Mentés

EVA: megéri még?!

Tavaly év vége felé sokan feltették a kérdést maguknak és nekünk, tanácsadóknak is, hogy az év vége közeledtével és az új 2011-es adóváltozások után is megéri-e még az evaalanyiság?

2014. évi EVA kalkulátorunkkal kiszámolhatja mekkora költségek terhelik »

Tovább fokozta a hangulatot egy először csak szakmai berkekben, majd a sajtóban is elterjedt hír, miszerint az evások osztalékát is terheli 14 százalék eho az új törvényszöveg pontos értelmezése alapján, amely a 30 százalékos eva-kulcson felül már olyan adóterhet eredményezett volna, amely értelmetlenné tette volna az eva választását. Szerencsére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján még épp időben jelent meg egy pontosítás ezzel kapcsolatosan, ahol megerősítették, hogy továbbra sem kell ehót fizetni az evás vállalkozások tagjai által megszerzett osztalék után, így elmaradt a tömeges kijelentkezés az evások körében.

Az egyszerűsített vállalkozói adó indulásakor egyértelműen sláger adónemnek és rendkívül közkedveltnek bizonyult. Az évek előrehaladtával és az adózási környezet folyamatos módosításaival évről-évre előkerült a téma, de az evások száma és nem utolsósorban az általuk befizetett adóbevétel folyamatosan növekedett. Most, az év eleji adótervezések alkalmával aktuális kérdés, ezért kiszámoltuk, 2011-ben mennyire előnyös még az eva.

Kinek is éri meg?

Kalkulációink során több feltételezéssel éltünk. Azt vizsgáltuk, hogy egy legalább 36 órás munkaviszonnyal rendelkező evás cég tulajdonosa – aki után az idén hatályos 94 000 Ft-os garantált bérminimum alapján fizetik meg az adó- és járulékterheket – különböző bevételi szintek, illetve költségek mellett eva vagy társasági adó alanyaként realizál több nettó, adózott jövedelmet:

A eset – nincs költség: az eva mindenképpen előnyösebb, mint a társasági adó, de minél magasabb a bevétel, annál inkább csökken a különbség a két alternatíva között. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az évi 25 milliós maximális evás bruttó árbevételnél 17 250 000 Ft a nettó jövedelem evásként, míg társaságiadó-törvény hatálya alatt 14 367 600 Ft, tehát 2 882 400 Ft-tal több marad meg jövedelemként az evás tagnál.

B eset – 10 százalék költséget számolunk el: alacsonyabb jövedelemszintnél jelentősen, de a maximális 25 milliós bevételnél is közel 1 394 400 Ft-tal több marad éves szinten az evás cég tulajdonosánál.

C eset – 19,5 százalék  költséget számolunk el: ez az a fordulópont, ahol ha az éves maximális 25 milliós keretet kihasználja a cég, azonos adóteher jelentkezik, akár eva-, akár társaságiadó-alanyt nézünk. Ugyanakkor 1 milliós éves bevételi szint elérésénél közel 100 000 Ft-tal kevesebb jövedelmet realizálunk társasági adó hatálya alatt.

D eset – 50 százalék vagy azt meghaladó költséget számolunk el: egyértelműen rosszabbul járunk az eva alatt, akár 1 milliós, akár 25 milliós éves bruttó bevételt realizálunk, sőt ahogy nő az árbevételünk, úgy nő az adómegtakarítás társasági adósként. Ilyen költségszint mellett már nem éri meg evásnak maradni!

Vigyázzunk a költségekkel!

A költségekkel azért vigyázzunk! Ahogyan azt blogbejegyzésünk is taglalja, minden könyvelő-adótanácsadó kolléga tapasztalja az adóellenőrzések során, hogy a hatóság kiemelt figyelmet szentel az elszámolt költségszámláknak. És amennyiben azok nem egyértelműen a vállalkozás bevételszerző tevékenységével összefüggésben merültek fel, nem engedi azok költségként történő elszámolását. Nem kell hangsúlyoznom, hogy a legtöbb evás cégnek pont azért éri meg az eva, mert a tevékenység jellegéből adódóan nincs, vagy minimális elismert költség rendelhető a bevételszerző-tevékenységhez.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Érdeklik az adó- és munkajogi változások?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!

    Feliratkozom