Facebook image
Mentés

Megszűnik a szuperbruttó, adókötelessé válnak egyes biztosítások – 2013. évi adóváltozások

Hamarosan megjelennek a Magyar Közlönyben a zömében 2013. január 1-jétől hatályba lépő adómódosítások, lévén az Országgyűlés 2012. november 19-én elfogadta az ezeket tartalmazó törvényjavaslatot. Alább a személyi jövedelemadót és a magánszemélyeket érintő főbb változásokat gyűjtöttem össze.

Adóalap-kiegészítés

A 2013. évi adócsomag egyik nagy újítása az úgynevezett adóalap-kiegészítés, közismertebb nevén szuperbruttó vagy fél-szuperbruttó kivezetése lesz. Ezzel jövő év elejétől valóban egységesen 16 százalék lesz a személyi jövedelemadó mértéke. Ez az évi 2 424 000 Ft, havi 202 000 Ft feletti jövedelemmel rendelkezőket érintő változás, hiszen immár az ő esetükben sem lép be a 27 százalékos adóalap-kiegészítési kötelezettség. (Az ennél alacsonyabb béreknél már idén sem kellett alkalmazni a szuperbruttó adóalapot.) A tehercsökkenés mellett a változás nagy előnye, hogy jelentősen egyszerűsíti az adóelőleg levonását és az adóbevallás elkészítését.

Melegkonyhán is használható az Erzsébet-utalvány

Szintén sokakat érintő eleme az adócsomagnak, hogy átmenetiből állandó rendelkezéssé válik az Erzsébet-utalvány széles körű használata. Míg 2012-re csak átmeneti szabály tette lehetővé, hogy a fogyasztásra kész étel vásárlásán túl az Erzsébet-utalvány a melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás vásárlására is felhasználható legyen, ezentúl ez lesz az „alapértelmezett beállítás”. Jövő évtől pedig a munkáltató akkor is biztosíthat utalvány formájában munkahelyi étkeztetést, ha az étkezőhely külsős személyeket is kiszolgál.

Adókötelessé válnak egyes biztosítások

Kevésbé örülhetnek azok, akik megtakarítási céllal kötöttek korábban különböző típusú biztosításokat. A jövőben ugyanis kizárólag a más személy által fizetett kockázati biztosítás minősül adómentesnek, de az is csak a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó mértékig. Azok a biztosítások, amelyek esetén biztosítási esemény nélkül is lehetőség van a pénz kivonására, vagy lejáratkor a biztosító kifizetést teljesít, adókötelesek lesznek.

E tekintetben kamatjövedelemnek minősül a biztosítói teljesítésből a befizetett biztosítási díjat meghaladó összeg. A kamatjövedelem után az adót nem kell megfizetni egyszeri díjas biztosítások esetén, valamint ha a biztosítói teljesítés a szerződés létrejöttének évét követő 5. év elteltével vagy az után következik be. Rendszeres díjas biztosítások esetén ez az időtartam 10 év. Abban az esetben, ha az egyszeri díjas biztosításoknál a biztosítói teljesítés a 3. év elteltével, de az 5. év elteltét megelőzően következik be, a kamatjövedelem 50 százalékát nem kell figyelembe venni jövedelemként.

Szintén a biztosításokat érinti, hogy bekerül az egyes meghatározott juttatások körébe, és ezzel adókötelessé válik a kifizető által a magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján a kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj.

Az egyes meghatározott juttatások éves keretösszege 500 000 Ft akkor is, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg, azaz nem kell arányosítani.

További módosítások

A kultúrát kedvelők számára jó hír, hogy évi 50 000 Ft értékben adómentes lesz a kifizető által a magánszemélynek juttatott, kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj.

A családi kedvezmény szabályozása csak minimálisan változik: a jogalkotó pontosította, hogy a más államban családi pótlékra vagy ahhoz hasonló ellátásra jogosult magánszemélyek milyen feltételekkel érvényesíthetnek családi kedvezményt. A friss rendelkezés szerint a kedvezmény csak akkor érvényesíthető, ha a magánszemélyt ugyanolyan vagy hasonló kedvezmény, ugyanarra az időszakra máshol nem illeti meg és az összes jövedelmének 75 százaléka Magyarországon esik adókötelezettség alá.

Az egyéni vállalkozókat érintő változás az, hogy a jövedelem- vagy nyereségminimum megállapítására vonatkozó szabályok kiegészülnek a közvetített szolgáltatások fogalmával. Eszerint közvetített szolgáltatás az egyéni vállalkozó által saját nevében vásárolt és a harmadik személy megrendelővel kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített, továbbszámlázott szolgáltatás, ha ezt az egyéni vállalkozó nyilvántartásai megfelelően alátámasztják.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Érdeklik az adó, számviteli és jogi változások?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!

    Feliratkozom