Kijavítási kérelem: mi az és mikor segíthet?
A vállalkozások életében nem ritka, hogy egy-egy változásbejelentés valahogy „elveszik” az ügyintézés során. Bár mindenki biztos abban, hogy a szükséges lépések megtörténtek, a valóság gyakran mást mutat. Ennek következménye, hogy helytelenül kiállított számlák és hibásan benyújtott adóbevallások keletkeznek.
A cég ezzel nemcsak saját, hanem partnerei adókockázatát is növeli.
Tipikus mulasztási eset: ingatlan bérbeadása áfával vagy áfa nélkül
Az egyik leggyakoribb hiba az ingatlan bérbeadás megkezdésekor történik. Ez a tevékenység alapértelmezetten adómentes, így a kapcsolódó beszerzések áfája nem vonható le. Ugyanakkor lehetőség van az adókötelessé tételére is – de csak akkor, ha ezt előre bejelentik a NAV felé. Ennek elmulasztása esetén az utólagos számlák és bevallások már nem tekinthetők helyesnek.
Mi történik, ha utólag derül ki a hiba?
Amikor végül egy lelkiismeretes munkatárs, vagy rosszabb esetben a könyvvizsgáló, esetleg az adóellenőr lekéri az adóhatóságnál nyilvántartott törzsadatokat, akkor látja csak mindenki döbbenten, hogy nem megfelelően jártak el.. Ilyen esetekben két lehetőség áll fenn:
Önellenőrzés, amely bonyolult és számos következménnyel jár.
A fenti ingatlan bérbeadási esetben ez azt jelentené, hogy áfamentes bevételei is lesznek a cégnek (hiszen a számlákat és bevallásokat úgy kellene javítani, hogy az ingatlan-bérbeadási tevékenység adómentes legyen). Ilyenkor, ha van egyébként áfaköteles tevékenysége is a cégnek, akkor a beszerzések tekintetében kezdődhet az előzetesen felszámított áfa megosztása vagy arányosítása.
Kijavítási kérelem, (Áfa tv. 257/F. §), amely egyszerűbb, gyorsabb és kevésbé költséges megoldást kínál.
A kijavítási kérelmet elmulasztott bejelentés esetén lehet tenni az adóhatóság felé. Ilyenkor a kijavítási kérelemmel a társaság kvázi „pótolja / kijavítja” a korábban nem megfelelően, vagy egyáltalán nem beadott bejelentést, és így lehetősége van úgy kezelni az ügyletet, mintha már kezdetektől fogva az eredeti szándékainak megfelelően jár el.
Remek hír, hogy a kijavítási kérelem nem csak a fenti, ingatlan bérbeadási tevékenység esetén adható be. Ugyanígy alkalmazható a nem új építésű ingatlanok értékesítésének adókötelessé tételére, vagy akár a pénzforgalmi elszámolás választására is.
A kijavítási kérelem előnyei – és korlátai
Az Áfa tv. 257/F. § lehetőséget ad arra, hogy a társaság utólag, hivatalosan „kijavítsa” a be nem nyújtott bejelentést. Ez azt jelenti, hogy a NAV úgy kezeli az ügyletet, mintha a bejelentés megtörtént volna. Fontos azonban, hogy a kijavítási kérelem nem alkalmazható minden esetben.
Feltételei:
- •Nem változhat meg sem az adóalap, sem a fizetendő vagy levonható áfa.
- •A vállalkozásnak úgy kellett eljárnia, mintha a bejelentés tényleg megtörtént volna.
Tehát nem lehet vele utólag módosítani egy döntést, csak pótolni azt, amit eredetileg is terveztek.
Kijavítási kérelem: gyakori esetek, amikor alkalmazható
Nemcsak ingatlanok bérbeadásánál jöhet szóba a kijavítási kérelem. Az alábbi esetekben is lehet vele élni:
- Ingatlan értékesítésének adókötelessé tétele
- Alanyi adómentesség választása
- Pénzforgalmi elszámolás választása
- MNB vagy EKB árfolyam választása a devizás számlák átváltásához
- Közösségi beszerzések 10.000 eurós értékhatár alatt
- Távértékesítések, illetve elektronikusan nyújtott szolgáltatások (pl. streaming, szoftver)
- Mezőgazdasági tevékenységből eredő egyes adózási döntések
- Viszonteladói árrés módszer választása
Konkrét példa: MNB árfolyam használata devizás számláknál
Sokan tévesen feltételezik, hogy az MNB árfolyam automatikusan alkalmazható. Valójában az áfa törvény szerint az elsődleges az adott társaság bankjának árfolyama. Ha az adózó mégis MNB árfolyamot alkalmaz, azt be kell jelenteni. Ennek elmaradása esetén, ha már korábban is így járt el, kijavítási kérelemmel pótolható a bejelentés.
Határidők: mikor nem lehet már beadni a kijavítási kérelmet?
A kijavítási kérelmet nem lehet beadni adóellenőrzés alatt. Éppen ezért, amint észleljük a problémát, haladéktalanul dönteni kell. A lehetőség tehát nem örökérvényű – gyors reakciót igényel.
Miért érdemes szakértőhöz fordulni?
Egy rosszul benyújtott vagy elmulasztott bejelentés komoly pénzügyi következményekkel járhat. Az adózási szabályok folyamatosan változnak, és az értelmezésük sem mindig egyértelmű. Tapasztalt adótanácsadó segítségével minimalizálható a hiba esélye, és elkerülhetők a hosszadalmas, költséges utólagos korrekciók.
