Kalocsai Zsolt

Így élheti túl a cég az alapítót és a tékozló utódokat

Egy családi vállalkozás és tulajdonosa életében eljöhet a pillanat, amikor a vagyon mérete vagy összetettsége olyan szerteágazó tudást kívánna meg, amely meghaladja a cégvezér erejét, kapacitását, az irányítás továbbadása pedig családon belül nem oldható meg megnyugtatóan. Az ilyen jellegű kihívások már nem egy cégbirodalmat roppantottak meg, azonban van egy olyan jogi megoldás, amely még a végrendeletnél is biztosabban szavatolja, hogy a cég jó kezekbe kerüljön.

Cégkockázat a rendezetlen utódlás

A cégutódlás problémája tömegesen szakad a magyar családi vállalkozások nyakába, miután ezek többségét a rendszerváltás környékén alapították, vagyis a generációváltás igencsak esedékes. Hogyan tud egy cég tulajdonosa visszavonulni az aktív üzleti élettől úgy, hogy közben nem kerül veszélybe a sok év alatt felhalmozott cégvagyon? A családon belüli öröklés kézenfekvőnek hangzik, de egy alkalmatlan utód nagyobb veszélyt jelenthet a cégre, mintha külső érdekeltség kezébe kerül a családi vagyon. A dilemmára azonban van megnyugtató jogi megoldás.

Családi vállalatok fennmaradása: a tulajdonos a kulcs!

Michael Schumacher tragikus síbalesete intő példa lehet nemcsak az átlagember, de a cégtulajdonosok számára is, hiszen ők nemcsak magukért, hanem családjukért, munkavállalóikért és azok családjaiért is felelősséggel tartoznak, a baj pedig bármikor bekövetkezhet. A statisztikák Magyarországon különösen lehangolóak, 10 családi vállalatból 9 esetében nincs terv arra az esetre, ha a cég első emberével – aki gyakran tulajdonos is – bármi történik. A családi vállalatok sikeréhez és túléléséhez, illetve a családi vagyon megóvásához pedig ez is elengedhetetlenül szükséges.

Az új technológiák felforgatják a munkaerőpiaci igényeket Európában is

Az új technológiák rohamos terjedése jelentősen megváltoztatja a cégek munkavállalókkal kapcsolatos elvárásait az európai középvállalatok nagy részénél. A munkáltatók az egyébként is szűkös munkaerőpiacon azzal szembesülnek, hogy a jelöltek képzettsége és képességei a kívánatoshoz képest hiányosak, ahogy ezt az EBA friss felmérése mutatja.

Kulcskérdés az adópolitika: Kalocsai Zsolt az Arénában

Kulcskérdés egy országban az adópolitika a gazdasági növekedés tekintetében. 2017-ben Magyarországon a legfontosabb adóváltozás a szociális hozzájárulás csökkentése volt, illetve a társasági adó csökkentése is beváltotta a hozzá fűzött reményeket.

Cégvásárlás - még mindig a vevőknek áll a világ?

Jelenleg is érzékelhető a növekvő akvizíciós aktivitás a hazai piacon, s a nyomdaiparban is jelentős mozgást láthatunk. A vevők proaktívan keresik és vizsgálják a célpontokat, a sikeres tranzakciózárásig azonban hosszú hónapok, félévek telnek el.

Cégkapu-mizéria

Egyre több cikk jelenik meg a cégkapuval, annak rendeltetésével összefüggésben, de még mindig nem látszik tisztán, hogy miért van szükség a cégkapura és hogyan kell regisztrálnia a cégeknek. Szeretnénk segítséget nyújtani annak tisztázásában, hogy mire terjed majd ki a cégkapus ügyintézés, és mi a jelentősége, mindezt egyszerűen és a lényegre törően próbáltuk a lentiekben összefoglalni.

Járulékcsökkentés kell a jobb versenyképességhez

További járulékcsökkentésre is szükség lenne ahhoz, hogy a magyar vállalatok és a bérek versenyképessége növekedni tudjon. A vállalatok versenyképessége szempontjából a megfelelő képzettségű és mennyiségű munkavállaló, illetve a foglalkoztatás összköltségének alakulása az egyik legfontosabb tényező.

Cégvásárlás, de hogyan? Részesedés-, eszköz- vagy üzletágvásárlás?

Amikor egy eladó megkezdi a tárgyalásokat cége értékesítése kapcsán, az első dolog, amit tisztázni szükséges, hogy mi lesz a tranzakció tárgya és annak tervezett struktúrája. Ebben a tekintetben általában három alapvető megoldást célszerű megvizsgálni; az üzletrészvásárlást, az eszközvásárlást, vagy az üzletág-átruházás lehetőségét.

Járulékcsökkentési program már 2017-től?

Egyre valószínűbb, hogy már az őszi adócsomag részét fogja képezni az a járulékcsökkentési program, ami az eddig ismert tervek szerint csak 2018-tól volt várható. A program részletei ugyan még nem ismertek, azonban a 2017. januári hatályba lépés miatt október végéig minden bizonnyal kibújik a szög a zsákból.

Cégértékelés és számviteli törvényváltozás – az idősorok nem lesznek összevethetők!

Bár a számviteli törvény kisebb- nagyobb változásai alapvetően nem változtatják meg a cégértékelési módszertanokat - továbbra is a valamilyen nyereségszorzókat figyelembe vevő, szorzószámos értékelésen alapuló ajánlatok fognak dominálni -, de a publikusan elérhető pénzügyi kimutatásokat sokkal körültekintőbben és részletesebben kell elemezni.

Cégértékelés: A befektetőknek, vevőknek áll a világ mostanság!

Az idő a befektetőknek és a vevőknek dolgozik, mivel eladó céltársaságot most relatíve könnyen lehet találni. S ezek a trendek nyomás alatt tartják a vételárakat.

Személyi jövedelemadózás 2016: Mennyi marad a borítékban?

Az adócsökkentés nagyságrendileg 120 milliárd forinttal fogja terhelni a jövő évi büdzsét, ugyanakkor számos jövedelemtípus esetében kedvező hat a jövedelemtulajdonosok szintjén. Az alábbiakban összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.

2016-tól módosuló számviteli törvény hatása a cégértékelésekre!

Háttér „2016-tól jelentősen módosul a számviteli törvény” című blog bejegyzés alapján körbejárom, hogy a számviteli törvény változása önmagában jelent-e valamiféle hatást a cégértékelésekben.

"Ugráló" árbevételek - mi kell egy fair cégértékeléshez?

Cégértékelési alapelvek: Amikor társaságokat értékelünk, alapvetően az operatív nyereséget (EBITDA),vagyis az alaptevékenységből eredő tevékenységet elemezzük.

EKAER: A készlet értéke a cégértékre is hatással van

Az EKAER során nem csak a regisztrációs plusz terhek, a kell-e EKAER számot igényelnem vagy sem, a biztosítékadási kötelezettség, vagy a végrehajtási eljárástól való aggodalom kell hogy eszünkbe jussanak, hanem a készletnyilvántartásnak is, ezért megvizsgáljuk, hogy a készlet érték, illetve a készletértékelések milyen hatással vannak a teljes cégértékre.

Miért van szükség értékeléskor korrigálásra, különösen EBITDA meghatározásakor?

A korábbi értékelés-témakörben publikált bejegyzéseim során valószínűsíthetően sikerült körvonalazni, hogy nagyon sok esetben, ha cégértékelésről beszélünk (jól működő és nyereséges cégek esetében),akkor az értékelés fókuszpontja a társaság által elért operatív nyereség, vagyis EBITDA (lefordítva kamatterhek, adózás és értékcsökkenés előtti nyereség).

EBA: Innováció és funkcionalitás

Az OrthoGraph Kft. és a Duna Elektronika Kft. kimagasló szereplői a magyar IT-piacnak, s most mind a ketten megmérettetik magukat az EBA nemzetközi versenyén.

Cégértékelési anomáliák

Számos egyéb banánhéjon is elcsúszhat a tranzakció, ilyen például, ha a vételár megfizetésének a struktúrája nem megfelelő: túl magas a halasztott vételár-rész vagy példaként bizonytalan a kifizetés feltételrendszere. Az egyes értékelési eljárások más és más buktatókkal járhatnak, de nézzük, melyek ezek.

Kulcsszerepben az egészségmegőrzés: változó környezetben folyamatos és biztos fejlődés

A KRIO Intézet azért indult el a European Business Awards Díjon, tudhatjuk meg Dr. Balogh István tudományos igazgatótól, mert szeretnének pontos látni, hogy az itthon végzett és hazai elismerésben már részesített szakmai és ügyfélközpontú munka hogyan állja meg a helyét a nemzetközi környezetben.

EBA - Fókuszban az ügyfélbizalom és a minőségi szolgáltatás

Hendrik Scheerlinck, a K&H Bank Zrt. vezérigazgatója nagyon büszke arra, hogy a bank a European Business Awards (EBA) Ügyfélközpontúság kategóriájának magyar jelöltje lett.

Adócsomag 2015: adószerkezet marad, meglepő módosítások azonban vannak!

Az adórendszer szerkezetét érintő változást a 2015-ös adócsomag nem tartalmaz, a hangsúly a jövőben is a fogyasztási típusú adókra helyeződik, a családi adózás és a munkahelyteremtés ugyanakkor fókuszban marad.

Mikor van szükségünk speciális immateriáliseszköz-értékelésre és mi a menete?

A cégértékelések során számtalanszor előfordul, hogy nem egy teljes társaságot kell értékelni, hanem csak egy-egy adott eszközt: tipikus eset, amikor az egyik társaságban levő eszközt (általában immateriális eszköz, vagy technológia, vagy védjegy stb.) egy másik társaságba szeretnénk átvinni vagy apportálni. Ez esetben szükséges lehet az adott eszköz felértékelése.

Az üzletrész-értékesítés adóvonzatai

Mikor van szükségünk cégértékelésre c. bejegyzésemben utaltam arra, hogy a cégeladások során (üzletrészek értékesítésekor) az eladók részéről adókötelezettség (jövedelemadó) keletkezik.

Mikor van szükségünk cégértékelésre?

Finanszírozás előtt, a bankok, ha nem is cégértékelést, de olyan részletes üzleti tervet kérnek, amelyből könnyen előállítható egy standard cégértékelés. Ott a hangsúly inkább az EBITDA, vagyis a kritikus mutató az operatív nyereség és a teljesítendő adósságszolgálat aránya lesz.

Hervis ügy: még nincs lejátszva!

Mint minden Magyarországot érintő Európai Unió Bírósági ítéletet, a Hervis Sport- és Divatkereskedelmi Kft. (C-385/12. sz.) ügyét is jelentős érdeklődés követte, azonban az ügy a múlt heti ítélettel még nem került nyugvópontra.

Nemzetközi szakmai díj – a Corporate INTL-től!

Egy elismerés mindig jóleső érzéssel tölt el minket, s különös súlya van, ha mindez nem is a közvetlen környezetünkből érkezik.

Adócsomag 2014: megszavazták a végleges adócsomagot!

Egy hónappal a javaslat benyújtása után rákerült a törvényhozás pecsétje a 2014-es adócsomagra: az országgyűlés megszavazta a végleges változatot. Lényegi változtatások ugyan nem történtek a javaslatban megfogalmazottakhoz képest, de érdemes számba venni, mi módosult a viták során, és mi maradt meg ugyanabban a formában. Annyi mindenképpen érzékelhető, hogy az októberi javaslat alapján kirajzolódó állami bevételkiesések veszélyét is figyelembe véve hajtottak végre néhány módosítást az elfogadott verzióban.

BRÉKING! Adócsomag 2014: kibővül a családi adózás, számos kisebb horderejű változás várható

A 2014-es adócsomag összességében az adórendszer szerkezetét tekintve lényegesen kisebb horderejű változásokat tartalmaz, mint a korábbi évek hasonló csomagjai. A részletszabályozás tekintetében azonban még így is 31 jogszabály fog módosulni jövő év elejétől.

Bizalmi vagyonkezelés: a vagyonstrukturálás új eszköze?

A hazai bizalmi vagyonkezelés intézményének sikere azonban nagyban múlik azon, hogy a kapcsolódó speciális jogszabályok megszületnek-e, és ha igen, milyen keretrendszert biztosítanak a bizalmi vagyonkezelés magyarországi szereplőinek. A részletszabályozás tehát még hiányzik, de ettől függetlenül érdemes áttekinteni, a bizalmi vagyonkezelés gyakorlati alkalmazásának főbb irányvonalait.

Iskolakezdési támogatás 2013-ban: minden, amit tudni érdemes!

Az idei évtől ismét változott az iskolakezdési támogatás, amely összességében egy kedvező adóteher mellett nyújtott támogatási forma.

Maradhat a francia telekomadó

Az ítéletnek különös jelentőséget ad, hogy a magyarországi telefonadó, illetve a távközlési különadó esetében ugyanaz az érvelés alapozta meg az Európai Bizottság kifogását, amely most elbukott Luxemburgban.

Varga csomag: amit nyerünk a réven, elvesztjük a vámon? Évközi adócsomag!

A bejegyzés a Világgazdaság 2013. június 20-i számában megjelent publicisztika bővített változata.

Magyar zöld technológia az európai élvonalban

A gazdasági és társadalmi szempontból is kulcsfontosságú fenntarthatósági iparágakban való jelenlét a hazai versenyképesség szempontjából is kiemelt jelentőségű.

Látvány-csapatsport támogatás: itt a vége, fuss el véle!

Az elmúlt években egyre több magyarországi vállalkozás élt a társasági adóról szóló törvény által biztosított lehetőséggel, ebből következően az egyébként sem magas társaságiadó-bevételek jelentősen csökkentek. Az adóbevételek csökkenése különösen fájdalmasan hathat, amikor az idei évi  költségvetési hiány tartásához várhatóan további intézkedésekre lesz szükség a nyár folyamán.

Adómentes védőoltás

A védőoltás már két éve adómentes juttatásként adható.

Magyar cég Európa tíz legjobbja között

A bioenergetikában is díjazzák a magyar vállalkozó szellemet. Az European Business Awards (EBA) szakmai zsűrije „Az Év Vállalkozója” kategóriájának tíz legjobbja közé választották a Biofilter Zrt-t.

Online adókonferencia – videók

A 2013. évi adócsomagban kisebb kiigazítások, pontosítások történtek. A kisvállalati adó (KIVA) például a szakma javaslatai alapján még apróbb módosításokon is átesett. 2013-tól elbúcsúzunk a szuperbruttótól, elviselhető mértékben növekszik a cafeteria adóterhe, a vállalkozások két új adónem, a kata és a kiva közül is választhatnak, és a társasági adózásban két új jogcímen is lehet fejlesztési adókedvezményt igénybe venni. Emellett egyszerűsödő beszámolásra és enyhülő adóhatósági szigorra számíthatunk - hangzott el az RSM DTM online adókonferenciáján, melynek videóit az alábbiakban tekinthetik meg.

Kisvállalati adó – kedvező módosítások, 25 nappal hosszabb időnk van a döntésre!

A módosítások alapvetően a KIVA-t kívánják vonzóbbá tenni, hiszen az eddigi szakmai visszajelzések alapján ez az adónem nem annyira népszerű a vállalkozások körében, mint ahogy azzal előzetesen számoltak.

Adóváltozások 2013! (II. rész) – Sikeresen zárult Magyarország első online adókonferenciája

Jövőre elbúcsúzunk a szuperbruttótól, elviselhető mértékben növekszik a cafeteria adóterhe, a vállalkozások két új adónemet is választhatnak, és a társasági adózásban két új jogcímen is lehet fejlesztési adókedvezményt igénybe venni. Emellett egyszerűsödő beszámolásra és enyhülő adóhatósági szigorra számíthatunk – hangzott el az RSM DTM online adókonferenciáján.

Adóváltozások 2013! (I. rész) - Sikerrel zárult Magyarország első online adókonferenciája

A 2013-as adócsomagban még kisebb kiigazítások, módosítások várhatóak, a fordított áfázás előbb-utóbb kiterjedhet az informatikára, az áfa terén bevezetett belföldi összesítő jelentés 2 millió Ft-os értékhatára várhatóan csökkenni fog. Az iparűzésiadó-alap számítási módjának változása miatt pedig jövőre új módon kell kiszámítani az innovációs járulékalapot is – derült ki többek között online adókonferenciánkon.

Uniós figyelmeztetés adóügyekben: gondok lehetnek az IPA-val és a biztosítási adóval is?

Második szakaszába lépett az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárása Magyarország ellen a távközlési különadó, a kiskereskedelmi szektort érintő különadó, továbbá az üdülési csekkek és az étkezési utalványok vonatkozásában. Felmerül ezek alapján a kérdés: a hétfőn elfogadott, iparűzési adót, valamint biztosítási adót érintő javaslatok is hasonló eljárások elébe néznek?

A jövő évi adóváltozások egy kicsit másképp

Ismét nagy fába vágtuk a fejszénket. Magyarországon elsőként a mi szakértő csapatunk rendez online adókonferenciát a Nemzetgazdasági Minisztérium szakértőinek közreműködésével. Az adást 2012. december 3-án bárki, bárhonnan, bármilyen eszközről nyomon követheti.

Visszavonuló: mégsem változik a helyi iparűzési adó és a cafetéria-szabályozás?

Az elmúlt hetekben bejelentett két Matolcsy-csomag összességében 764 milliárd Ft költségvetési kiigazítást tartalmazott. A második csomag 367 milliárdos főösszegéből a helyi iparűzési adót érintő módosítás 35 milliárd Ft-nyi, a cafetéria-elemek adóemelése pedig további 40 milliárd Ft-tnyi költségvetési többletbevételt eredményezett volna. Ha minden igaz, akkor a vállalkozásokat negatívan érintő két  javaslatot visszavonnák, ennek következtében azonban 75 milliárd Ft összegű további kiigazítás válik szükségessé. A Költségvetési Tanács korábbi kétharmados megvalósulási becslését  figyelembe véve akár további 335 milliárd Ft kiigazítás is szükséges lehet.

Kétélű kiigazítás: a legújabb Matolcsy-csomagot elemeztük

Ezermilliárd Ft-nyi uniós forrás érdekében 367 milliárd Ft-nyi többlet-megszorítást vállalt be a kormány: mivel Brüsszel kevésnek ítélte a néhány hete bejelentett 400 milliárdos csomagot, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tegnap további kiigazító lépéseket helyezett kilátásba. Ha ugyanis a jövő évi hiány valóban 3 százalék felett alakulna, újabb szakaszába lépne a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás, és ez akár a kohéziós pénzek felfüggesztését is eredményezhetné. Alább sorra vesszük az adózókat érintő hatásokat, és igyekszünk utánajárni, mennyi is valósulhat meg a hivatalosan immár 764 milliárd Ft-os csomagból.

Célegyenesben a kisadózói törvények: összeszedtük, amit a kisvállalkozások tételes adójáról tudni érdemes!

A mai napon kerül sor  a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény zárószavazására. A jogszabály-tervezet az elmúlt hetekben több módosításon is átesett. A zárószavazást követően a két új adózási forma 2013. január 1-től lesz választható, és várhatóan a tételes adó az evának és az ekhonak tényleges alternatívája lehet, emellett pedig fehérítő hatást gyakorolhat a gazdaságra.

BREAKING: Zárószavazás előtti módosítások a kisvállalati adócsomagban!

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról beterjesztett jogszabály zárószavazása jövő héten esedékes, azonban a pénteki napon még egy zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtottak be. Ez a javaslat több jogtechnikai pontosítást mellett három érdemi módosítást is tartalmaz, amelyekre érdemes kitérni. Ilyen az egymillió forintos számlalimit, az adóelőleg adóalapjával kapcsolatos rendelkezés, valamint egy \"turbulencia\" a számviteli törvény hatálya alá tartozás témakörében.

További adócsökkentések: szép remények?

Ameddig csak lehet, csökkenteni kell – így fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Kőszegen, egy közéleti rendezvényen a személyi jövedelemadóval és a társasági nyereságadóval kapcsolatosan. Kérdés, mekkora mérséklésre van még mód ezekben az adónemekben a szigorú költségvetési korlátok figyelembe vételéve. A mozgástér egyelőre csekélynek tűnik.

Fejlesztési adókedvezmény: a bérkompenzáció elmaradása nem akadály!

A bérkompenzáció elmaradásának következtében, vagyis amennyiben a jogszabályok szerinti béremelést nem teljesítették, több kedvezménytől is elestek a vállalkozások. A bérkompenzáció persze nem kötelező érvényű, de érdemes mérlegelni, hogy a béremelés elmaradása milyen hátrányokat okozhat a vállalkozásoknak.

Goldenblog 2012: Idén is megmérettetjük magunkat!

Augusztus 20-án nulla óra nulla perckor elindult az idei GoldenBlog verseny, amelyen az RSM DTM Blog is részt vesz - blogunkat szakértői kategóriában neveztük be.

Iskolakezdés 2012: minden, amit tudni érdemes, és ami jövőre változik!

Hamarosan kezdetét veszi a 2012/2013-as tanév. Az iskolakezdés sok szülő és család számára komoly anyagi terhekkel is jár. A jó hír: a terhek csökkenhetők, amennyiben a szülők munkaadójuktól iskolakezdési támogatásban részesülnek. Fontos azonban tudni, hogy év közben több ponton változott a szabályozás a támogatás összege és annak adóterhe tekintetében is, továbbá 2013. január 1-től további módosítások lesznek.

Olimpiai sportágak támogatása: adóforintokkal is érdemes lenne!

Büszkék lehetünk a magyar sportolók londoni sikereire, hiszen már most látszik, hogy az elmúlt 20 év legsikeresebb olimpiai szereplését fogja zárni a magyar olimpiai csapat. Nemcsak az érmes sportolókat illeti elismerés, hanem minden olimpikonunkat, akik nagyon kemény munkával és szorgalommal harcolták ki a londoni megmérettetést. Érdemes lenne átgondolni, hogy a 2011-ben hatályba lépett társasági adókedvezmény a látvány-csapatsportokon kívül az olimpiai sportágakra is kiterjesztésre kerüljön, hiszen az utánpótlás-nevelés elengedhetetlen a további, Londonhoz hasonló sikerek megismétlésében, ehhez pedig a megfelelő hátteret biztosítani kell.

Könnyebb áfaszabály: így járjon el!

Jövő év elejétől a kisvállalkozások számára megvalósulhat egy régóta szorgalmazott szabályváltozás: az áfát csak akkor kell leróni a költségvetésnek, ha az adott számla ellenértéke valóban megérkezett a céghez. Legalábbis amennyiben az Országgyűlés rábólint a nemrég a nemzetgazdasági tárca által benyújtott törvénymódosításra.

44. Kékszalag – Egy katamarán csapat szemszögéből

Tudtuk, hogy idén sem lesz könnyű a verseny, hiszen több, a Rund Um-ról már megismert  high-tech katamarán jelezte indulását a Kékszalagon. Hogy nagyon ne menjünk messzire, a kikötőnkben, a BL Bavaria Yachtclubban  a mi közreműködésünkkel szerelték össze Rolf Hufnagelék a két évvel ezelőtti győztes Naturaqua nevű Ventilo 28-as hajót is, ami idén magasabb árboccal, így jóval több vitorlával kívánt ismét versenybe szállni a Kékszalagért. Ebből sajnos utóbb nem lett semmi, mert a rajt éjszakáján Roland Gäbler-t, a többszörös tornádó világbajnok kormányost, szívpanaszok miatt még éjszaka egy grazi kórházba szállították, így a hajójuk végül ki sem futott a kikötőből.

Innovatív megoldásokkal jutottak magyar cégek az Európai Üzleti Díj kapujába

Kizárólag innovatív megoldásokkal érhető el növekedés és előrelépés a jelenlegi gazdasági körülmények közepette. Ezt üzeni az a húsz magyar cég, amely idén bekerült a tekintélyes európai üzleti verseny, a European Business Awards magyar döntősei közé.

Harc a Kékszalagért

Július 5-én 9 órakor rajtol az idei Kékszalag mintegy 500 hajóból álló mezőnye. A verseny legnagyobb esélyesei idén a modern vitorlások, köztük a mai technikai szinten leggyorsabbnak számító katamaránok és trimaránok.

Webes világ: lépést tartanak a fejlődéssel a magyar cégek

Komoly bővülésre számítanak a magyarországi cégek az online gazdaság terén a következő években, és igyekeznek lépést is tartani a fejlődés ütemével. A honlap ma már nélkülözhetetlen egy vállalat életében, a közösségi oldalak használatával viszont egyelőre inkább csak barátkoznak a cégek. A vállaltok 50 százaléka egyáltalán nincs jelen a közösségi felületeken, pedig azok tudatos használatával új ügyfelekre is szert tehetünk.

Szoftverfejlesztés: odafigyeléssel milliókat spórolhatunk

Kiemelt helyen szerepelnek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által tavasszal közzétett ellenőrzési irányelvekben a szoftverfejlesztő cégek. Emellett idén év elején komolyabb változások léptek életbe az e területen tevékenykedő cégeket érintő adójogszabályokban. Ez rögtön két nyomós ok arra, hogy alaposan szemügyre vegyük a szoftverfejlesztéssel kapcsolatos rendelkezéseket.

A fogyasztókat vette célkeresztbe a kormány

Tegnap bebizonyosodott, amit már korábban is sejteni lehetett: a következő időszakban a fogyasztás erőteljesebb megadóztatásával törekszik a költségvetési hiány csökkentésére a kormány. Már az EU-rekordernek számító 27 százalékos áfa bevezetése is ebbe az irányba mutatott, a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által tegnap bejelentett adómódosítások pedig immár azt is világossá teszik, hogy részben a korábbi különadók helyett is a végső fogyasztókat érintő terheket vezet be a kabinet.

A szabályozás nagyobb gát, mint a válság – Felmérés a magyar vállalkozások online tevékenységéről

Számos tényező közül leginkább a szabályozási környezet akadályozza a magyarországi cégeket online tevékenységük, kínálatuk és elérhetőségük fejlesztésében – erre világít rá az RSM DTM Hungary Zrt. friss kutatása. Az elsősorban kis- és középvállalkozásokat felölelő felmérés tanúsága szerint a válaszadók tizedét kifejezetten gátolják az online tevékenységekkel kapcsolatos magyar törvények, rendeletek és szabályok, további 71 százalékuk pedig inkább negatívan, semmint pozitívan ítéli meg a jogszabályi környezetet.

Pénzforgalom szerinti adózás: könnyebbség a kicsiknek

Az e havi bevételem egymillió Ft. Összes kiadásom, benne a vállalkozás fejlesztésére vett új géppel hatszázezer forint. Az adóalapom tehát 400 000 Ft. Pont. Ha minden jól megy, a jövőben akár így is kiszámolhatják a magyar mikro- és kisvállalkozások a rájuk háruló közterheket.

Valójában 2,54 Ft lesz a „percadó”!

Mégsem róhatjuk le egy adó adóját! Egyre többször hallani ezt a véleményt a tervek szerint még idén bevezetendő, úgynevezett távközlési szolgáltatási adó kapcsán. Immár köztudott: a nemrég bemutatott Széll Kálmán Terv 2.0 kormányzati programban minden telefonon lebeszélt perc és küldött SMS után 2 Ft-os tételes adó szerepel.

Svéd nátha, avagy hogyan fertőzte végig a tranzakciós adó vírusa a svéd pénzügyi rendszert

Évek óta komoly adófilozófiai dilemmát okoz Európában és Magyarországon is a pénzügyi tranzakciós adó (más néven Tobin-adó) esetleges bevezetése. Miközben az Európai Bizottság már 2010 őszén arra jutott, hogy egy 5 százalékos adóból is évi 25 milliárd eurós bevétel származna, és az Európai Parlament is szimpatizálni kezdett az új adónemmel, annak bevezetéséhez azóta sem kerültünk egyetlen lépéssel sem közelebb. A pénzügyi tranzakciós adóról a magyar gazdaságpolitikában is évek óta folyik a vita, amely legutóbb éppen a napokban vetett újabb hullámokat.

Nem kerékkötője a növekedésnek a válság

Hogyan lehetnénk képesek a bővülésre akkor, amikor a piaci kereslet szűkül, a gazdasági környezet jó esetben is csak stagnál, és általános a bizonytalanság? Az utóbbi hónapokban sok cégvezető, vállalkozó teszi fel magának ezt a kérdést. Az RSM DTM vállalati kutatása szerint a válasz az, hogy a folyamatos innováció, a kiemelkedő teljesítmény és a kitartás még ilyen körülmények között is meghozzák a várt gyümölcsöt, sőt, most még egy nívós üzleti díj is jár az üzleti kiválóságért.

Bérszámfejtési kisokos: Egyenlő jogok illetik meg a kölcsönzött munkavállalókat is

Az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét a munkavállaló kikölcsönzésének kezdetétől figyelembe kell venni – ez az egyik fontos változás a munkaerő-kölcsönző cégekre év elején hatályba lépett új szabályozásban. A korábbi, 2006. január 1-jétől hatályos szabályok ugyanis az úgynevezett „korlátozott egyenlő bér” elvére épültek, amely alapján az egyenlő bérhez való jog két megszorítással érvényesült a kölcsönzött munkavállaló és a kölcsönvevő saját munkavállalója összehasonlításában. Egyfelől, az egyenlő bér elvének alkalmazásához bizonyos időtartamú folyamatos munkavégzés volt szükséges a kölcsönvevőnél, másfelől az egyenlő bér elve csak bizonyos bérelemekre vonatkozott.

Félrekompenzált mellékhatások

Januárban lépett életbe a bérkompenzáció, amely a vállalatok versenyképességének javítását célzó rendszerszintű adóátalakítások egyes elemeinek negatív társadalmi mellékhatásait hivatott orvosolni. Ez a megoldás azonban pont az eredeti szándék szerint támogatni kívánt vállalati szektort sújtja jelentős anyagi és adminisztratív többletteherrel.

Kiszámíthatatlanul változtatták meg az adójogszabályokat

Az optimális adórendszer kiemelt feltétele a kiszámíthatóság, az igazságosság, és a minimális adóbeszedési költségek, ezen feltételektől való eltérés csökkenti a GDP-t, a fogyasztást és a beruházási kedvet. A kiszámíthatóság sajnos nem igazán jellemezte az elmúlt időszakban a magyar jogalkotást.

Kettős présben a hazai vállalatok

A nemzetközi és hazai gazdasági környezet turbulenciái a vállalatok belső problémáit is felerősítették. A vevőkör és a piacok szűkülésével párhuzamosan felerősödő konkurenciaharc és a beszállítói problémák mellett a cégek tőkehelyzetének stabilizálása, a költségek kontrollja, a belső változások és a munkaerő menedzselése jelentették a főbb kihívásokat a cégvezetők számára – derül ki RSM DTM Zrt. friss vállalati kutatásából.

Végtörlesztés: GAME OVER

Mint ismert, az Országgyűlés november 30-tól 7,5 millió Ft-os összeghatárig lehetővé tette a munkaadók számára, hogy köztehermentesen, vissza nem térítendő juttatás formájában támogassák munkavállalóik végtörlesztését. Az ehhez rendelt határidő eredetileg február 28-a volt (eddig állt – volna – nyitva a határidő a kölcsön vagy a támogatás tényleges átutalására a munkavállaló bankszámlájára, vagy közvetlenül a bank részére),ám egy, az év végén  elfogadott jogszabály a rendelkezésre álló időt két hónappal lerövidítette. Így a juttatást a munkaadók december 30-ig adhatták adómentesen.

Hideg zuhany az áfa-visszaigénylőknek!

Alig száradt meg a tinta az igen terjedelmes 2012-es adótörvény-módosításokon, amelyek gondos áttanulmányozása még a szakértők számára sem egyszerű feladat, a két ünnep között máris újabb, nem elhanyagolható horderejű adótörvény-módosításokat fogadott el az Országgyűlés, mindezt rohamtempóban. Az újabb adómódosítások a befektetésialap-kezelőkről és kollektív befektetési szolgáltatókról szóló törvényben bújnak meg, más egyéb törvényeket érintő módosításokkal együtt, így ez a törvény sem más, mint egy salátatörvény.

Környezetvédelmi termékdíj: újabb módosítás

Alighogy elfogadták, máris módosították: az Országgyűlés által a nyáron megszavazott új termékdíjtörvényt néhány hete újraírták a képviselők. Hogy mi változott a 2012. január 1-jével életbe lépő jogszabályban, bejegyzésünkből megtudhatják, illetve újra összeszedtük az új törvény legfontosabb tartalmi elemeit.

Új év, új szabályok

Mindenekelőtt Sikeres és Boldog Új Évet kívánunk minden kedves Olvasónknak, és egyben szeretnénk megköszönni, hogy megtisztelték figyelmükkel és észrevételeikkel adóblogunkat 2011-ben is. A blog elindításának a célja, az adózással, a számviteli szabályozással kapcsolatos témák szakmailag színvonalas, ugyanakkor közérthető bemutatása megítélésünk szerint teljesült 2011-ben is, és az olvasói visszajelzések alapján azt gondoljuk, Önök is így vélekednek. Ígérjük, ezt az irányt az idén is tartani fogjuk.

Illetéktörvény: pert nyert hazánk az EU ellen

Pert nyert Magyarország az Európai Bizottság ellen. Az Európai Unió Bírósága minapi ítéletében kimondta ugyanis, hogy a magyar illetéktörvény megfelel a közösségi jognak. A verdikt nyomán a kormány is fellélegezhet, egy esetleges ellentétes ítélet ugyanis számottevő költségvetésibevétel-kieséssel járhatott volna.

Végtörlesztés munkáltatói támogatással

A bajba került devizaadósok adóoldali megsegítésére a kormány (és az Országgyűlés) több intézkedést is foganatosított az elmúlt hónapokban. Így a devizahitelesek a végtörlesztéshez adómentesen adhatják el ingatlanukat, illetve az egyenesági hozzátartozótól kapott támogatás után nem kell adót fizetni. A legfrissebb intézkedés, hogy a végtörlesztésben már a munkáltatók is segítséget nyújthatnak munkavállalóik számára. Ennek részleteit jártuk körbe.

Adóadminisztráció: hamvába holt egyszerűsítés

Az adóadminisztráció egyszerűsítése évtizede kitűzött célja a mindenkori kormányzatnak. Ám programok jöttek és mentek, igazi áttörést viszont elérni eddig nem sikerült. Hogy miért? Erre keressük a választ bejegyzésünkben.

Adóváltozások(k) konferencia: szja-változások és bérkompenzáció

A Joint Venture Szövetség 2011. december 7-én szakmai konferenciáját tartott Adóváltozások(k) címmel, ahol az szja-t érintő változások, bérkompenzáció címen tartott előadást Kalocsai Zsolt, az RSM DTM vezérigazgatója.

Mentek, pályáztak, első tízbe bekerültek ….

Európa 10 legjobb vállalkozása közé választotta a European Business Awards zsűrije a Lipóti Pékséget, illetve vezetőjét, Tóth Pétert „Az Év Vállalkozója” díjának rangsorában. A kiemelkedő és innovatív vállalati teljesítményt elismerni hivatott díjak elnyeréséért az idén több mint 1350 európai vállalkozás mérette meg magát.

Az adóváltozásokról értekeztünk az InfoRádióban!

Az InfoRádió Adóinfó Magazinjában ezen a héten Kalocsai Zsolt és dr. Fekete Zoltán Titusz adott interjút a személyi jövedelemadó 2012. január 1-től érvényben lévő kompenzációs szabályairól, a regisztrációs adóról, a céges autókat érintő gépjárműadó változásokról.

Magyar jelölt Európa tíz legjobb cége között!

Európa 10 legjobb vállalkozása közé választotta a European Business Awards zsűrije a Lipóti Pékséget, illetve vezetőjét, Tóth Pétert „Az Év Vállalkozója” díjának rangsorában. A kiemelkedő és innovatív vállalati teljesítményt elismerni hivatott díjak elnyeréséért az idén több mint 1350 európai vállalkozás mérette meg magát.

Ennyit keresünk 2012-ben…

Aktualizáltuk a bérjövedelmeket érintő korábbi kalkulációinkat, miután péntek délután – a Nemzetgazdasági Minisztérium által beterjesztett adótörvény-javaslat formájában – ismertté váltak a kormány tervei a jövő évet érintő adótörvények módosításáról. Sok minden kiderült, de kérdés is maradt A T/4662. számú törvényjavaslatból kiderül: a félszuperbruttó 202 000 Ft havi (2 424 000 forint éves) bérjövedelem felett megmarad ez alatt tehát az szja kulcsa 16, e felett 20,32 százalék lesz, az adókedvezmények közül a gyermekkedvezmény változatlan formában megmarad, 2012-ben tehát két gyermekig gyermekenként 62 500 Ft, három vagy több gyermek esetében pedig 206 250 Ft adóalap-kedvezményt lehet igénybe venni.

Védőoltás adómentesen

Lassan vége a jó időnek, és a hidegfronttal megérkezik az influenza. A jó hír: egy két évvel ezelőtti törvénymódosításnak köszönhetően a munkaadók adómentesen biztosíthatják a védőoltást dolgozóiknak. Ráadásul nem csupán maga a vakcina, hanem a védőoltás beadásáért felszámított ellenérték is adómentes.

Újratervezés 4.0: ismét kalkuláltunk!

Az elmúlt napokban folyamatosan kaptuk az új híreket, hogy miként képzeli el a kabinet az „egytöbbkulcsos” adórendszert, hiszen a múlt pénteki első bejelentést követően minden egyes nap újabb és újabb elképzelések láttak napvilágot. Elsőként készítettünk kalkulációt a pénteki bejelentést követően, hogy kit hogyan fognak érinteni 2012-ben a kormány által bejelentett, a személyi jövedelemadózást és a járulékterheket érintő változások. Azóta nagyon sok megkeresést kaptunk, így szinte kötelességünknek érezzük, hogy a korábbi kalkulációnkat az újabb információkkal aktualizáljuk, illetve hogy bemutassuk, hogy kinek mennyi béremelést kellene kapnia, hogy a nettó bére – figyelembe véve a kormány által 2012-es inflációs prognózisát – vásárlóértékét megtartsa.

Mennyi marad a borítékban jövőre a bejelentett SZJA változások tükrében?

A jövő évi személyi jövedelemadózást érintő bejelentések két fő területet érintenek, egyrészt a szuperbruttó kivezetését, ami annyit jelent, hogy a tényleges bruttó bér lesz a 16 százalékos személyi jövedelemadó alapja, a munkáltató által fizetendő társadalombiztosítási járulék már nem képezi az adóalap részét. Másrészt a havi 12 100 Ft értékű adójóváírás, amelyet teljes mértékben évi 2 750 000 Ft jövedelemig lehetett igénybe venni, majd 3 960 000 Ft éves jövedelemig fokozatosan kivezetődött, teljes mértékben megszűnik.

IskoláSOKK, avagy amit az iskolakezdési támogatásról tudni kell

Örömteli nap volt a tegnapi, szeptember 1-je, amikor elkísértem fiaimat a tanévnyitóra, hiszen kezdetét vette a 2011/2012-es iskolai év. Az öröm mellett azonban sok szülő és család számára az iskolakezdés komoly anyagi terhekkel is jár. A jó hír: a terhek csökkenhetők, amennyiben a szülők munkaadójuktól iskolakezdési támogatásban részesülnek. Párom segítségével összeszedtem, hogy melyek a legfontosabb, az iskolakezdés kapcsán felmerülő családi költségek, illetve hogy miként vehetjük igénybe az iskolakezdési támogatást.

Regisztrációs adó: amnesztia kérdőjelekkel

Jelentősen szigorodnak szeptember 1-jétől a külföldi rendszámmal ellátott járművek belföldi üzemeltetésének a szabályai. Ennek köszönhetően a korábbiaknál könnyebb lesz megfogni azokat, akik adóelkerülési szándékkal furikáznak külföldi rendszámmal a hazai utakon. A szigorítással párhuzamosan életbe lépő adóamnesztia ugyanakkor várhatóan nem fogja tudni betölteni a neki szánt szerepet, a szabályozás sajnos átgondolatlan és bonyolult, ezért várhatóan kevesen fognak a lehetőséggel élni. Górcső alá vettük az új szabályozást és az adóamnesztiát.

Tippek vállalati devizaadósoknak

Bár az elmúlt napokban érzékelhetően gyengült a svájci frank, a várakozások szerint még jó ideig nem várható az alpesi deviza árfolyamának normalizálódása. Addig is azonban számos – pénzügyi, illetve adóoptimalizációs – technika segítségével mérsékelhetik terheiket a vállalati devizaadósok. Sorba vettük, mi segíthet.

Goldenblog 2011: megkezdődött a szavazás!

Végre megkezdődött: immáron lehet szavazni a Goldenblog 2011 megmérettetésen! Miként július 7-i bejegyzésünkben már jeleztük, az RSM DTM is részt vesz a versenyen – a szakértői kategóriában indítottuk el blogunkat.

Goldenblog 2011: mi is ott vagyunk!

Az RSM DTM blogja is részt vesz a Goldenblog 2011 (http://www.goldenblog.hu) megmérettetésen! A szakértői blog kategóriában neveztünk – a nyolc másik kategória a gasztro-, a kult-szórakozás, az IT-, az életmód-, a hír-, a helyi érték, a fotó-, valamint az egyéb blog. A szavazás augusztus 8-án reggel kezdődik, és 21-én éjfélig tart. Bárki szavazhat, ám ehhez Facebook-belépés szükséges. Kategóriánként egy szavazatot lehet leadni, plusz még egy voksot egyetlen blogra bármely kategóriából – utóbbit mobiltelefonról. A nyerteseket augusztus 22-én hirdetik ki, a díjátadó pedig szeptember elején lesz.

EBA: a vállalkozói szellem dicsérete

Kemény időkben a vállalkozói szellem is felértékelődik – megléte vagy hiánya gyakran dönt siker és kudarc, túlélés és vég között. A vállalkozó kifejezése kultúránkban ugyan nem nélkülözi a negatív mellékzöngét – érdekes módon az angol entrepreneur szónak nincsen ilyen „terheltsége” -, ám a vállalkozó valódi, eredeti értelme valami magasztosat, nagyívűt jelöl.

Egykulcsos szja: áldás vagy átok?

Sok vitát váltott ki az egykulcsos személyi jövedelemadó 2011-es magyarországi bevezetése. A 2011.02.14.-i (hétfői) parlamenti felszólalások össztűzében azonban már politikai értelemben is világossá vált, hogy nem mindenki járt jól az egykulcsos adó bevezetésével, az pedig már korábban is ismert tény volt, hogy az elkövetkező években a költségvetésnek komoly bevételkiesést okoz az új rendszer. Utópia volt azt gondolni, hogy egy adórendszert át lehet úgy alakítani, hogy annak csak és kizárólag nyertesei legyenek. Az egykulcsos adó mellett és ellene is többen érvelnek, többek között ellenpólust képviselnek ilyen értelemben a fejlett nyugati, illetve a feltörekvő gazdaságok. A magyarországi helyzet azonban bizonyos értelemben unikális, ha a személyi jövedelemadót fizetők szerkezetét, vagy éppen az adófizetési morált vizsgáljuk.

Újévi köszöntő

Harry Potter és a varázslatos adófeltöltés

Karácsony közeledtével az adófeltöltés terhe nehezedik a vállalkozásokra. A kötelezettség súlyának megbecsüléséhez gyakran egy üveggömbre lenne szükség vagy esetlegesen bizonyos jövőbelátó képességre. A jelen blogbejegyzést pont ezek a képességek ihlették, Harry Potter varázslatos világán keresztül megközelítve az adófeltöltés mágikus folyamatát.

Az adórendszer segíthetne a devizásokon

Az adósmentő csomagot tekintve el lehet játszani azzal a gondolattal, hogy mi történne, ha az adósságszolgálatot szerződésszerűen teljesítő, a devizahitelek árfolyamkilengése miatt pórul járt adósokat, bizonyos adókedvezményekkel segítené a kormány. Előre szeretném bocsátani azt, hogy az adójogszabályok elsősorban nem szociálpolitikai vagy egyéb támogatási célt szolgálnak, de az ötlet lehet mégis érdekes. Ennek megfelelően az árfolyamveszteséget elszenvedő, devizahiteles adósok, a törlesztések során – tehát realizált árfolyamveszteségről beszélünk – elszenvedett veszteség egy részét vagy egészét az összevont adóalapjuk terhére, felső korlát beiktatásával érvényesíthetnék.

1000 milliárdos időzített bombán ülünk!

Az önkormányzati választások közeledtével egyre gyakrabban merül fel a közigazgatási reform szükségességének kérdése, azon belül pedig az önkormányzati rendszer átalakításának az igénye. A jelenlegi önkormányzati struktúra, kisebb változásoktól eltekintve, a rendszerváltozás óta él. A cél akkor a demokratikus működés és területi önállóság megteremtése volt, a gazdasági racionalitás sajnálatos módon nem kapott elég hangsúlyos szerepet. Ennek köszönhető a mai napig fennálló rendkívüli módon elaprózott településszerkezet, vagy a feladattelepítés problematikája és inkonzisztens finanszírozása. Bár az állami szerepvállalás fokozatosan csökkent, a helyi lakosság növekvő igényeit teljesíteni kellett, ami a helyi önkormányzatok növekvő szerepvállalását kényszerítette ki. 

Lakásbérbeadás 2010. Hogyan adózzunk okosan?

A lakásbérbeadás nem egy bomba üzlet mostanában. A bérbevevői kereslet stagnál, a jövedelmezőség alacsony, ezért egyre több adózó, az adórendszert megkerülve próbál meg bevételre szert tenni. A bérbeadás esetében korábban sem volt példaértékű az adózói morál, hiszen egyes becslések szerint a lakásbérbeadásból származó jövedelmek fele, két-harmada az adórendszert megkerülve jutott el a bérbeadókhoz. A költségvetést ily módon elkerülő jövedelmeket az adóhatóság sem ellenőrzi kiemelt módon, csupán a vagyonosodási vizsgálatok során derülhet fény egy-egy esetre a nagyobb értékű ingatlanoknál.

Döntéshozók döntései: nem egyszerű a pálya!

A döntéshozónak tudni kell dönteni. Egy döntést lehet megalapozottan, körültekintően, lassan, gyorsan, megérzésből, tájékozódást követően vagy éppen kényszerből meghozni. Egy döntés lehet kiváló vagy éppen tragikus eredménnyel járó. Egy biztos: nem mindegy, hogy a döntési pozícióban lévő vezető milyen döntést hoz és ennek milyen hatásai lesznek a szűkebb és tágabb értelemben vett vállalati vagy egyéni környezetére. Megfelelő receptet – minden bizonnyal – nehéz találni, különösen manapság a gyorsan változó és kiszámíthatatlan belföldi és külföldi gazdasági környezetben.

Tao kiskáté – ki veszít és ki nyer az új társasági adóval?

Mennyi kettő szorozva kettővel? - teszik fel a kérdést az atomfizikusnak, a kereskedőnek és az adótanácsadónak. Az atomfizikus rögtön rávágja, hogy az csakis pontosan négy lehet. A kereskedő kivár, majd válaszol: ha veszek akkor 3,9, ha eladok minimum 4,5. Az adótanácsadó pedig nem tesz mást mint visszakérdez: mennyi legyen?

Suhog az APEH és cégbíróság pallosa – Beszámoló közzététel 2010

A suhogó és várhatóan hamarosan lesújtó adóhatósági pallostól joggal tarthatnak azok a vállalkozások, amelyek 2010. június 30. után sem tették közzé éves beszámolójukat. A beszámoló elektronikus közzétételére kötelezett szervezetek részére az üzleti év fordulónapját követően 150 nap áll rendelkezésre a közzététel teljesítésére, a konszolidált beszámoló közzétételére kötelezett szervezetek részére pedig 180 nap. Nem szabad megfeledkeznünk a speciális közzétételi kötelezettségekről sem (pl.: felszámolás, végelszámolás, devizanemek közötti áttérés, átalakulás, vagy éppen az előtársaság),azonban ezekre a közzétételi időpontokra most nem térnék ki.

Adórendőrség: bilincs tovább nincs?

Ha igazak a hírek, ismét lesz adórendőrsége kis hazánknak! Ez persze annak ismeretében, hogy Magyarországon az adómegkerülések száma dupla akkora, mint az Európai Unió más országaiban, nem nevezhető váratlan eseménynek. Az adórendőrség, mint szervezet ugyanakkor nem ismeretlen, hiszen 1999-2002 között már létezett hazánkban és az Alkotmánybíróság döntését követően szűnt meg.

Kis magyar kétharmadunk

A „kétharmad” egy nevezetes számmá vált az elmúlt hetekben és ha már a matematikaórák keretei közül kitört ezen jeles törtszám, érdemes a politikai vetület mellett,  gazdasági vetületét is megvizsgálni. Szintén több mint kétharmad, a magyar GDP közel 70 százaléka. Ennyi a magyar kis- és középvállalatok hozzájárulása hazánk össztermékéhez és közel azonos az alkalmazottak számából elfoglalt részarány is. E kétharmad mögött olyan magántulajdonosok, nem kis részben családi tulajdonban lévő vállalatok állnak, akiknek nem alternatíva a gyártás, vagy a szolgáltató központ Ázsiába történő áthelyezése.

Blogra Fel!

Több mint 200 millió aktívan írt és olvasott blog található a világhálón. Statisztikai oldalról csupán csepp a tengerben lehet a mai napon elindított blogunk. Vannak azonban fontos cseppek az életben. Szilárdan hiszek ugyanis abban, hogy az egyre jelentősebb mértékben online csatornákra terelődő információáramlás, sőt még inkább az információkhoz kapcsolódó véleménynyilvánítás és eszmecsere a szakmai kommunikáció egy részét is átalakítja, és új csatornába tereli.