Öröklési képesség
Az öröklési képesség egybeesik a polgári jogi jogképességgel, tehát minden jogképes személy rendelkezik öröklési képességgel, magyarul örökölhet. Minden ember jogképes, a jogképesség az embert – ha élve születik – fogamzásának időpontjától illeti meg és az ember halálával szűnik meg.
Öröklési szerződés
Az örökhagyó szerződést köt egy másik féllel, ami alapján a másik fél kötelezettséget vállal tartás, életjáradék, illetve gondozás teljesítésére az örökhagyó, illetve egy általa meghatározott harmadik személy részére. Az örökhagyó a tartás, életjáradék, illetve gondozás ellenében - vagyona, annak egy meghatározott része vagy meghatározott vagyontárgyak tekintetében - örökösévé nevezi a másik felet.
Kiesés az öröklésből
Kiesik az öröklésből,
- aki az örökhagyó előtt meghal,
- aki az öröklésre érdemtelen,
- akit az örökhagyó az öröklésből kizárt vagy kitagadott
- aki lemondott az öröklésről
- aki az örökséget visszautasította.
Ági öröklés
Azokat a vagyontárgyakat, amelyek az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről (illetve oldalrokonáról) öröklés vagy ingyenes juttatás (pl.: ajándékozás) útján hárultak, leszármazók hiányában azok a felmenők, illetve oldalrokonok öröklik, akiknek ágáról a kérdéses vagyontárgy származott.
Példa ági öröklésre
Példa Pál fiatal vállalkozó házasságkötését követő évben (gyermek nélkül) váratlanul elhunyt. Apai ágú nagyszülei az általuk lakott ingatlant végintézkedés útján Példa Pálra hagyták évekkel ezelőtt, amelyet meg is örökölt. A vagyontárgy ági jellegét hivatalból figyelembe venni nem lehet, a vagyontárgy ági jellegét annak kell bizonyítania, aki arra ezen a jogcímen öröklési igényt támaszt. Példa Pál hagyatéki eljárásában Pál apja ági vagyonra hivatkozva öröklési igényt jelentett be a nagyszülőktől örökölt ingatlanra, amelyet a végrendelettel és a tulajdonjog bejegyzést alátámasztó tulajdoni lappal igazolt.
Helyettes örökös
Az örökhagyó arra az esetre, ha az örökös az öröklésből kiesik, más személyt nevezhet örökössé. Ha a nevezett örökös az örökhagyónak egyben törvényes örököse is, kiesése esetére leszármazóját - ha a végrendelet eltérően nem rendelkezik - helyettes örökösnek kell tekinteni, ha a leszármazó a törvényes öröklés rendje szerint a kiesett nevezett örököst helyettesítené.
Utóörökös
Aki az örökhagyó végrendeleti intézkedése alapján az örökségben vagy annak egy részében valamely eseménytől vagy időponttól kezdve az eddigi örököst váltja fel. Főszabály szerint az ilyen végrendeleti intézkedés érvénytelen.
Kivételnek minősül és az örökhagyó érvényesen nevezhet utóörököst az elsősorban örökösnek nevezett házastársa halála esetére a házastársra háramlott hagyatékra.
További kivételnek tekinthető, ha az örökhagyó úgy nevez utóörököst az elsősorban örökösnek nevezett leszármazójára háramlott hagyatékára, ha a leszármazó a hagyaték megnyílásakor nem rendelkezik végrendelkezési képességgel, és meghal anélkül, hogy ezt a képességét megszerezte volna.
Osztályrabocsátás
Ha több leszármazó közösen örököl, mindegyik örököstárs köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette, feltéve, hogy a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta. A szokásos mértékű ingyenes adományt és a tartásra rászorult leszármazó részére nyújtott tartást akkor sem kell osztályra bocsátani, ha azt az örökhagyó kifejezetten kikötötte.
Az osztályrabocsátás gyakorlatilag azt jelenti, hogy az ingyenes adományban részesített leszármazó ezen adomány értékével csökkentett részt kap a hagyatékból. Az osztályrabocsátás a leszármazó törvényes örökösök közötti vagyonelosztásánál alkalmazott számítási mód, amelynek célja a leszármazó örököstársak örökrészének az örökhagyó által - bármikor! - adott ingyenes adományokkal történő korrekciója.