Összesen 19 bejegyzés
A kötelező visszaváltási díjas (DRS) rendszer – az italcsomagolások új visszaváltási rendszere - 2024. január 1-jén életbe lépett Magyarországon. A DRS rendszer hatályba lépésével egyidőben a számviteli törvény egyes rendelkezési is módosultak. Az alábbi blogbejegyzésünkben a DRS termékekre vonatkozó legfontosabb számviteli elszámolási szabályokat foglaljuk össze
TovábbEgy évvel ezelőtt a vállalatok még csak ízlelgették az EPR és a MOHU rövidítést, és mindenki próbálta megfejteni, hogy milyen tennivalója lesz a kiterjesztett gyártói felelősség körében. Az elmúlt egy év aztán megmutatta, hogy a cégek jelentős többségének a torkán akadt ez az EPR falat. Nem tudták sikeresen venni az akadályt, ami azzal járt, hogy a több mint 10 éve megszokott termékdíj (KVTD) mellé megérkezett egy, a termékdíjhoz nagyon hasonló, de mégis más kötelezettség, az EPR.
TovábbVégéhez ér a kötelező visszaváltási rendszer, a DRS bevezetése. 2024. június 30-ig a kötelező visszaváltási díjas termékek a régi szabályok szerint is forgalomba hozhatóak, ezt követően azonban már csak a DRS rendszerbe tartozó termékek kerülhetnek a boltokba. A finishben a jogalkotó még módosított a DRS-ben érintett termékek körén, ebből adódóan, bizonyos feltételek mellett, többek között a nagyértékű prémium italokra nem kell majd alkalmazni a DRS rendszert.
Tovább2024. január 1-től bevezetésre kerül a belföldön forgalomba hozott kötelező visszaváltási díjas termékek visszaváltási rendszere, a DRS. A kötelező visszaváltási díjas rendszer feladatokat ró mind a gyártókra, mind a forgalmazókra, valamint a DRS bevezetése miatt a nyári adócsomag az Áfa törvényt is módosította 2024. január 1-i hatállyal. Az alábbi blogunkban bemutatjuk, melyek az új DRS rendszer legfontosabb, áfát érintő hatásai.
TovábbAz Adóinfó legutóbbi négy adásában szakértőink négyféle irányból járják körül az idei őszi adócsomag főbb változásait.
TovábbAz ásványolajokkal, köztük a kenőolajjal végzett tevékenységhez szükséges jövedéki engedélyek megszerzésének feltételrendszere egyedi, ugyanakkor a gyakorlatból leszűrtünk néhány általános problémakört, amellyel érdemes tisztában lenniük a jövedéki termékekkel érintett gazdálkodóknak.
TovábbGyakorlati tapasztalataink szerint a kenőolaj jövedéki megközelítése gyakran visszatérő téma gazdálkodói körben. Problémás annak azonosítása, hogy pontosan mi tartozik ebbe körbe a jövedéki törvény szempontjából, van-e teendője a társaságnak, és ha igen, mi is az.
TovábbAz új jövedéki törvény még életbelépése előtt módosításra került, de úgy tűnik, hogy a gazdálkodóktól érkező észrevételek, valamint az általános eljárásjogi háttér változása elkerülhetetlenné teszi az ismételt módosításokat. A jövedéki engedélyeseknek előírt pénzügyi biztosíték és a kötelező tárolókapacitások meghatározása is kérdéseket vet fel.
TovábbTöbb alkalommal is írtunk az új jövedéki szabályozásról, az arra való felkészülés feladatairól. Az új szabályozás jelentőségét, valamint az adózási terület komplex jellegét jól mutatja, hogy nem egyszerű az új szabályokat hatályba léptetni.
TovábbTöbb alkalommal írtunk már arról, hogy milyen teendők vannak az új jövedéki szabályozás bevezetésével kapcsolatosan. A törvény hatályba lépése több alkalommal tolódott, de most úgy látszik, a július 1. valóban reális dátum. Végső hajrába ért a felkészülés az új kihívásokra, amit nem tesz könnyebbé az a tény, hogy a szabályozás szinte állandóan változik.
Tovább
