezettségeket az éves beszámoló mérlegében elkülönített mérlegsorokon kell kimutatni.
Mind az eszköz, mind a forrásoldalon fennálló kölcsönök, hitelek esetében a következő évben esedékes részletek tárgyévet követő évben esedékes részleteit a rövid lejáratú tételek között kell kimutatni a mérlegben.
Nem szabad megfeledkezni arról, hogy ezen tételeket át kell sorolni a hosszú lejáratú tételekből a rövid lejáratúakhoz.
Bér és adók
A bérek könyvelésének év végi egyeztetése során azt kell szem előtt tartani, hogy amennyiben a tárgyévben nem került kifizetésre az utolsó havi bér, akkor az egyenlegnek alapesetben a tárgyévet követő első bérkifizetés összegével kell megegyeznie.
Az évközben megfizetett adók esetében a zárás során az adóhatóságoknál nyilvántartott fordulónapra korrigált egyenlegeket kell alapul venni és a főkönyvben szereplő egyenlegeket ehhez célszerű egyeztetni. Amennyiben az egyes adónemek esetében az előírásokat és a teljesítéseket a vállalat külön főkönyvi számon vezeti, akkor a zárás során ezeket célszerű összevezetni a könnyebb egyeztethetőség érdekében.
Mielőtt az eredményt terhelő adók elszámolására sor kerülne, minden zárási teendőt el kell végezni, és az adózás előtti végleges eredmény alapján kell kalkulálni és előírni azokat. Fontos figyelembe venni, hogy az iparűzési adó kalkulációja és könyvelése mindig megelőzze a társasági adó számítását és könyvelését.
Időbeli elhatárolások
Az időbeli elhatárolások egyeztetése során mind az aktív, mind a passzív elhatárolások esetében ellenőrizni kell, hogy megtörtént-e a korábbi évben képzett elhatárolások visszafordítása.
Fontos továbbá, hogy a több évet érintő elhatárolások esetében, amennyiben devizában történt az elhatárolás megképzése, akkor az év végi nem realizált árfolyamkülönbséget is el kell számolni, akárcsak az összes devizában, valutában fennálló követelés, kötelezettség esetében. Ez gyakran elmarad a zárások során.
Halasztott adó kimutatása az egyedi beszámolóban
A számviteli törvény kiegészült az egyedi beszámolóban kimutatható halasztott adó intézményével, amely az IFRS-ek szabályaival összhangban került kialakításra. A halasztott adó megjelenítése opció, nem kötelező a vállalkozások számára, viszont már a 2024. üzleti évre is alkalmazható.
Ez azt jelenti, hogy a vállalkozások dönthetnek arról, hogy alkalmazzák-e a halasztott adó kimutatását az egyedi beszámolóikban, és ez a lehetőség már a 2024-es üzleti évre is érvényes.
Olvassa el a halasztott adókról készített részletes blogbejegyzésünket!
Eredményszámlák ellenőrzése és zárása
Az eredményszámlák esetében érdemes a zárás során külön figyelmet fordítani azokra a tételekre, amelyeknél az egyenleg szokatlan. Azaz ha egy bevétel számlának tartozik forgalma vagy egyenlege van, míg egy költség, ráfordítás esetében a követel egyenleg vonja magára a figyelmet.
Az eredményszámlák egyeztetése során célszerű az alábbi néhány kérdést végiggondolni:
- Ha van az értékesítés nettó árbevételének egyenlege, akkor van-e hozzá kapcsolódóan elszámolt költség, közvetített szolgáltatás, vagy készletértékesítés?
- Amennyiben a cég rendelkezik befektetett eszközökkel, akkor van-e az értékcsökkenés költségszámlán egyenleg? Továbbá, amennyiben volt tárgyi eszköz vagy immateriális jószág értékesítés, akkor az egyéb bevételek, egyéb ráfordítások számlákon megjelenik-e a kapcsolódó tételek könyvelése? Pénzügyi instrumentumok esetében a pénzügyi eredményben kell ezeknek megjelennie.
- Befektetett eszközök, készletek esetén a többlet, hiány, vagy selejt értéke megjelenik–e a megfelelő eredményszámlákon?
- Amennyiben évközben adóköteles természetbeni juttatások merülnek fel a társaságnál, akkor ezzel kapcsolatban a személyi jellegű egyéb kifizetés is megjelenik-e az eredményoldalon?
- Saját előállítás vagy gyártás során az aktivált saját teljesítmények egyenlege megjelenik-e az eredményoldalon?
- Ha vannak valutában vagy devizában nyilvántartott követelések és kötelezettségek, akkor azok fordulónapi átértékelése eredményének kimutatása összevont módon történt-e meg?
- Végezetül kiemelten fontos figyelmet fordítani a beszámoló formátumának törvényi megfelelőségére. Gyakran előfordul, hogy egy társaság már nem jogosult az egyszerűsített éves beszámoló elkészítésére, és ez csak a könyvvizsgálat során derül ki.
Zárás előtti ellenőrzőpontok és könyvvizsgálati kötelezettség
Ezen kívül az utolsó simítások során ajánlott az alapvető egyezőségeket ismételten áttekinteni, amelyhez az OBR rendszer némi támpontot és ellenőrzési lehetőséget biztosít.
Emellett szükséges a könyvvizsgálati kötelezettség vizsgálata is, amelyet a Számviteli törvény (Sztv.) 155. § (3) bekezdése szabályoz. Eszerint nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot (2025.01.01-től a 600 millió forintot),és az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt
