A halasztott adót egyrészt az adó és a magyar számviteli szabályok közötti eltérések, másrészt az alkalmazott nemzetközi szabályok és a magyar szabályok között fennálló átmeneti eltérések alkotják. Ez alapján a halasztott adókat a következők szerint kell vizsgálnunk és figyelembe vennünk:
Átmeneti különbségek vs. végleges különbségek az IAS 12 standard szerint
A halasztott adó megállapításához meg kell vizsgálnunk az adóalap módosító tételeket és ezek jövőbeni adóhatását, melyeket a IAS 12 standard átmeneti különbségnek nevez.
Az átmeneti különbségnek jövőbeni adóhatása van, ezért halasztott adóalapnak tekintjük.
Melyek lehetnek ezek? Például a veszteségelhatárolással, az értékcsökkenéssel, az értékvesztéssel, a céltartalék képzéssel, vagy a fejlesztési tartalék képzésével kapcsolatos adóalap módosítások.
Az átmeneti különbségekkel ellentétben a végleges különbségek nem rendelkeznek jövőbeni adóhatással, azaz halasztott adót nem keletkeztetnek. Ilyen végleges különbség lehet például az adóbírság.
Tehát halasztott adóhatása kizárólag az átmeneti különbségeknek van. Ezen belül is a halasztott adóhatás lehet halasztott adókövetelés vagy halasztott adókötelezettség.
Az átmeneti különbségek a jövőben vagy növelni, vagy csökkenteni fogják az adóalapot. Ezek alapján a standard megkülönböztet levonható átmeneti különbözeteket, valamint adóköteles átmeneti különbözeteket.
További információkért keresse szakértőinket!
A halasztott adó megjelenítésének helyes módja
Az IAS 12 standard szerint halasztott adókötelezettséget kell megjeleníteni minden adóköteles átmeneti különbözetre, kivéve akkor, ha a halasztott adókötelezettség a következőkből ered:
- a goodwill kezdeti megjelenítése, vagy
- egy eszköz vagy egy kötelezettség kezdeti megjelenítése olyan ügylet során, amely nem üzleti kombináció, és az ügylet időpontjában nem érinti sem a számviteli eredményt, sem az adóköteles nyereséget (negatív adóalapot)
A halasztott adókövetelés elszámolását, annak érvényesíthetőségét azonban feltételekhez köti a standard. Ennek alapján a halasztott adókövetelés akkor számolható el, ha valószínű, hogy a jövőben a vállalkozás olyan összegű adóköteles eredményt ér el, amellyel szemben érvényesíthető a levonható átmeneti különbség összege.
Az IAS 12 standard nem engedi aktiválni (a mérlegben megjeleníteni) a halasztott adókövetelés összegét addig, ameddig nem nagy a valószínűsége annak, hogy levonható lesz a jövőbeni adóköteles nyereségadóból. Ennek teljesülése nélkül eszközként nem is jeleníthetné meg. A standard ugyanis meghatározza az eszközök aktiválási kritériumát, miszerint előírja, hogy jövőbeni gazdasági haszon származzon belőle és az értéke megbízhatóan mérhető legyen.
Amennyiben a vállalkozásnál nem teljesülnek a halasztott adókövetelés elszámolhatósági feltételei, akkor a halasztott adókövetelés nem mutatható ki. A későbbiekben azonban kimutatható a korábban számításba nem vett halasztott adókövetelés a tárgyidőszaki elszámolások részeként, módosítva ezzel az időszaki elszámolást.
A halasztott adó mérlegoldali megjelenítése során fontos odafigyelni arra, hogy elkülönítetten kell kimutatni a tényleges adókövetelések és adókötelezettségek, valamint a halasztott adókövetelések és halasztott adókötelezettségek összegét. Hogy ez pontosan mit jelent? Nem vonhatók össze más mérlegtétellel sem a tényleges adókövetelések és adókötelezettségek, sem pedig a halasztott adókövetelések, továbbá a tényleges és halasztott adók sem egymással.
A halasztott adókövetelést a befektetett eszközök között kell kimutatni, míg a halasztott adókötelezettségeket a hosszú lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni.
A halasztott adókövetelések és halasztott adókötelezettségek összege nem diszkontálható.
A halasztott adót azzal az adómértékkel kell számítani, amelyet várhatóan alkalmazni kell majd az eszköz realizálásakor vagy a kötelezettség kiegyenlítésekor, amikor az átmeneti különbségek visszafordulnak.
Halasztott adók eredmény oldali megjelenítése során főszabály szerint az időszak eredményében kell figyelembe venni és ráfordításként vagy bevételként kell elszámolni. Érdemes azonban odafigyelni arra, hogy előfordulhat olyan ügylet, amely közvetlenül a saját tőkével szemben kerül elszámolásra. A saját tőkével szemben könyvelhetünk például számviteli politika változás során vagy valós értékelés során, valamint a saját tőkével szemben vesszük fel az IFRS első alkalmazásakor a nyitó különbségeket.
Az eredménnyel szembeni elszámolás során a tényleges és a halasztott adók összegét általában összevontan kell kimutatni az eredménykimutatásban, ellentétben a mérleg oldali megjelenítéssel, ahol nem lehet összevonni. Az adóráfordítás összege akár adóbevétel (negatív adóráfordítás) értéket is felvehet a halasztott adók egyenlegétől, tárgyévi változásától függően.
A halasztott adó kezdeti megjelenítését követően hogyan kell elvégezni a követő értékelést?
A társaság minden fordulónapon köteles megvizsgálni a könyveiben kimutatott halasztott adót.
A halasztott adókövetelés könyv szerinti értékét csökkenteni kell olyan mértékben, hogy ne haladja meg a várható adóköteles nyereség összegét, amely lehetővé teszi a halasztott adókövetelés felhasználását. A halasztott adóra ilyen módon elszámolt értékvesztést a későbbiekben vissza kell írni annak megfelelően, amennyire változás következtében valószínűvé válik, hogy elegendő adóköteles nyereség fog rendelkezésre állni.
Ha a fordulónapot megelőzően már ismert, hogy a következő évre változik az adókulcs, akkor az új adómértékkel át kell számolni a halasztott adót.
Milyen közzétételi kötelezettségekre kell figyelnünk a halasztott adót érintően?
A pénzügyi kimutatások kiegészítő mellékletében közzéteendő információkat, miszerint elkülönítetten kell kimutatni a következőket:
- a tényleges adóráfordítás összegét az adóráfordítások között,
- a halasztott adóráfordítás összegét az adóráfordítások között,
- halasztott adókövetelés aktiválhatóságának bizonyítását, ha a társaság veszteséges
- adókulcs változása miatti halasztott adó változást,
- vonatkozó adókulcsokban bekövetkező változásokat,
- halasztott adókövetelés leírását, visszaírását, kiváltó okait,
- korábbi időszakokban keletkezett, de még ki nem mutatott halasztott adó összegét,
- halasztott adóalap részleteit,
- saját tőke terhére és javára elszámolt tényleges és halasztott adókat,
- számviteli politika változásból eredő adóhatást,
- megszűnő tevékenységekhez kapcsolódó halasztott adókat,
- fordulónap és mérlegkészítés napja közötti időben jóváhagyott osztalék adókövetkezményeit,
- fordulónap után bejelentett, illetve hatályba lépett adótörvény változásokat.
A halasztott adó megjelenik a számviteli törvény szerinti beszámolóban?
Az IFRS standard előírásaitól eltérően a számviteli törvény nem ismeri el a halasztott adóból származó követelés, illetve kötelezettség összegének megjelenítését a mérlegtételek között. Ebből adódóan a magyar számvitel nem követeli meg a halasztott adó elszámolását és megjelenítését a beszámolóban, mindössze a beszámoló kiegészítő mellékletében kell közzétenni bizonyos információkat ezzel kapcsolatosan.
Mint az látható, a halasztott adók számviteli elszámolása összetett, mely több szempont figyelembevételét igényli. Ez alapján a halasztott adókat érintően felmerülő kérdéseik megválaszolása érdekében javasoljuk szakértő felkeresését.
További IFRS kérdésekben forduljon szakértőinkhez!
Amennyiben érdeklődik az IFRS és nyereségadók, valamint halasztott adók legfontosabb kérdései iránt is, olvassa el a témában megjelent friss blogbejegyzésünket.
