2025. június 19-én hirdették ki az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvényt. A módosítások egy része az osztalékkövetelések vagyonrendelésének adókezelését érinti, másik része pedig a vagyonkezelő alapítványok számviteli és adózási szabályait pontosítja. A jogalkotói cél az adózási gyakorlat egységesítése. Az alábbi blogbejegyzésben a várható változásokat foglaljuk össze röviden.
Bizalmi vagyonkezelés - osztalékkövetelés vagyonrendelése
2025 márciusában jelent meg az az adózási kérdés, melyben az adóhatóság arra az álláspontra helyezkedett, hogy az osztalékkövetelés vagyonrendelése esetén a vagyonrendelő magánszemély adóköteles bevételt szerez, tekintettel arra, hogy a vagyonrendeléssel a magánszemély a rendelkezési jogát gyakorolja, így az osztalék a vagyonrendelés időpontjában megszerzettnek tekintendő. Az adózási kérdést és lehetséges hatását, korábbi blogbejegyzésünkben részletesen elemeztük.
Az adózási kérdésben megfogalmazott hatósági álláspont az Szja törvény egyértelmű szövegéből nem volt levezethető, így a szakma nagy része ezzel ellentétes álláspontot képviselt. A mostani adócsomag – összhangban az adózási kérdésben szereplő indokolással – annak érdekében, hogy elérje az abban megfogalmazott joghatást, hatályon kívül helyezi a Szja törvény egyértelműnek tűnő, a hatóság által mégis vitatott rendelkezését:
Nem minősül a rendelkezési jog gyakorlásának a vagyonrendelő vagy az alapítványt alapító (az alapítványhoz csatlakozó) magánszemély vonatkozásában a bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötése, az alapítvány létesítése (az alapítványhoz történő csatlakozás).
Úgy tűnik, hogy a jogalkotó ezzel a megoldással törvényi szintre emelte az adózási kérdésben lefektetett álláspontot: egy osztalékkövetelés vagyonrendelésével a magánszemély a rendelkezési jogát gyakorolja, ezzel pedig beáll az adófizetési kötelezettség (15% szja és 13% szociális hozzájárulási adó az adófizetési felső határig) a – magánszemély által tulajdonképpen nem realizált – osztalékjövedelem tekintetében.
A mostani jogszabályváltozásra tekintettel kérdésként merül fel, hogy az adóhatóság ezt az értelmezést a jövőre nézve alkalmazza, vagy már a múltbeli vagyonrendelések tekintetében is irányadónak tekinti-e oly módon, hogy az a korábbi vagyonrendeléseket érintő adóhatósági vizsgálat megállapításainak is alapjául szolgálhat. Álláspontunk szerint ez a megközelítés a jogszabálymódosítást megelőző vagyonrendelések esetén továbbra is vitatható, sőt kifejezetten megkérdőjelezhető (ugyanis a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalma sérülhet), így egy adóperben jó esélyekkel indulhat az adózó védekezése. Ettől függetlenül a korábbi blogunkban is leírtak szerint ki kell emelni, hogy a vagyonrendelés körülményeire tekintettel kockázat eddig is felmerülhetett, amennyiben a rendeltetésszerű joggyakorlás elvei sérültek.
Fentiek tükrében különösen javasolt, hogy az osztalékkövetelés vagyonrendelésével érintettek tanácsadóikkal egyeztetve mérlegeljék a felmerülő adókockázatokat és az azok minimalizálását biztosító lehetőségeket.
Bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatos kérdésem van
Alapítványi struktúrákat érintő változás – Tartós vagyonkezelési jogviszony
A bizalmi vagyonkezelést érintő módosítások másik része a bizalmi vagyonkezelő alapítványokat érinti. Az őket érintő változás egészen biztosan feladatot fog róni rájuk, azonban a részletszabályokra egyelőre várni kell.
A vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény közeljövőben tervezett módosításával bevezetésre kerül egy új fogalom, a tartós vagyonkezelési jogviszony, melyhez kapcsolódóan az adótörvények 2025. szeptember 1-jei hatállyal módosulnak.
A különböző vagyonkezelő struktúrák (bizalmi vagyonkezelés és vagyonkezelő alapítvány) létrehozásához, működéséhez kapcsolódó kedvező adó- és illetékszabályok egységesek, ebben a mostani jogszabálymódosítás sem hoz változást. A most elfogadott módosítás célja, hogy az alapítványi struktúrákban működő (tartós vagyonkezelési jogviszony alapján) kezelt vagyon adózási és számviteli értelemben is teljesen egységes megítélés alá kerüljön a Polgári Törvénykönyv szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján létrejött kezelt vagyonnal.
Ennek érdekében a módosítás elsősorban számviteli és eljárási kérdéseket rendez: a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján létrejött kezelt vagyon mellett immár önálló társasági adóalany lesz az alapítvány által kezelt vagyon is, önálló könyvvezetési kötelezettséggel. Fontos, hogy a kezelt vagyon beszámolójához hasonlóan az alapítvány által kezelt vagyon beszámolóját sem kell közzétenni (az alapítvány beszámolója egyébként nyilvános.) Az adóalanyiság önmagában nem eredményez adókötelezettséget, hiszen továbbra is érvényes, hogy az alapítvány által kezelt vagyont társasági adómentesség illeti meg, amennyiben az alapítók és a kedvezményezettek csak magánszemélyek és a kezelt vagyon az adóévben csak pénzügyi eredményt számolt el.
Kiemelnénk, hogy a részletszabályok kidolgozása még folyamatban van és megjelenésük későbbre várható, ezért a már működő alapítványi struktúrákban érdekelteknek a jogszabályi megfelelőség biztosítása érdekében érdemes figyelni a közeljövő fejleményeit
