Mi a számviteli politika?
A számviteli politika a vállalkozás belső számviteli szabályzata, amely rögzíti azokat az elveket, módszereket és eljárásokat, amelyek alapján a gazdálkodó szervezet a gazdasági eseményeket elszámolja, nyilvántartja és bemutatja a beszámolójában.
Célja, hogy biztosítsa, hogy a beszámoló megbízható és valós képet adjon a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről.
A számviteli politika elkészítése és alkalmazása a számviteli törvény alapján kötelező, és a vállalkozás működéséhez, méretéhez és tevékenységéhez igazítva kell kialakítani.
Minden vállalkozásnak kötelező számviteli politikát készítenie?
Minden vállalkozásnak a számviteli törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítania és írásba kell foglalnia az adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő számviteli politikát.
Mit kell rögzíteni a számviteli politikában?
Írásban rögzíteni kell azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, illetve meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket milyen feltételek fennállása esetén alkalmazza.
A számviteli politika a vállalkozás számviteli működésének alapdokumentuma, amelyhez további belső szabályzatok (pl. leltározási, önköltségszámítási szabályzat) kapcsolódnak.
Számviteli politika elkészítése, aktualizálása
Milyen szabályzatokat foglal magában a számviteli politika?
A legfőbb számviteli szabályzat a leltározási, értékelési, önköltségszámítási és pénzkezelési szabályzatokat tömöríti, tartalmát a vállalkozás a törvény szabta lehetőségeken belül saját magára nézve állapítja meg.
Mennyi időn belül kell elkészíteni a számviteli politikát?
A számviteli politikát a megalakulástól számított 90 napon belül kell elkészíteni. A törvényi változásokat 90 napon belül át kell rajta vezetni.
Ki felel a számviteli politika elkészítéséért és módosításáért?
A számviteli politika elkészítéséért, módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős. A dokumentumot szükség szerint felül kell vizsgálni, különösen jogszabályváltozás vagy a tevékenység lényeges módosulása esetén.
A megfelelően kialakított számviteli politika biztosítja az elszámolások következetességét és átláthatóságát, támogatja az ellenőrizhetőséget, és csökkenti a számviteli és hatósági kockázatokat.
Milyen számviteli szabályzatokat kell elkészíteni?
A számviteli szabályzatok a számviteli írások alapján kialakított és a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó szabályzatok összessége.
A számviteli politika keretében elkészítendő szabályzatok:
- eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata;
- eszközök és források értékelési szabályzata;
- önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzat;
- pénzkezelési szabályzat.
Milyen gyakran kell felülvizsgálni és módosítani a számviteli politikát?
A számviteli politika élő dokumentum, amelyet folyamatosan karban kell tartani. Az újonnan alakuló gazdálkodónak 90 napon belül kell elkészítenie, törvénymódosítás esetén pedig ugyanezen határidőn belül kell átvezetni a változásokat.
Milyen esetekben kötelező módosítani a számviteli politikát?
Módosítási kötelezettség keletkezik:
- jogszabályváltozáskor,
- a tevékenység lényeges módosulása esetén (pl. új üzletág, átalakulás, méretkategória-váltás),
- valamint, ha a gazdálkodó számviteli módszert vált - az okot dokumentálni kell.
Kötelező évente felülvizsgálni a számviteli politikát?
Bár a törvény nem ír elő általános éves felülvizsgálati kötelezettséget, a szakmai jó gyakorlat és a hatósági elvárások alapján az üzleti év zárásával párhuzamosan indokolt áttekinteni, hogy az időközi változások szükségessé teszik-e a dokumentum frissítését.
A mulasztás hatósági ellenőrzésen negatív megállapítás alapjává válhat.
Átruházható-e a számviteli politikáért való felelősség a könyvelőre vagy a könyvvizsgálóra?
A számviteli politika elkészítéséért és módosításáért a gazdálkodó törvényes képviselője felelős — ez a felelősség nem ruházható át a könyvelőre vagy a könyvvizsgálóra.
A képviselő kötelessége gondoskodni az aláírással hitelesített dokumentumról, az időben elvégzett módosításokról, valamint arról, hogy a kapcsolódó belső szabályzatok naprakészek legyenek.
Mi a könyvvizsgáló szerepe a számviteli politika ellenőrzésében?
Könyvvizsgálatra kötelezett vállalkozásoknál a könyvvizsgáló jogosult adatokat és felvilágosítást kérni, jogszabálysértés esetén pedig köteles értesíteni a megbízót és kezdeményezheti a döntéshozó szerv összehívását.
A könyvvizsgálat során azt vizsgálja, hogy a számviteli politikában rögzített elvek megfelelnek-e a törvénynek, a tényleges könyvelési gyakorlat következetesen illeszkedik-e a dokumentumhoz, és a lényeges gazdasági változások le vannak-e követve.
A feltárt hiányosságok a könyvvizsgálói záradékot befolyásolhatják.
Mit vizsgálhat a NAV a számviteli politika kapcsán?
A NAV adóhatóságként vizsgálhatja a közzétett éves beszámolót és az alátámasztó könyvelést.
A törvényszertű beszámoló esetén mulasztási bírság szabható ki.
Az ellenőrzés során kiemelt figyelmet kap:
- a számviteli politika megléte és naprakészsége;
- a dokumentált módszerek és a tényleges könyvelési gyakorlat összhangja;
- a pénzkezelési szabályzat tartalma;
- valamint - ha az árbevétel az Sztv. 14. § (7) szerinti értékhatárt meghaladja - az önköltségszámítási szabályzat megléte.
Vannak eltérő számviteli-politikai szabályok speciális gazdálkodótípusokra?
Igen. Egyes gazdálkodótípusokra az általánostól eltérő, speciális számviteli szabályok vonatkoznak.
