Összesen 1442 bejegyzés
A rendes munkaidő nem terjed ki a vasárnapokra és a munkaszüneti napokra – többek között ez az újítás szerepel a 2012. július 1-től életbe lépő Munka Törvénykönyvében. Nyártól tehát a munkavállaló ezeken a napokon csak kivételes, a törvény által meghatározott esetekben kötelezhető rendes munkaidőben történő munkavégzésre.
TovábbKiemelt helyen szerepelnek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által tavasszal közzétett ellenőrzési irányelvekben a szoftverfejlesztő cégek. Emellett idén év elején komolyabb változások léptek életbe az e területen tevékenykedő cégeket érintő adójogszabályokban. Ez rögtön két nyomós ok arra, hogy alaposan szemügyre vegyük a szoftverfejlesztéssel kapcsolatos rendelkezéseket.
TovábbIdén több ponton is módosultak a külföldiek Magyarországra, illetve a magyarok külföldre szóló kiküldetésével összefüggő szabályok. Tapasztalataink szerint a vállalkozások többségénél csak jelentős idő- és munkaráfordítással tudják összefoglalni a több törvényben, egymástól függetlenül hatályba lépő változásokból a számukra fontos előírásokat, a vonatkozó uniós rendeletekről már nem is beszélve. E nehézségek áthidalására az alábbiakban részletesen összefoglalom a kiküldetésre vonatkozó legfontosabb járulékfizetési keretszabályokat, hogy gyakorlati és naprakész útravalót adjak a „törvénybúvárkodáshoz”.
TovábbTársasági adó, iparűzési adó, innovációs járulék, az energiaellátók különadója, a szakképzési hozzájárulás különbözete, hitelintézeti járadék, a korábban kettős könyvvitelt választó eva-alanyok egyszerűsített vállalkozási adóról szóló bevallása. Önmagában is szép kis felsorolás. Márpedig május 31-ig ezekről a közterhekről kötelesek bevallást benyújtani a magyarországi vállalkozások a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV).
TovábbAkár egy nap alatt is bebizonyosodhat, ki a legmegfelelőbb munkavállaló egy adott pozícióra! - ez az elgondolás húzódik meg az úgynevezett „próbanap” általánossá válása mögött. A próbanap alkalmazásának elterjedése annak ellenére jellemző, hogy a munkavállaló képességeinek megismerésére alapvetően a „próbaidő” intézménye szolgál. Ennek ellenére egyre elterjedtebb az az eset, hogy az ideális jelöltet/jelölteket csupán egy próbanapra hívja be a lehetséges jövőbeni munkáltató mindenféle adminisztráció elvégzése nélkül.
TovábbTegnap bebizonyosodott, amit már korábban is sejteni lehetett: a következő időszakban a fogyasztás erőteljesebb megadóztatásával törekszik a költségvetési hiány csökkentésére a kormány. Már az EU-rekordernek számító 27 százalékos áfa bevezetése is ebbe az irányba mutatott, a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által tegnap bejelentett adómódosítások pedig immár azt is világossá teszik, hogy részben a korábbi különadók helyett is a végső fogyasztókat érintő terheket vezet be a kabinet.
TovábbMár a kisebb cégeknek is ígéretes megoldás lehet az elektronikus számlázás – mint erre Komoly lehetőségeket rejt az elektronikus számlázás című bejegyzésemben is rámutattam -, ám kiemelkedő jelentősége van az e-számlák adminisztrációjának és archiválásának is. Az alábbi sorokban az ezzel kapcsolatos tudnivalókat foglalom össze.
TovábbCsökkentette adóalapját az iparűzési adó összegével? Ha nem volt nettó adótartozása, a 2006-os évre még visszamenőleg is érvényesítheti e jogosultságát! A korábbi, téves adóhatósági jogértelmezésnek ugyanis több LB döntés vetett véget.
TovábbBár immár nyolcadik éve, 2004 óta lehet Magyarországon elektronikus számlát kibocsátani, és az minden értelemben egyenértékű a papíralapú megoldással, továbbra is nagyon kevesen élnek e lehetőséggel. Annak ellenére is, hogy ez a megoldás a komoly költségcsökkenés mellett a számlaforgalom gyorsításával is segíti a vállalkozásokat.
TovábbSzámos tényező közül leginkább a szabályozási környezet akadályozza a magyarországi cégeket online tevékenységük, kínálatuk és elérhetőségük fejlesztésében – erre világít rá az RSM DTM Hungary Zrt. friss kutatása. Az elsősorban kis- és középvállalkozásokat felölelő felmérés tanúsága szerint a válaszadók tizedét kifejezetten gátolják az online tevékenységekkel kapcsolatos magyar törvények, rendeletek és szabályok, további 71 százalékuk pedig inkább negatívan, semmint pozitívan ítéli meg a jogszabályi környezetet.
Tovább
