Facebook image
Mentés

Jövedéki engedélyek a gyakorlatban – mire figyeljünk a kenőolajok kapcsán?

Az ásványolajokkal, köztük a kenőolajjal végzett tevékenységhez szükséges jövedéki engedélyek megszerzésének feltételrendszere egyedi, ugyanakkor a gyakorlatból leszűrtünk néhány általános problémakört, amellyel érdemes tisztában lenniük a jövedéki termékekkel érintett gazdálkodóknak.

A kenőolajak jövedéki engedélye  

A jövedéki engedélyek általános feltételeit a jövedéki törvény pontosan és részletesen rögzíti. A jövedéki törvényben előírt igazolásokkal és pénzügyi feltételekkel kapcsolatos elvárásoknak való megfelelést igazolni szükséges. Az alábbiakban azokra a feltételekre térek ki részletesen, amelyek a gyakorlatban problémát eredményeznek a gazdálkodók számára.

Objektív felelősség alapján dől el a jövedéki termék engedélykötelezettsége!

Elsőként egy olyan alapvető elvre hívnám fel a figyelmet, amely konkrétan nem került megfogalmazásra a jövedéki törvényben, ezért talán sokunkban a jövedéki engedélyezés kapcsán elsőre fel sem merül. Ez az objektív felelősség elve. Az objektív felelősség elve értelmében, a jövedéki szabályozásban elsődlegesen a birtoklásnak van jelentősége és nem a tulajdonjognak. Tehát egy jövedéki termék esetében azt a gazdálkodót terhelik a jogok és kötelezettségek, aki a jövedéki terméket a birtokában tartja, nem pedig azt, aki ténylegesen a tulajdonosa a terméknek. Általában nem is gondolnak erre, de e kettő gyakran eltér egymástól. 

1. Nem azonos a jövedéki terméket birtokló és a tulajdonjoggal rendelkező cég személye

Vegyünk egy példát! Egy harmadik országban letelepedettséggel és Magyarországon csak adószámmal rendelkező gazdálkodó (bérgyártató),bérmunka keretében tervez alkatrészeket előállíttatni egy hazai társasággal (bérgyártó). A bérgyártás során a gyártási folyamatokhoz kenőolajat használnának fel, amelyet 3. országból a bérgyártató küld be. A kenőolaj a bérgyártató tulajdona, aki egyben az importőr is. A kenőolajat a gyártási folyamatok során történő felhasználásra átadják bérgyártónak, aki azonban a kenőolajat nem vásárolja meg, az a bérgyártató tulajdonában marad. 

Ha csak a jövedéki engedélyezés feltételeit nézzük, akkor általában elsőre az a kérdés kezd motoszkálni a fejekben, hogy a bérgyártató nem telepedett le Magyarországon, hogy fog így jövedéki engedélyt szerezni? A legfontosabb jövedéki kérdés ezzel szemben az, hogy kinek a birtokában van Magyarországon a jövedéki termék, ki fog azzal tevékenységet folytatni? Példánkban a bérgyártó a jövedéki alany, függetlenül attól, hogy a kenőolaj nem az ő tulajdona. Ebben az esetben célszerű részére olyan engedélyt kérni, amely nem csak a felhasználásra, hanem az importra is feljogosítja.

2. Azonos a jövedéki terméket birtokló és a tulajdonjoggal rendelkező cég személye

Az egyszerű, általános helyzetben a jövedéki termék tulajdonosa és birtokosa nem különül el egymástól, így egyértelmű, hogy kinek a részére szükséges megszerezni az engedélyt. Amikor ez a két gazdálkodó megegyezik, akkor az első és legfontosabb minden jövedéki engedélyt érintő kritérium a letelepedettség vizsgálata. Kizárólag Magyarországon székhellyel, telephellyel rendelkező gazdálkodó kaphat jövedéki engedélyt. 

Jövedéki engedélyhez biztosítékot kell nyújtania a gazdálkodónak

A jövedéki engedély kötelezettjének meghatározásán túl, további általános követelmény – mely szinte minden jövedéki engedélyhez szükséges – a jövedéki biztosíték.

A kizárólag, a Jöt. szerint kenőolajnak minősülő termékekkel végzett tevékenység esetében a jövedéki biztosíték mértéke 5 millió forint.

Ez az összeg jelentősen nőhet, amennyiben valaki több kategóriába tartozó termékek kereskedelmével kíván egyszerre foglalkozni. 

 A jövedéki biztosíték leggyakoribb két formája: 

  • a NAV megfelelő folyószámláján letétbe helyezett készpénz biztosíték,
  • illetve a bankgarancia.

Azonban a jövedéki biztosíték megkövetelésétől el is tekinthet a hatóság, amennyiben az engedélyes kizárólag saját célú felhasználás érdekében hoz be EU-ból vagy 3. országból kenőolajat. A vámbiztosíték nyújtása alóli felmentés nem hivatalból történik, azt a gazdálkodónak kell kérelmeznie.

A jövedéki termékek tárolási körülménye is szigorúan szabályozott

Közös követelmény a jövedéki engedélyhez kötött kenőolajok esetében a meghatározott alapterületű és szilárd burkolatú jövedéki raktárhelyiség biztosítása. A modern kereskedelmi folyamatokra és szokásokra tekintettel, ez a megkötés gyakran indokolatlan követelményként jelentkezik. Hogy miért? Tapasztalataink alapján a kereskedelmi folyamatok gyakran úgy zajlanak, hogy az áruk háromszög- vagy láncügylet eredményeként kerülnek Magyarországra és a terméket közvetlenül a végső felhasználó részére szállítják le. Emiatt sok gazdálkodó esetében a ténylegesen, fizikailag megkövetelt jövedéki raktárak valójában csupán „virtuális” raktárként működnek. Azokba a gazdálkodók kereskedelmi folyamatai alapján sosem kerül ténylegesen, fizikailag betárolásra jövedéki termék.

Nem egyszerű kezelni a jövedéki termékek esetében a közvetlen felhasználó részére történő szállítást. Ugyanis a jövedéki engedélyhez kapcsolódó adminisztratív kötelezettségek alapján a terméket az importőrnek – aki azt külföldről megvásárolta majd tovább értékesíti belföldön – mindenképpen be kell tárolnia az engedélyezett raktárába, majd onnan ki kell tárolnia a tovább értékesítés érdekében. Ezek a műveletek sok esetben csak adminisztratív módon történnek meg, az áruk fizikailag nem kerülnek be-, illetve kitárolásra.

Tapasztalataink alapján a jövedéki hatóság rugalmas a fenti raktárkritériumok kezelésében, ami nem azt jelenti, hogy eltekint a megfelelő alapterületű jövedéki raktár meglétéről, inkább a követelménynek a gazdálkodók kereskedelmi szokásaihoz történő igazítása tapasztalható az engedélyezési eljárások során. A fentieken túl az a gazdálkodó, aki kizárólag saját célra törtnő felhasználás céljára hoz be EU-ból, vagy 3. országból kenőolajat, az a megfelelő alapterületű jövedéki raktár biztosítása alól is felmentést kérhet a hatóságtól.

Az ellenőrzött jövedéki termékek adminisztrációja és a jövedéki adó megfizetése 

A fentieken túl további adminisztrációs terhet ró az engedélyesekre, hogy:

  • Az ellenőrzött energiatermékek esetében azok megérkezését megelőzően bejelentést kell tenni a NAV felé. 
  • A megérkezést követően azokat szintén be-, illetve ki kell tárolni a jövedéki raktárba. 
  • 5 napon belül pedig jövedéki adóbevallást kell készíteni, illetve egyidejűleg megfizetni az esedékes jövedéki adót.

Természetesen ezeken a lépéseken akkor is végig kell menni, ha ezek a jövedéki árumozgások csak adminisztratív szinten történnek meg.

Kapcsolattartás a hatósággal jövedéki ügyekben – csak elektronikusan

Az új Jöt. hatályba lépése óta (2017. 07.) a hatóság a jövedéki igazgatásban kizárólagosan elektronikus kommunikáció útján tart kapcsolatot az adóhatóság a gazdálkodókkal. Ennek megfelelően az adminisztratív kötelezettségeket, kizárólag elektronikus formában lehet teljesíteni, azaz a nyilvántartások, a bejelentések és bevallások egyaránt nélkülözik a papír alapú megoldásokat. Kizárólag a NAV által akkreditált jövedéki nyilvántartó szoftverek alkalmazása lehetséges, melyek beszerzése előfeltétele az engedély kiadásának.

A jövedéki igazgatás szigorú szabályaira tekintettel bizonyos engedélyek esetében előírás a jövedéki tevékenység végzéséhez, megfelelő jövedéki képzettséggel rendelkező szakember alkalmazása, vagy ilyen szakember igénybevétele. A kenőolajok importja, közösségen belüli beszerzése, valamint belföldi nagykereskedelme esetében nincs ilyen feltétel. A gyakorlatban azonban a gazdálkodók a jövedéki engedély feltételeinek kialakításában, az engedély beszerzésében, és később a kötelező adminisztráció- köztük a jövedéki szoftver kezelésében is általában szakembert vesznek igénybe, a hatékonyabb engedélybeszerzés és adminisztráció-teljesítés érdekében. 

A jelenlegi gyakorlatban a jövedéki alany a jövedéki tanácsadójával is az interneten keresztül tart kapcsolatot, aki az informatika biztosította lehetőségek alapján akár hétvégén is 24 órában teljesíteni tudja a cég nevében a jövedéki kötelezettségeket, továbbá segítséget tud nyújtani bármilyen jövedéki jellegű kérdésben. Sokan, amikor azon gondolkoznak, hogy kenőolajjal kezdjenek foglalkozni a jövedéki kötelezettségek megismerését követően hezitálni kezdenek, a szabályokat szigorúnak, az adminisztrációt bonyolultnak a tevékenységet pedig kockázatosnak tartják, ugyanakkor jövedéki szakember segítségével ezek a tényezők könnyen kezelhetők.

Blogsorozatom előző részében a kenőolaj termékkategória sokszínűségére hívtam fel a figyelmet, kiemeltem a jövedéki termékek helyes vámtarifális besorolásának fontosságát, továbbá próbáltam segítséget nyújtani az egyes ásványolaj termékkategóriákkal végzett tevékenységekhez szükséges jövedéki engedélyekben való eligazodáshoz.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Érdeklik az adó, számviteli és jogi változások?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!

    Feliratkozom