Az üzemi baleset

Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár. Üzemi balesetnek az számít, amikor a munkavállalót (biztosítottat) a foglalkozása körében végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben baleset éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába, vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban: úti baleset). Üzeminek minősül továbbá az a baleset is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése, vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.

A balesetet a foglalkoztatónak kell kivizsgálnia, a Munkavédelmi törvényben meghatározott szempontok szerint. (A foglalkozási betegségek bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatban a 27/1996. (VIII. 28.) NM-rendelet előírásai szerint kell eljárni.)

A munkáltató a munkabalesetek körébe tartozó balesetet a Munkabaleseti jegyzőkönyv elnevezésű nyomtatványon köteles rögzíteni.

Az úti balesetek vizsgálatánál minden esetben szükséges a tényállás alapos feltárása. Ezért az úti balesetek üzemi jellegének megnyugtató elbírálásához az alábbi tények ismerete szükséges:

  • a baleset helye és időpontja,
  • a baleset lefolyásának, körülményeinek pontos leírása,
  • a baleset napján hol volt a munkavégzési kötelezettség helyszíne,
  • a baleset napján mikortól meddig tartott a sérült munkaideje, és mikor távozott a munkahelyéről, a balesetig hány órát dolgozott,
  • a sérültnek mikor és hol kellett volna a munkát megkezdenie,
  • milyen közlekedési eszközök igénybevételével szokott a sérült közlekedni.

Ha például a biztosított rosszulléte esetén felkeresi a háziorvosát, és közben balesetet szenved, az ilyen baleset üzeminek nem tekinthető. Azonban a keresőképtelen állományba vett dolgozó kötelező orvosi felülvizsgálata során bekövetkezett baleset üzeminek minősül.

A baleseti táppénz

Baleseti táppénzre jogosultak a biztosítottak, az egyéni vállalkozóként, társas vállalkozás tagjaként kiegészítő tevékenységet folytatók, a saját jogú nyugdíjasként munkát végzők, a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontjában és a (2) bekezdésben meghatározott egyéb jogviszony keretében munkát végző biztosított személyek.

Baleseti táppénz annak jár, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik. Nem jogosult baleseti táppénzre az, aki ugyanazon üzemi balesetből eredően baleseti rokkantsági nyugdíjban, vagy baleseti járadékban részesül A baleseti táppénz az előzetes biztosítási időre tekintet nélkül egy éven keresztül jár, azonban a baleseti táppénz folyósításának időtartalma az Országos Szociális és Rehabilitációs Intézet döntése alapján legfeljebb egy évvel még meghosszabbítható.

A baleseti táppénz összege annál a munkáltatónál elért jövedelem alapján kell megállapítani, ahol az üzemi baleset bekövetkezett, illetve ahol az üzemi balesetet szenvedett személy biztosítási jogviszonyban áll.  A baleseti táppénz összegének a megállapításánál a munkáért, tevékenységért kifizetett 2 százalékos mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet kell figyelembe venni.

A táppénz összegének mértéke :

  • baleseti táppénz esetén 100 százalékos mértékű,
  • úti baleset esetén 90 százalékos mértékű.

A baleseti táppénz összegének kiszámításánál nem vehető figyelembe:

  • az átlagkereset, a távolléti díj - ide nem értve a munkaszüneti napra járó távolléti díjat 
  • valamint az az időtartam, amelyre azt kifizették,
  • a törzsgárda- és a jubileumi jutalom, a végkielégítés, valamint az a juttatás, amely nem a végzett munkáért, tevékenységért került kifizetésre (pl. segély, lakhatási támogatás).

E rendelkezés alkalmazásánál figyelembe kell venni azt, hogy a Munka törvénykönyve szerint az átlagkereset és a távolléti díj is munkanapra jár. Azonban a baleseti táppénz naptári napokra folyósítható, ezért az átlagkereset és a távolléti díj folyósításának időtartamát nem munkanapokban, hanem naptári napokban kell meghatározni. Így az adott időtartamon belüli pihenőnapokat és szabadnapokat is kvázi osztószám-csökkentő napokként kell figyelembe venni. Ugyancsak csökkentő napként kell figyelembe venni azt a szabadnapot és pihenőnapot, amely a hétfőtől péntekig folyósított távolléti díjat követi.

Nem rendszeres jövedelmek

Külön kell kiszámítani a figyelembe vehető időszakban végzett munkáért járó rendszeres és nem rendszeres jövedelem naptári napi átlagát. Ha a biztosított részére a figyelembe vehető időszakban végzett munkáért nem rendszeres jövedelmet fizetnek ki - függetlenül attól, hogy később került kifizetésre -, be kell számítani a baleseti táppénz alapjába.

A baleseti táppénz alapját képező nem rendszeres jövedelmet azon időtartam naptári napi napjainak számával kell elosztani, amelyre tekintettel azt kifizették.

A baleseti táppénz összegét a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári hónapban végzett munkáért kifizetett jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani. Ha a biztosítottnak bármely ok miatt nem volt az előző hónapban jövedelme, akkor a baleseti táppénz összegét a balesetet megelőzően elért tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

A baleseti táppénz összegénél alkalmazni kell azt a szabályt, miszerint ha a figyelembe vehető időtartam 6 munkanapnál kevesebb, az elért rendszeres jövedelmet - heti 5 napos munkarend szerint - teljes hónapra kell átszámítani, és annak egy naptári napra jutó összege képezi a baleseti táppénz alapját.

Ha a biztosítottnak nem volt tényleges jövedelme, akkor a baleseti táppénz összege azonos a szerződés szerinti jövedelmének naptári napi összegével. A biztosított a baleseti táppénzre kizárólag abban a jogviszonyában jogosult, amelyben az üzemi baleset érte.

Folytatás: Baleset és táppénz: amit tudni kell II.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Értesüljön az adóváltozásokról

    hírlevelünkből!

    Feliratkozom
     Tovább