A házasság felbomlása után a vagyonmegosztás nem csak jogi, hanem érzelmi kihívás is. A családjogi kérdések területén a legtöbb félreértés ezen a területen alakult ki. Dr. Bagi Éva családjogi ügyvédünk segít eligazodni a vagyonmegosztáshoz kapcsolódó tévhitek csapdájában.
Tévhit #1: „Amit a saját nevemen van, az az enyém marad”
Bár intuitíve logikusnak tűnhet, de a magyar jog szerint a házastársak között az életközösség fennállása alatt közös vagyon keletkezik, függetlenül attól, kinek a nevén van az adott vagyontárgy. Természetesen vannak kivételek (öröklés, ajándékozás, személyes használati tárgyak),de
a házastársi közös vagyon alapelve az élet”közösségen” , ezáltal a közös erőfeszítésen nyugszik.
Az egyik házastárs nevére került vagyontárgy vonatkozásában a bírósággal meg lehet állapíttatni annak közös vagyoni jellegét és kérni lehet a nyilvántartásból „kimaradt” házastárs tulajdonjogának feltüntetését, vagy elszámolás keretein belül a közös vagyon megszüntetését.
Tévhit #2: „A feleségem/házastársam semmit nem tett hozzá a cégemhez, nem jár neki semmi”
A vállalkozói tevékenységből származó jövedelem és osztalék – amennyiben az a házasság ideje alatt keletkezett – alapesetben közös vagyonnak minősül még akkor is, ha a gazdasági társaság – ahonnan a bevétel származik – az egyik házastárs különvagyona.
A házasság alatt létrejött cégek esetében a cégben tevékenyen részt nem vevő házastárs „hozzájárulása” nemcsak pénzügyi, vagy tényleges munkával kifejtett lehet, hanem érzelmi, családi háttér biztosítása is annak tekinthető, amit a bíróság figyelembe vesz.
Tévhit #3: „Ha nincs házassági szerződés, akkor minden automatikusan fele-fele arányban oszlik”
A magyar bíróságok méltányossági szempontokat is mérlegelnek, azaz – házassági szerződés hiányában - kivételes esetben sor kerülhet az 50-50%-os aránytól eltérő vagyon megosztásra a házasfelek között.
Egy rövid házasság, egy különvagyoni gazdasági társaságból származó jelentős osztalék esetén a bíróság alkalmazhatja a méltányosság intézményét, így a házasság alatt szerzett vagyont a házasfelek között nem fele-fele arányban is megoszthatja.
Ugyanez viszont a házassági szerződések esetében is előfordulhat, azaz egy huzamos időn át fennálló házasság esetén hiába tartalmazza a szerződés valamelyik házastárs egyedüli vagyonszerzését, a másik házastárs – méltányossági alapon – nem maradhat vagyon nélkül, „kisemmizve”.
Tévhit #4: „A férjem keresett többet, így övé a nagyobb rész”
Tény: A házastársi közös vagyonba nemcsak a fizetés, hanem minden szerzett jövedelem (akár egyéni vállalkozásból, bérleti díjból, megtakarításból származó) beleszámít – függetlenül attól, ki mennyit keresett. A gyermeknevelés vagy háztartás fenntartása ugyanolyan értéket képvisel, így hiába csak az egyik fél végez tényleges kereső tevékenységet, illetve jut jelentős összegű bérleti díjhoz, osztalékhoz, a házasság alatt szerzett bevétel, abból származó vagyon a feleket azonos mértékben, fele-fele arányban illetik.
Tévhit #5: „Csak az a közös vagyon, amit együtt vásároltunk”
Tény: A házasság alatt szerzett vagyontárgyak – még ha csak az egyik fél nevén szerepelnek is – alapesetben közös tulajdont képeznek. Ide tartozhat például egy új autó vagy ingatlan is, ha az a házasság idején került megvásárlásra. Ennek tipikus esete: az én autóm, te autód - bár a tied értéke tízszerese az enyémnek.
Nem az számít, hogy kinek a nevén van nyilvántartva, mert attól függetlenül az enyém is, a tied is közös vagyonnak minősül.
Tévhit #6: „A házasság előtti megtakarításaimat is el kell felezni”
Tény: A házasságkötés előtt szerzett vagyon különvagyonként kezelendő, ám figyelem!
Ha például közösen újították fel az egyik fél korábbi lakását, az így megnövekedett érték részben közös vagyonná válhat.
A megtakarítás elválasztható haszna, mint például egy banki betét kamata: közös vagyon lesz, de a részvény árfolyamnyeresége viszont nem.
Tévhit #7: „A hitel csak annak a gondja, aki felvette”
Tény: A közösen felvett hiteleket – még akkor is, ha a szerződésben csak az egyik házastárs szerepel adósként és a hiteltörlesztés is csak az ő bankszámlájáról történt – közösen kell viselni. A házasság fennállása alatt ugyanis a törvényi vélelem az, hogy a másik házastárs tudtával és hozzájárulásával történt a hitel felvétele.
A kötelezettség alól csak abban az esetben szabadulhat a másik fél, amennyiben tudja bizonyítani, hogy a hitel felvételéhez nem járult hozzá, az ellen kifejezetten a hitelező előtt tiltakozott.
A hitel- és vagyonmegosztás gyakran kéz a kézben jár.
Tévhit #8: „Majd a bíróság gyorsan eldönti”
Tény: A vagyonmegosztási perek az egyik leghosszabb jogi eljárások közé tartoznak – akár évekig is elhúzódhatnak - és részben az idén megváltozott eljárási illetékekre vonatkozó szabályoknak köszönhetően – rendkívül nagy anyagi terhekkel járnak. A pereskedés helyett a mediáció vagy a peren kívülimegállapodással létrehozott egyezség gyorsabb, költséghatékonyabb és kevésbé megterhelő megoldás.
Mire figyeljünk, hogy megelőzzük a vagyonjogi vitákat?
A 2025-ös évben különösen fontos, hogy a vagyoni kérdésekről, illetve a későbbi vagyonmegosztásról már a kapcsolat elején, vagy legalább a válás első jeleinél jogi tanácsot kérjünk. A házassági vagyonjogi szerződés továbbra is a legbiztosabb eszköz a későbbi viták elkerülésére.
Ügyvédként és mediátorként nap mint nap látom, hogy a legnagyobb kockázatot a félreértések és a hamis biztonságérzet jelentik. A legfontosabb tanácsom? Ne az internetes fórumokon kialakult „jogi véleményekre” építsük életünk egyik legkritikusabb döntését. Forduljunk időben szakértőhöz.
