ESG szabályozás 2025: fontos változások és lehetőségek a magyar vállalatoknak

Változik az ESG szabályozás: uniós és magyar módosítások

Az EU versenyképességet javító intézkedéseinek hatására átalakulóban van az uniós ESG szabályozás és ennek következtében a magyar szabályozásban is megjelentek a különböző szintű implementációs rendelkezések. A változások a hazai ESG szabályozás három fontos pillérét érintik: 2025. júniustól ismét módosult a magyar ESG törvény és a számviteli törvény, és 2025. július 1-től életbe lépett az új MNB ajánlás szerinti ESG kérdőív alkalmazása is.

A részben határidőket is érintő fontos változások egyrészt felhívják a figyelmet arra, hogy a témakör nem kerülhet le a vállalati radarernyőről, ugyanakkor lehetőséget adnak a lépcsőzetes felkészülésre, mind a fenntarthatósági jelentés, mind az ESG beszámoló tekintetében. Az ESG releváns adatkör adott cégre szabott meghatározása, majd az adatok gyűjtése és elemzése a célok meghatározása az önkéntes jelentéseken alapuló tapasztalataink szerint egy hosszabb projektet jelent akár termelő, kereskedő, vagy szolgáltató cégről van szó. De lássuk a pontos részleteket, mikor és milyen szabályozói elvárásokra számíthatunk!         

ESG beszámoló kötelezettség: kit és mikortól érint?

Az ESG törvény módosításával változik az ESG beszámoló elkészítésére kötelezettek köre is:

Kik az új kötelezettek?

• a 2024-ben kezdődő üzleti évtől kötelezettek köre nem változik
• a 2025-ben kezdődő üzleti évtől azok a vállalatok kötelezettek az ESG beszámoló elkészítésére, akik együttesen megfelelnek a következő feltételeknek:
  • éves nettó árbevétele 90 000 millió forint feletti, és
  • átlagosan foglalkoztatottak száma 500 fő feletti, és
  • főtevékenységük a törvényben meghatározott ágazatokba sorolható
• a kkv-k csak közvetetten válhatnak kötelezetté, kikerülnek a törvény hatálya alól.

Miért érdemes önkéntesen is ESG beszámolót készíteni?

A jelenlegi szabályozási környezet lehetőséget ad arra, hogy a vállalatok önkéntesen készítsenek ESG beszámolót – akkor is, ha még nem tartoznak a kötelezettek közé. Ez különösen előnyös azok számára, akik középtávon valószínűsíthetően érintettek lesznek, vagy akik versenyelőnyt szeretnének szerezni a felkészülés korai megkezdésével illetve közbeszerzéseken szeretnének reszt venni. Az önkéntes ESG beszámoló készítésének módjára és tartalmi követelményeire ugyanúgy vonatkoznak az Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának előírásai, mint a kötelező beszámolókra – tehát a gyakorlati tapasztalat megszerzése itt is érdemi előnyt jelent.

Az RSM tanácsadói tapasztalatai alapján egy teljes ESG adatgyűjtési és jelentési folyamat több hónapot is igénybe vehet, mivel jellemzően több szervezeti terület (pl. pénzügy, HR, IT, compliance) együttműködésére van szükség. A korai, önkéntes felkészülés lehetővé teszi, hogy az esetleges hiányosságokat még az éles kötelezettség előtt feltárják és kezeljék.

ESG beszámoló: könnyítések és határidők 2024–2026 között

A 2024-ben kezdődő üzleti év vonatkozásában nem kell tanúsítást lefolytatni az ESG beszámoló tekintetében. Azonban a vállalat ügyvezetése felel a jogszabályokban foglalt követelményeknek megfelelő ESG beszámoló elfogadásáért, és a beszámolót a vállalat az elfogadásától számított három évig köteles megőrizni.

A 2024-2026-ban kezdődő üzleti évekre vonatkozóan együttes szabály vonatkozik a kötelezett és az önkéntes adatszolgáltatást vállaló vállalkozásokra: 

• Ezek a szervezetek nem kötelesek benyújtani a Hatóság felé a beszámolójukat,
• Nem kötelesek közzétenni azt weboldalukon, sem a kapcsolódó ESG tanúsítványukat,

• és a kötelezően elkészítendő társadalmi felelősségvállalási stratégiájukat sem.

  KKV-k ESG kötelezettsége: mikor, hogyan, mire kell figyelni?

• A mikro- és kisvállalkozások ESG szempontú átvilágítása 2027. június 30. előtt nem végezhető el.
• A középvállalkozások 2027. június 30-ig sem szerződésben, sem írásbeli nyilatkozatban nem vállalhatnak kötelezettséget ESG adatszolgáltatásra, és mentesülnek az adatszolgáltatási kötelezettség alól.
• Amennyiben a vállalkozás nem mikro- vagy kisvállalkozás, akkor a beszállítói kockázatértékelés kiváltható a beszállító állami ESG minősítőtől származó értékelésével.

ESG és közbeszerzés: új feltételek 2027-től

A közbeszerzéseken résztvevő vállalkozásoknak fontos figyelniük arra is, hogy 2027. július 1. után a közbeszerzések során az ESG szempontok megjelenhetnek a feltételek között, és az ESG beszámoló vagy állami ESG minősítés is szerződéses feltétel lehet. A szabályozás sem méret-, sem ágazati korlátot nem ír elő. Ez azt jelenti, hogy minden vállalkozás – akár egy mikro- vagy középvállalkozás is – érintetté válhat a közbeszerzési eljárás során.

Fenntarthatósági jelentés kötelezettség: ki, mikor, milyen határértékek alapján?

A számviteli törvényben helyet kapó fentarthatósági jelentés kötelezetti köre a jogszabály változás után sem módosult, tehát továbbra is azok a vállalkozások kötelesek a jelentést elkészíteni, akiknél egyedi vagy konszolidált értékben az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta az alábbi határértéket

• a mérlegfőösszeg a 10 milliárd forintot,
• az éves nettó árbevétel a 20 milliárd forintot,
• az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt,

Azonban ezeknek a vállalkozásoknak a fenntarthatósági jelentést először - 2025. helyett - a 2027-ben induló üzleti évre vonatkozóan kell majd elkészíteniük. A jogszabály változást megalapozó EU irányelv ajánlásai alapján az elkövetkező két évet a vállalkozásoknak célszerű felkészülési időként felhasználni.

A közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatok jelentéstételi kötelezettsége nem változott, tehát rájuk a felkészülést támogató halasztás nem vonatkozik.

MNB ESG kérdőív: új elvárások a pénzügyi szektorban

Néhány napja tette közzé az MNB új ESG ajánlásait és ESG minimum kérdéssorát, amely a pénzügyi szervezetek egységes ESG adatgyűjtését és értékelését kívánja támogatni hitelkihelyezéseik során.

Az ajánlás szerinti ESG kérdéssor kidolgozása során az MNB szorosan együttműködött az ESG tv. által hatóságként kijelölt Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságával (SZTFH), a két követelményrendszer minél nagyobb fokú harmonizációjának elérése érdekében. Az ajánlás részleteit következő blogbejegyzésünkben fogjuk bemutatni.

Miért érdemes továbbra is fenntarthatósági jelentést és ESG beszámolót készíteni?

1. Megfelelés a közbeszerzési és jogszabályi feltételeknek
2. Versenyelőny az alacsonyabb ESG felkészültséggel rendelkező piaci szereplőkkel szemben
3. Reputáció és befektetői vonzerő növelése az ESG követelmények teljesítése által
4. Vállalati kockázatok felismerése, kezelése és csökkentése az ESG adatmenedzsment segítségével
5. Kedvezőbb hitelfelvételi feltételek elérése

Annak ellenére, hogy több kötelezettség átmenetileg enyhült, továbbra is erősen javasolt fenntarthatósági jelentést és ESG beszámolót készíteni. Egyrészt a közbeszerzések és jogszabályok egyre inkább elvárják az ESG megfelelést, másrészt versenyelőnyt jelenthet azokkal a piaci szereplőkkel szemben, akik még nem kezdték meg a felkészülést. 

A jól strukturált ESG dokumentáció növeli a vállalat reputációját és befektetői vonzerejét, miközben segít azonosítani és kezelni a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati kockázatokat. Ráadásul az ESG szempontú adatmenedzsment kedvezőbb hitelfelvételi feltételekhez is hozzájárulhat. Az RSM tanácsadó csapata számos hazai vállalkozás ESG-felkészülését támogatta már az elmúlt években – tapasztalataink alapján a korai lépések hosszú távon megtérülnek.

Tudja meg, hol tart cége az ESG felkészülésben – konzultáljon szakértőinkkel!

Az RSM ESG csapata aktívan követi a szabályozói fejleményeket, korábban már bemutattuk, hogy ki lehet ESG tanácsadó , az ESG és a HR kapcsolatát, és az ESG jövőjét, a vállalati fenntarthatóság elengedhetetlenségét.

Kapcsolódó jogszabályok és ajánlások:
• 2023. évi CVIII. törvény
• Számviteli törvény 2025-ös módosítása
• MNB ESG ajánlás (2025. július 1.)
• ESG kérdőív – SZTFH és MNB közös ajánlás