A végrendelet készítése, a hagyaték megtervezése ma már messze túlmutat azon, hogy az örökhagyó meghatározza, ki mit örököl. A gyakorlatban legalább ennyire fontos kérdés az is, hogyan történik meg a vagyon átszállása az örökösökre. Különösen igaz ez összetett hagyaték esetén, például gazdasági társaságban fennálló részesedés vagy bizalmi vagyonkezelési struktúra esetében. Ilyen helyzetekben kiemelt szerepe lehet a végrendeleti végrehajtónak, aki elősegítheti, hogy az örökhagyó akarata a hagyatéki eljárás során is megfelelően érvényesüljön.
A végrendeleti végrehajtó intézménye a modern öröklési jog egyik legfontosabb, ugyanakkor a gyakorlatban még mindig viszonylag ritkán alkalmazott eszköze. Különösen összetett hagyaték, cégtulajdon, több örökös közötti várható vita vagy bizalmi vagyonkezelés esetén jelenthet valódi biztonságot. Megfelelő kijelölése nemcsak az örökhagyó akaratának végrehajtását segítheti elő, hanem a hagyatéki eljárás kiszámíthatóságát és a vagyon értékének megőrzését is támogatja.
Ki lehet végrendeleti végrehajtó és hogyan kell kinevezni?
Végrendeleti végrehajtót kizárólag az örökhagyó nevezhet ki a végrendeletében. A későbbi viták megelőzése érdekében célszerű erről ügyvéd közreműködésével készített végrendeletben rendelkezni.
A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény alapján végrendeleti végrehajtó lehet bármely cselekvőképes, nagykorú természetes személy, de akár jogi személy is. A jogszabály nem ír elő kötelező jogi végzettséget, a gyakorlatban azonban indokolt olyan személyt választani, aki megfelelő szakmai rálátással rendelkezik, és az örökhagyó bizalmát élvezi. Különböző feladatokra különböző végrendeleti végrehajtók is kijelölhetők.
A végrendeleti végrehajtót a jegyző vagy a közjegyző értesíti, és felhívja arra, hogy nyilatkozzon a megbízatás elfogadásáról. Ha a kijelölt személy az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül nem fogadja el a megbízatást, a hagyatéki eljárásban úgy kell tekinteni, mintha a végrendeleti végrehajtói megbízatás nem jött volna létre. Különösen fontos tehát, hogy a végrendeleti végrehajtó kijelölése tudatos legyen: célszerű előzetesen egyeztetni a kiválasztott személlyel.
Ugyanilyen lényeges szempont, hogy maga a végrendelet a hagyatéki eljárás során ténylegesen előkerüljön. Amennyiben a végrendelet nem ismert vagy nem fellelhető, a végrendeleti végrehajtó kijelölésének sincs gyakorlati jelentősége, hiszen az eljáró jegyző vagy közjegyző nem tudja őt felhívni a megbízatás elfogadására. Ennek elkerülése érdekében célszerű a végrendeletet letétbe helyezni, illetve nyilvántartásba vetetni például a Magyar Ügyvédi Kamara által működtetett Központi Végrendeleti Nyilvántartásban (KVNY) vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által vezetett Végrendeletek Országos Nyilvántartásában (VONY). Ez jelentősen növeli annak esélyét, hogy a végrendelet a hagyatéki eljárás során ismertté váljon.
A végrendeleti végrehajtó feladatai
A végrendeleti végrehajtó jogait és kötelezettségeit elsődlegesen az örökhagyó határozza meg a végrendeletben. Ha a végrendelet erről nem rendelkezik, a Hetv. háttérszabályai irányadók. Ezek alapján a végrendeleti végrehajtó többek között:
- segíti az eljáró hatóságokat a hagyaték leltározásában,
- szükség esetén biztosítási intézkedést indítványozhat az örökösök javára,
- követelheti a végintézkedés rendelkezéseinek teljesítését,
- gondoskodhat a halaszthatatlan kifizetésekről a hagyaték terhére,
- gyakorolhatja az örökhagyó gazdasági társaságban fennálló tagsági jogait a hagyaték átadásáig.
A végrendeleti végrehajtó a feladatait tehát az örökhagyó rendelkezései és a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles ellátni, és az e kötelezettségeinek megszegésével okozott károkért az örökösökkel szemben polgári jogi felelősséggel tartozik.
Mikor érdemes végrendeleti végrehajtót kijelölni?
A végrendeleti végrehajtó intézménye nem kizárólag a nagyobb vagyonnal rendelkező örökhagyók számára nyújt megoldást, bár kétségtelen, hogy minél összetettebb a hagyaték, annál nagyobb a hozzáadott értéke.
Végrendeleti végrehajtó kijelölése különösen indokolt lehet:
- több örökös esetén, ahol várható érdekellentét,
- kiskorú vagy cselekvőképességükben korlátozott örökösök esetén,
- jelentős vagy komplex vagyonnal rendelkező örökhagyó esetében,
- gazdasági társaságban fennálló részesedés öröklésekor, a folyamatos üzletmenet biztosítása érdekében
- bizalmi vagyonkezeléshez kapcsolódó vagyonelemeknél.
Az öröklési jogi tervezés szempontjából a végrendeleti végrehajtó legnagyobb előnye, hogy nemcsak a vagyonelemek kiosztásához, hanem a hagyaték gyakorlati kezeléséhez is keretet adhat.
Gazdasági társaság esetén miért lehet kulcsszereplő a végrendeleti végrehajtó?
A végrendeleti végrehajtó egyik legfontosabb gyakorlati szerepe a gazdasági társaság öröklése során mutatkozik meg.
Különösen érzékeny helyzet állhat elő akkor, ha az örökhagyó egy egyszemélyes gazdasági társaság egyedüli tagja, és egyben ügyvezetője is volt. Ilyenkor a társaság működése a halált követően súlyosan akadályozottá válhat, hiszen az ügyvezetői megbízatás megszűnik, az örökösök pedig a hagyatéki eljárás lezárásáig nem feltétlenül tudják a tagsági jogaikat (így pl. az új ügyvezető megválasztására, vagy beszámoló elfogadására irányuló jogot) teljes körűen gyakorolni. Ügyvezető hiányában pedig egy aktív cég működése rövid időn belül ellehetetlenül, nem lesz, aki a szerződéseket aláírja, munkabéreket elutalja, stb.
A Hetv. alapján a végrendeleti végrehajtó ilyen esetben jogosult arra, hogy az örökhagyó gazdasági társaságban vagy szövetkezetben fennálló tagsági jogait a hagyaték átadásáig gyakorolja. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy közreműködik a szükséges tagi döntések meghozatalában, új ügyvezető kinevezésében, illetve a társaság működésének fenntartásában, így az érintett gazdasági társaság folyamatos operációját biztosítani tudja.
Mi a különbség a végrendeleti végrehajtó és az ügygondnok között?
Ha nincs végrendeleti végrehajtó, a törvény bizonyos esetekben lehetővé teszi ügygondnok kirendelését is, például a társasági jogok gyakorlására. Az ügygondnok azonban korlátozottabb jogosítványokkal rendelkezik: egyezséget főszabály szerint nem köthet, jogról nem mondhat le, és vagyoncsökkenést eredményező döntést sem támogathat, kivéve, ha ezzel nyilvánvaló károsodást előz meg. Ráadásul kirendelésének feltétele a várható díj és költségek megelőlegezése is. Végrendeleti öröklés esetén ezek az intézkedések csak akkor alkalmazhatók, ha az adott feladatot nem végrendeleti végrehajtó látja el.
A gyakorlatban tehát a végrendeleti végrehajtó előre tervezhető, célzott jogi megoldás, míg az ügygondnok inkább szükséghelyzeti, korlátozottabb eszköz, ha az örökhagyó nem tervezett előre.
Fontos különbség továbbá, hogy míg az ügygondnok kirendelésének feltétele a várható díj és költségek megelőlegezése, addig a végrendeleti végrehajtó díjazásáról az örökhagyó a végrendeletben szabadon rendelkezhet. Amennyiben a végrendeleti végrehajtó megbízása nem ingyenes, a díjazás történhet például fix összegben vagy a hagyaték értékéhez igazítva, emellett a végrendeleti végrehajtót minden esetben megilleti az indokolt költségeinek megtérítése.
A végrendeleti végrehajtó szerepe bizalmi vagyonkezelés esetén
A modern vagyontervezésben egyre gyakrabban jelenik meg a bizalmi vagyonkezelés. A Ptk. alapján ennek lényege, hogy a vagyonkezelő a ráruházott vagyont saját nevében, a kedvezményezett javára kezeli. A már kezelt vagyon ezért jellemzően nem a hagyaték részeként jelenik meg, ugyanakkor – ha a vagyonkezelést nem magánszemélyként látják el – a vagyonkezelő társaságban fennálló üzletrész már hagyatéki elem lehet.
Ha az örökhagyó maga volt a vagyonkezelő cég tagja, és ez az üzletrész a hagyaték részévé válik, a végrendeleti végrehajtó a hagyatéki eljárás ideje alatt hozzájárulhat a szükséges tagi döntések meghozatalához és a működés folyamatosságának fenntartásához. Ez különösen fontos lehet akkor, ha a vagyonkezelő társaság működése más – a kezelt vagyonba tartozó – vagyonelemek vagy cégek stabilitását is érinti.
Ha pedig az örökhagyó végrendelettel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt, a Hetv. alapján a közjegyző erről haladéktalanul értesíti a kijelölt vagyonkezelőt. Ilyenkor a végrendeleti végrehajtó és a bizalmi vagyonkezelő szerepköre elkülönül: előbbi a végrendeleti rendelkezések teljesülését segíti, utóbbi a kezelt vagyon jogszerű működtetéséért felel.
Fontos elhatárolási szempont, hogy a végrendeleti végrehajtó nem szerzi meg a hagyatéki vagyon tulajdonjogát; feladata a végintézkedés végrehajtása és a hagyaték kezelése az öröklésben érdekeltek javára. Ezzel szemben a bizalmi vagyonkezelésben a kezelt vagyon a vagyonkezelő tulajdonába kerül.
Meddig tart a végrendeleti végrehajtó megbízatása?
A végrendeleti végrehajtó megbízatása főszabály szerint a hagyatéki eljárás jogerős befejezéséig tart, de a végintézkedés ettől eltérően is rendelkezhet, például határidő vagy feltétel meghatározásával. A megbízatás megszűnhet többek között lemondással, halállal vagy megszűnéssel, illetve az öröklésben érdekelt személyek egyhangú megvonásával is.
Amennyiben Ön végrendelet készítését tervezi, vagy meglévő rendelkezéseit szeretné felülvizsgálni, érdemes megfontolni végrendeleti végrehajtó kijelölését is. Szakértő ügyvédeink készséggel állnak rendelkezésére a megfelelő jogi struktúra kialakításában és személyre szabott tanácsadással.
