A fejlesztési tartalék képzés régóta létező, és talán az egyik leggyakrabban alkalmazott adóalap korrekciós tétel. Csökkenthető vele az aktuális évi társasági adó kötelezettség, majd a következő években a társasági adó törvény szerinti értékcsökkenés kiesése jelent nagyobb adófizetési kötelezettséget nyereség esetén. Cash flow szempontból jelentős előnyt jelenthet az adózók számára, ugyanakkor szigorú feltételekhez kötött, és nemcsak adózási, hanem számviteli oldalon is pontos elszámolást igényel.
Az alábbiakban összefoglaljuk, mit jelent a fejlesztési tartalék a gyakorlatban, mire használható fel, és mire kell különösen figyelni számviteli elszámolás, és egy esetleges adóellenőrzés során.
Fejlesztési tartalék képzése – hogyan történik?
Az adózó döntése alapján, legfeljebb az adózás előtti nyereség összegéig képezhet fejlesztési tartalékot, melyet a lekötés adóévét követő 4 adóévben megvalósított beruházásokra használhat fel. A képzett fejlesztési tartalék összege csökkenti adózás előtti eredményt.
A fejlesztési tartalékból megvalósított beruházás esetében TAO tv. szerinti értékcsökkenés már nem számolható el.
Fejlesztési taralék felhasználása
A fejlesztési tartalék csak beruházásra képezhető, felújításra nem. Mivel a TAO törvény nem definiálja a beruházás fogalmát, ezért a számviteli törvény szerinti beruházás fogalmát kell alapul venni.
Nem használható fel nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként (apport), a térítés nélkül átvett eszköz címen, valamint az olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést, kivéve a műemlék épületet, építményt.
Új és használt tárgyi eszköz beszerzéséhez egyaránt kapcsolódhat, mert a TAO tv. nem fogalmaz meg korlátozást erre vonatkozóan. A fejlesztési tartalék feloldásának nem feltétele a beruházás aktiválása, így akár több éven át tartó beruházás után is igénybe lehet venni.
A fejlesztési tartalék könyvelése
A fejlesztési tartalék összegét az eredménytartalékból át kell vezetni a lekötött tartalékba üzleti év végén, ami elengedhetetlen feltétele annak, hogy adóalap csökkentő tételként figyelembe vehető legyen. Ugyanakkor ez osztalékfizetési korlátot is jelent a vállalkozások számára.
A tárgyi eszköz nyilvántartásnak eszközönként kell tartalmaznia a fejlesztési tartalékot. Felhasználáskor pedig a lekötött tartalék összegét vissza kell vezetni az eredménytartalékba.A fejlesztési tartalék képzés nem érinti a számviteli törvény szerinti értékcsökkenési leírást, azt az általános szabályok szerint kell alkalmazni.
Amennyiben a vállalkozás a törvényben meghatározott határidőn belül nem használja fel teljes mértékben a fejlesztési tartalékot, akkor a beruházásra fel nem használt rész után az adót (lekötés évében hatályos mértékkel számított), valamint a késedelmi pótlékot a negyedik adóévet követő adóév első hónapja utolsó napjáig megállapítja, és megfizeti – általános esetben január 31-ig.
Az adókülönbözetet és a késedelmi pótlékot a negyedik üzleti év eredményének terhére kell elszámolni.
Csoportos társasági adóalanyiság esetén a fejlesztési tartalék fel nem használt részére tekintettel megállapított adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot az adózó a csoporttagság időtartama alatt csoporttagként, a csoportképviselő útján fizeti meg.
A fejlesztési tartalék sorsa a vállalat megszűnése esetén
Ha az adózó a végelszámolás, a felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévet (ha végelszámolás, felszámolás nélkül szűnik meg jogutód nélkül, az utolsó adóévét) megelőzően képzett fejlesztési tartalékot, és azt az említett adóév utolsó napjáig nem használta fel, a fel nem használt része után a lekötés adóévében hatályos rendelkezések szerint előírt mértékkel az adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot megállapítja, és 30 napon belül megfizeti.
Ezzel szemben az átalakulás, egyesülés, szétválás miatt megszűnő adózó az utolsó adóévében is képezhet fejlesztési tartalékot.
Fejlesztési tartalék és az adóvizsgálat
Adóellenőrzés során az adóhatóság kiemelten vizsgálja, hogy a fejlesztési tartalék képzés és felhasználás a jogszabályi előírásoknak megfelelően történt-e, bekérhetik a képzéshez, feloldáshoz kapcsolódó nyilvántartásokat, a lekötött tartalék számla kartonját és a tárgyi eszköz nyilvántartásokat is. Tapasztalataink alapján a tartalék képzésről, felhasználásról kérhetik a taggyűlési határozatot, ezért fontos írásban rögzíteni az ezekre vonatkozó döntéseket. A fejlesztési tartalék képzésről (és így a lekötött tartalékba történő átvezetésről) szóló döntést legkésőbb a mérlegkészítés időpontjáig kell meghozni, ami megelőzi a beszámoló elfogadásáról szóló határozatot.
Fontos kiemelni, hogy a fejlesztési tartalék képzéshez kapcsolódó kedvezmény igénybevétele az adózó döntése, amely később önellenőrzéssel sem változtatható meg. Amennyiben az adózó nem különített el fejlesztési tartalékot a saját tőkében, annak érvényesítésére utólag nincs lehetőség.
Bár egy nagyon kedvező cash-flow optimalizálási lehetőségről van szó, jelentős kockázatot rejt magában a nem megfelelő kezelése és nyilvántartása, így elengedhetetlen a megfelelő számviteli szakemberrel történő egyeztetés.
