Vagyonmegosztás házassági szerződéssel, vagy anélkül
A házasfelek a házassági életközösségük fennállásának időtartamára szerződéssel rendezhetik vagyonjogi viszonyaikat. A házassági szerződésben a házastársak szabadon rendelkezhetnek a vagyoni viszonyaikról, de kizárólag csak a házassági életközösségük időtartamára.. Amennyiben a házasfelek között nem jött létre vagyonjogi szerződés, abban az esetben vagyonmegosztás esetén a törvényes vagyonjogi szabályok érvényesülnek, mely a közös szerzés vélelmére épül: a házasfelek életközösségük megszűnésekor a meglévő vagyonból fele-fele arányban részesülnek. A törvényes vagyonjogi rendszer az életközösség kezdetétől hatályos akkor is, ha a házastársak a házasságkötés előtt élettársakként életek együtt, eszerint az élettársi kapcsolat a házasságkötéssel beolvad a házasságba. Olvassa el a házassági szerződésről szóló blogbejegyzésünket!
Házassági közös vagyoni vélelem – különvagyon
A házassági életközösség jelentősége abban áll, hogy annak fennállása alatt akár az együttesen, akár a külön-külön szerzet vagyontárgyak a házastársak osztatlan közös tulajdonába kerülnek, kivéve azokat a vagyontárgyakat, amelyek valamely házastárs különvagyonához tartoznak. A közös vagyoni vélelem alapján a házassági életközösség megszűnésekor meglévő vagyontárgyakat, a házasfelek közös vagyonának kell tekinteni mindaddig, amíg a vagyontárgy különvagyoni jellegét nem bizonyították. Különvagyonnak minősülnek azok a vagyontárgyak, amelyek az életközösség létrejötte előtt már valamelyik fél tulajdonát képezték, illetve az életközösség fennállása alatt ajándékba kapott, illetve örökléssel megszerzett vagyonelemek.
Vagyonmegosztás menete - mindennek viszem a felét?
Minden válófélben lévő ügyfelünknek azt tanácsoljuk, hogy a válással együtt történjen meg a vagyonmegosztás is. Ahhoz, hogy a válás után a volt házasfelek új életet tudjanak kezdeni, mindenképp szükség van a házassági vagyon megosztására, a felek vagyonát képező vagyonelem tulajdonjogi sorsának tisztázására akár perben, akár peren kívül. A vagyonmegosztás iránti igény bármelyik félben felmerülhet – főként abban a félben, aki a vagyon birtokán kívül van – például nem ő lakik a közös vagyont képező ingatlanban, nem vesz részt a közös cég irányításában, vagy éppen nem kap jövedelmet a közös cégből, de akár az is előfordulhat, hogy a másik fél bankszámláján lévő pénzeszközökhöz nem jut hozzá.
Mi az a vagyonmérleg?
Ahhoz, hogy egyáltalán kiindulópontunk legyen a házastársak megosztandó vagyonáról, szükséges egy leltárt készíteni.
A vagyonmérleg tartalmazza a közös és különvagyoni aktív és passzív vagyonelemeket (ingó és ingatlan tulajdont, vagyoni értékű jogokat és követeléseket, vagyoni kötelezettségeket: terheket és tartozásokat, az egyik alvagyon javára, a másik terhére jelentkező megtérítési igényeket, a közös aktív és passzív vagyon különbözetének az egyenlegét, azaz a közös vagyon tiszta értékét, amely alapján meghatározható a feleket személyenként megillető, a közös vagyonból jutó vagyon összege.
Nagyon sok esetben a vagyonmegosztás és az életközösség megszűnése nem egy időpontra esik, ezért tisztázni kell, hogy a megosztás időpontjában milyen vagyontárgyak vannak a házastársak birtokában és az mennyiben tér el az életközösség megszűnésekori állapottól.
Aktív- passzív vagyon
Míg az aktív elemek a meglévő, „plusz” előjelű vagyonelemeket foglalják magukban- ingatlan, cégvagyon, ingóságok, megtakarítások, biztosítási szerződések, magánnyugdíj pénztár, stb..- addig a passzívák a feleket terhelő kötelezettségeket jelentik – ingatlant, vagy egy ingóságot (autót, gépeket) terhelő hitel, pénzintézet, cég, vagy magánszemélyek felé fennálló kölcsöntartozások és egyéb, a vagyonból levonásba helyezhető, „mínusz” előjellel illethető kötelezettségek. Eldöntendő az is, hogy az aktív és passzív vagyon a közös, illetve a különvagyon terhe-e.
Milyen időpontra készüljön a vagyonleltár?
A legérthetőbb megfogalmazás szerint: Mintha az idő megállt volna az életközösség megszűnésével és a felek minden rendelkezésre álló vagyonelemet abban az időpontban megosztottak, vagy értékesítettek volna.
Tehát nem elegendő a meglévő vagyonelemek felsorolása, azokat értékekkel kell ellátni, méghozzá az életközösség megszűnésének időpontjában meghatározott érték szerint, kivéve az ingatlanok és adott esetben a cégben fennálló üzletrész értékek.
Vagyonmegosztás megállapodással – egyenlő aránytól eltérés lehetősége
A vagyonmegosztáskor a teljes körű elszámolásra kell törekedni, ez azt jelenti, hogy főszabály szerint az összes vagyonelemet magába foglaló vagyonleltár/vagyonmérleg alapján kell a felek között a vagyont megosztani. Természetesen van arra is lehetőség, hogy a felek néhány vagyonelem vonatkozásában nem kérik a közös tulajdon megszüntetését, de ez általában a felek megállapodásán nyugszik. Így elképzelhető az, hogy bár a közös ingatlan és ingóságok a felek között megosztásra kerültek, de a közös cégben fennálló tulajdonközösségüket nem kívánják megszüntetni, mivel a cég közös működtetését kivitelezhetőnek találják.
A felek megállapodás keretében is rendezhetik a házastársi vagyon megosztását, elsődlegesen természetben –több ingatlan esetén például megállapodnak, melyik ingatlan kinek a tulajdonába kerüljön az esetleges értékkülönbözet megtérítésével -, de akár az egyező mértéktől eltérően is meghatározhatják a feleknek jutó vagyontömeget. Ebben az esetben az illetékfizetési szabályokra hívjuk fel a figyelmet, mivel bár a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó szerzés ugyan illetékmentes, de a vagyonközösség megszüntetésén túl szerző felet illetékfizetési kötelezettség terheli. Ilyen eset például, amennyiben a házastársi vagyonközösség megszüntetésekor az egyik házastárs megvásárolja a vagyonmegosztás során a másik felet megillető vagyontárgyat.
A váló felek megállapodását ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni, amennyiben közhiteles nyilvántartásban történő átvezetéseket tartalmaz – ingatlan, gépjárművek, hajók, vagy üzletrész tulajdonjogának átírása esetén. A jövőre néző kötelezettségvállalások esetén a felek okiratba foglalt megállapodását a végrehajthatóság céljából vagy bíróság, vagy közjegyző elé kell terjeszteni.
Vagyonmegosztás peres eljárásban – egyenlő arány
Sajnos a volt házasfelek nem mindig tudják békés úton rendezni a vagyonmegosztást. Ebben az esetben kerül sor bírósági peres eljárásra. A bíróság a vagyonmegosztási pert bármelyik fél kezdeményezésére lefolytatja. A per keresetlevél benyújtásával indul, melyben fel kell tüntetni a vagyonmérleget, illetve határozott kérelmet kell előterjeszteni a keresetet benyújtó fél által elképzelt vagyonmegosztásról.
Eltitkolt vagyonelemek
Az is előfordul, hogy a házasság alatt valamelyik félnek nincs rálátása a közös gazdálkodásra, vannak olyan pénzeszközök – tőzsdei befektetések, bankszámlák, kripto valuták – és társaságban fennálló üzletrészek, amelyről nem rendelkezik pontos információval, csak sejtései vannak. A bírósági eljárásban a tényeket állító félnek kell bizonyítania, de indítványra a bíróság megkereséseket eszközöl, tanúkat hallgat meg, hogy valós vagyoni helyzet alapján kerüljön sor a házastársak vagyonmegosztásra.
Az ingatlan és az ingóságok értékének meghatározása
A bíróság a felek tulajdonában lévő vagyonelemek értékét a felek egyező előadása alapján is meghatározhatja. Amennyiben viszont a felek között nincs egyetértés az ingatlan, vagy bizonyos ingóságok értéke vonatkozásában, igazságügyi szakértő fogja meghatározni azok piaci értékét.
Mennyit ér a cégvagyon?
A férjemnek van egy cége, de nem tudom mennyit ér.
Általános problémaként merül fel az a bizonytalanság, amikor a másik fél nevén lévő társasági üzletrész is a házassági vagyonközösség része. Többször azt sem tudják, hogy a „másik fél nevén lévő cég” közös vagyon-e, amennyiben igen, mennyi a cég értéke? A cégértékelés összetett szakmai feladat. A cég értékének meghatározása történhet a perben kirendelt igazságügyi szakértő, vagy a pert megelőzően felkért cégértékelésre specializálódott szakember által. Ügyfeleinknek azt szoktuk tanácsolni, hogy még a peres eljárás megindítása előtt kerüljön sor a cégértékelésre, mivel megfelelő információk birtokában a peres eljárásban nem érhetik meglepetések.
Ajándék visszakövetelése, színlelt szerződések
Tekintettel a házastársak közötti ingyenes szerzésre – azaz nem kell vagyonszerzési illetéket fizetni -, gyakran előforduló eset, hogy a házasfelek vagyonkimentés, vagy egyéb célok miatt egymással színlelve kötnek szerződéseket. Ténylegesen nem szeretnék az egyes vagyonelemeket a házastársuknak ajándékozni, vagy értékesíteni, mely így a szerződés színleltségét eredményezi. A vagyonmegosztási perekben lehetőség kínálkozik a felek által kötött színlelt szerződések megtámadására is, ami viszont komoly bizonyítási kötelezettséget igényel.
Vagyon kiadása vagyonmegosztás után
A bíróság a volt házasfelek közös vagyonát elsődlegesen természetben osztja meg, azaz rendelkezik arról, hogy a meglévő vagyontárgyak közül melyek kerüljenek egyik, illetve másik félhez. De nem csak a meglévő vagyon felosztásáról történik rendelkezés, hanem a terhek megosztásáról is. Az ingatlant, vagy ingóságot terhelő tartozás visszafizetése azt a felet fogja terhelni, akinek a tulajdonába kerül. A bíróság a felek közös, egybehangzó nyilatkozataihoz kötve van, azzal ellentétesen nem adhatja a vagyontárgyakat a felek tulajdonába.
Mint látható, a házastársi vagyonközösség megszüntetése összetett folyamat, melyhez kellő szakmai ismeretet igénylő ügyvédi támogatás szükséges. Az RSM tapasztalt családjogi ügyvédei, valamint szakmai partnerei segítséget nyújtanak a vagyonmegosztás során, történjen az akár peren kívül, akár peres eljárás folytán.
