Ügyvéd
Partner, Adótanácsadó
Ügyvédként és adótanácsadóként aktívan foglalkozik a társas gazdasági vállalkozásokat érintő jogi, adójogi kérdésekkel. A társasági adóra, általános forgalmi adóra, illetékekre vonatkozó kérdéseken túl első sorban a vállalkozások, vállaltcsoportok jogi és adókockázati átvilágításában, cégstruktúrák megtervezésében és kialakításában, cégeladási és vásárlási tranzakciókban, vagyontervezési kérdésekben nyújt segítséget megbízóink részére. Számos Magyarországon és külföldön működő szénhidrogén-kutató társaság számára végzett tanácsadói munkájában szerzett tapasztalatainak köszönhetően a bányászati és energetikai ágazat speciális kérdéseinek szakértője. A Szűcs és Társai Ügyvédi Társulás (www.szucsandpartners.hu) vezetője.
A 2018 májusában hatályba lépő adatvédelmi rendeletnek számos jogterület ütközését kell kezelnie, ilyen a szerzői jog által oltalmazott érdekek vs. személyes adatok védelme is. Vessünk egy pillantást az adatvédelem által mérlegelt szempontokra, a sokakat érintő filmmegosztásokhoz kapcsolódó szerzői jogok kapcsán.
Tovább2018 jelentős év lesz az adatvédelem területén, hatályba lép az új európai adatvédelmi rendelet, amely Magyarországon is közvetlenül hatályos és alkalmazandó jogszabály lesz, felváltja a jelenleg hatályos Infotörvényt. A küszöbön álló változás alkalmat biztosíthat arra, hogy elmélyüljön, vagy – jobb később, mint soha alapon – széles körben kialakuljon az adatvédelmi jogi tudatosság.
TovábbKorábbi bejegyzésünkben áttekintettük a cégvásárlások lehetséges módjait (részesedés-vásárlás, eszközvásárlás, üzletág átruházás) és az alternatívák kapcsán felmerülő elsődleges üzleti kérdéseket. Az ezek közül történő választás, bár üzleti kérdés, értelemszerűen eltérő jogi konzekvenciákat eredményez.
TovábbA vállalatok gyakran alábecsülik az adatmennyiséget, ami felhalmozódott vásárlóikról, ügyfeleikről. Ez egyben azt is jelenti, hogy alábecsülik az új adatvédelmi szabályozás (GDPR) bevezetésének súlyát és lehetséges következményeit.
TovábbA nemrégiben közzétett munkavédelmi ellenőrzési terv kapcsán ismét többször merülnek fel kérdések a munkavédelmi képviselő választásával kapcsolatban, esetenként olyan formában, hogy milyen felelősség terheli a munkáltatót a munkaügyi képviselő választás kapcsán, hogyan „vegye rá” a munkavállalóit arra, hogy munkaügyi képviselőt válasszanak.
TovábbA kiberbiztonság az üzleti szektor számára a 21. század legnagyobb kihívásai közé tartozik, hiszen bármelyik vállalkozás számára felmérhetetlenül nagy jogi és pénzügyi károkat okozhat a számítógépes biztonság megsértése.
TovábbEgy hét van még a 3 millió forint minimális jegyzett tőkével nem rendelkező korlátolt felelősségű társaságok számára a kötelező tőkeemelésre előírt határidőig. Ha a tőkeemelést a cég nem tudja teljesíteni, és más gazdasági társasággá sem alakul át, lehetősége van határozni a jogutód nélküli megszűnésről.
TovábbAz új Ptk. által a korlátolt felelősségű társaságokra előírt 3 millió forint minimális jegyzett tőke biztosítására irányuló kötelező tőkeemelés március 15-i határidejéig már csak néhány hét van hátra. Azok a társaságok, amelyek nem kívánnak tőkét emelni, de tevékenységüket folytatni szeretnék, elvileg élhetnek az olyan gazdasági társasággá történő átalakulás lehetőségével is, amelyre vonatkozóan a jogszabály nem ír elő minimális jegyzett-tőke követelményt.
TovábbAzoknál a korlátolt felelősségű társaságoknál, amelyeknek a jegyzett tőkéje mindeddig nem érte el a hárommillió forintot legkésőbb 2017. március 15-ig kötelező a törzstőke felemeléséről és ezzel egyidejűleg az új Ptk. szerinti továbbműködésről dönteni, vagy átalakulásukról, megszűnésükről határozni.
TovábbA rendszerváltás családi vállalkozói lassan leköszönnek, 3-ból 2 vállalkozás azonban nem éli túl az alapító távozását és a cégek egyharmada jelentős veszteséget könyvel el a tulajdonosi átrendeződés ideje alatt.
TovábbAz új Ptk. hatálybalépésekor, a 2014. március 15-ét megelőzően a cégjegyzékbe bejegyzett, valamint a bejegyzés alatt álló korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság és egyesülés esetén az új Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseit 2016. március 15-étől kell alkalmaznia. Ezt követően a társaságok létesítő okirata nem tartalmazhat az új Ptk. rendelkezéseivel összhangban nem álló rendelkezést.
TovábbA Magyar Közlöny 2015. évi 82. számában Alkotmánybírósági Határozatot tettek közzé, amely mind jogi, mind adózási tekintetben figyelemreméltó, különös tekintettel arra, hogy szembe megy a kialakult bírói gyakorlattal.
TovábbTájékoztató jelleggel már kedd óta elérhető az Alkotmánybíróság honlapján az a határozat, amely kimondja, hogy alaptörvény-ellenes, hogy a munkavállalónak a várandósságáról, illetve az emberi reprodukciós eljárás megkezdéséről a munkáltatót a felmondás közlését megelőzően értesítenie kell annak érdekében, hogy rá a felmondási tilalom szabályai vonatkozzanak.
TovábbA hatályba lépéssel kapcsolatos előző írásom a jogi személyekkel kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket ismertette. Emellett a hatályba léptető rendelkezéseket tartalmazó törvény egyéb esetekre is külön rendelkezéseket tartalmaz, amelyekből a lényegesebbeket az alábbiakban foglalom össze.
TovábbA kamarai hozzájárulás megfizetése a törvény rendelkezése alapján idén is szükséges. A gazdálkodó szervezeteknek a hozzájárulást március 31-ig kell teljesíteni a területileg illetékes kamara részére. A meg nem fizetett kamarai hozzájárulást a törvény köztartozásnak minősíti, amelyet az adóhatóság adók módjára hajt be.
TovábbAz új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) hatályba lépésének napja 2014. március 15-e, ezen a napon az új kódex a több, mint 50 éve született korábbi magánjogi törvényt váltja fel. Ptk. bejegyzés-sorozatunkban elsősorban a gazdálkodó szervezeteket, vállalkozásokat érintő legfőbb változásokat kívánjuk bemutatni.
TovábbAz új Polgári Törvénykönyv 2014. március 15-ei hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti a gazdasági társaságokról szóló törvény és a gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseket az új Ptk. harmadik könyvében kell majd keresni.
TovábbElőző bejegyzésemben hívtam fel a figyelmet arra a törvénytervezetre, amelyet az új Ptk. hatályba lépése kapcsán tárgyal az országgyűlés.
TovábbMég le sem zárult teljesen a 2013. január-februárjában tetőző kötelező cégmódosítási roham, hiszen a mai napig vannak függő ügyek a cégbíróságon, máris feltűnik az újabb kötelező változás. Ezúttal ugyanakkor várhatóan már nem csak adminisztrációs jellegű kötelezettséggel kell számolni, hanem a korlátolt felelősségű társaságok tulajdonosainak a pénztárcáját is alaposan megterhelheti majd a változás.
TovábbMozgalmas időszak áll a cégek és az ügyvédek mögött, hiszen február elsején lejárt a kötelező adatbejelentésre előírt határidő.
TovábbJanuár elsejétől hatályba léptek az illetéktörvény módosításai is, amelyek összességében egyszerűsödést hoznak több ponton, miközben megszűnnek illetékkedvezmények, ami viszont kellemetlen meglepetéseket is okozhat.
TovábbKöztulajdonban álló munkáltató munkaviszonya, vezető állású munkavállalók, cselekvőképtelen munkavállalói munkaviszony – e típusok bemutatásával válik teljessé atipikus foglalkoztatási formákkal foglalkozó sorozatunk.
TovábbIdén már többször is módosult a gazdasági társaságokról, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény, és ez esetben sem ússzák meg a cégek kötelező módosítás nélkül.A csődjogi, társasági és cégjogi szabályozás március 1-i átfogó módosítása [1] ugyanis adminisztratív kötelezettséget ró a már bejegyzett társaságokra: a társaság képviseletre jogosultjainak és tagjainak születési idejét és adóazonosító számát a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor, de legkésőbb 2013. február 1-ig a cégek kötelesek bejelenteni, továbbá nyilatkozniuk kell székhelyük, illetve telephelyük (fióktelepük) használatának jogszerűségéről is. Tapasztalatunk szerint a társaságok egy része azonban még nincs tisztában ebbéli kötelezettségével.
Tovább2012. január 1-jétől a gazdasági kamarákról szóló törvény egy korábban egyszer már megszüntetett kötelezettséggel bővítette a gazdálkodó szervezetek nyilvántartási előírásait. A kötelező, díjköteles gazdasági kamarai regisztráció – amelynek kifejezett jogalkotói célja a gazdasági kamarai rendszer továbbfejlesztése és ehhez a kamaráknak forrás biztosítása – a korábbitól némileg eltérő köntösben jelenik meg újra. Aktuális bejegyzésünkben a gazdasági kamarák nyilvántartásába történő felvétellel kapcsolatos tudnivalókat foglaljukom össze.
TovábbMár tavaly októberben felröppent a hír, hogy 2012-re megszűnik az egyszerűsített cégeljárás. A meglehetősen gyors eljárásra vonatkozó szabályok valóban változnak januártól, azonban a kezdeti elképzelések valamelyest finomodtak, így nem feltétlenül kell ismét beletörődni a 15 napos ügyintézési határidőbe, a lassuló eljárásért cserébe pedig remélhetőleg sikerül elérni a törvényalkotó által kitűzött célt, nevezetesen az adómorál javítását.
TovábbJelentősen átalakult az idén a munkajogi szabályozás. A Munka Törvénykönvv módosításainak „első üteme” – elsősorban a próbaidő, a heti munkaidő, valamint a szabadság kiadásának szabályait érintve – 2011. augusztus 1-jével vált hatályossá., ezen módosításokról korábbi bejegyzéseinkben (http://blog.rsm.hu/2011/10/atalakult-a-berpotlek-szabalyozas-2/, http://blog.rsm.hu/2011/09/a-szabadsag-kiadasanak-szabalyai/) már beszámolunk.
TovábbNemrégiben egy külföldi társaság képviselője keresett meg bennünket azzal a szándékával, hogy céget szeretne alapítani Magyarországon. Délelőttre szerveztük a találkozót, amit ügyfelünk azzal vezetett be, hogy egy közeli szomszéd országban úgy megy a cégalapítás, mint a karikacsapás, mert egyik nap ő megérkezett és másnap reggelre már be is jegyezték a társaságot. Jeleztük, hogy szívesen szállunk versenybe ezzel a szintidővel, de az udvariasság szabályai szerint a biztos győzelemre nem fogadtunk. Pedig néhány óra elteltével átadtuk a cégbíróságon bejegyzett, bankszámlával rendelkező korlátolt felelősségű társaság dokumentumait az ügyfelünknek.
TovábbA jogtudomány egyik alaptézise, hogy a törvény nem ismerete nem mentesít a következmények alól. Márpedig manapság kijelenthető, hogy az emberek többsége nincs tisztában a jogaival és kötelezettségeivel. Ez nem is meglepő, hiszen még a jogászok számára is komoly erőfeszítést igényel lépést tartani a jogszabályi változásokkal.
TovábbSzámos alkalommal hallhatunk olyan esetekről, amikor a gyesről vagy gyedről munkába visszatérő munkavállaló azzal kénytelen szembesülni, hogy munkájára már nincs szükség, és a munkáltató jogszerűtlenül akár a felmondási védelem alatt álló szülőt is távozásra készteti, és a munkaviszonyt „közös megegyezéssel” megszüntetik. De vajon jobb vagy rosszabb a helyzete annak a munkavállalónak, aki az otthon töltött időszak közepén kénytelen arról értesülni, hogy nem csak pozíciója, de a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt egyenesen a munkahelye szűnik meg?
TovábbA bizalmat könnyű elveszíteni, de visszaszerezni sokkal nehezebb. Az elmúlt két hét katasztrofális történéseinek kommunikációja, amelyet sok szempontból lehet górcső alá venni, bizonyította ezt a klisének nevezhető tényt. Ugyanakkor annyi bizonyos, hogy a magánvállalatok számára fontos intő jelet adtak a történések és felhívták a figyelmet arra, hogy az üzleti bizalom megtartásához minden olyan érdekre érzékenynek kell lenni, amelyet a vállalkozás tevékenysége érinthet.
TovábbA 29 pont egyik legnagyobb figyelemmel kísért rendelkezése az öröklési és ajándékozási illeték eltörléséről szól az egyenesági rokonok esetén. Előterjesztésre került a vonatkozó törvényjavaslat is, amelynek legkényesebb eleme, hogy az illetékmentesség a házastárs és a testvér által megszerzett ajándékra és örökségre nem vonatkozik, hiszen ők nem minősülnek az örökhagyó egyenesági rokonainak. Ha a törvényjavaslatot összevetjük a Ptk. öröklési szabályaival, felfedezhetünk némi következetlenséget, ami nem csak méltánytalan eredményre vezet, de kiskapukat is nyithat az illetékfizetés elkerülésére. Ha ugyanis minden változatlan marad, akkor az illetékfizetési kötelesség tulajdonképpen már nem szabályozás, hanem jól megválasztott végrendelkezés, majd ajándékozás kombinációjának kérdése lehet.
TovábbÖrömteli, hogy egy bizonyítottan hatékony, és külföldön jól működő jogintézmény, a bizalmi vagyonkezelés (külföldön trust, treuhand néven elterjedt),mely alkalmas a hazai vállalati és magánvagyonok kezelésére, megjelenhet a magyar szabályozásban, HA…
Tovább
