A nyári időszak a legtöbb munkavállaló számára a pihenés és a szabadság tervezésének időszaka. Azonban a szabadság kiadása nem kizárólag a munkavállaló igényeihez igazodik, hanem jogszabályi és munkáltatói keretek között történik. Az alábbiakban áttekintjük, mire kell figyelni a szabadság kiadásakor, milyen pótszabadságokra lehet jogosult a munkavállaló, és milyen kivételes esetekben módosíthatja a munkáltató a már engedélyezett vagy megkezdett szabadságot.
A szabadság jogszerű kiadásának és igénybevételének kereteit a Munka Törvénykönyve részletesen szabályozza. A munkáltatók számára elengedhetetlen a jogszabályi előírások betartása, ugyanakkor a munkavállalók oldaláról is fontos a tudatos tervezés és a jogosultságok ismerete. Bár a kivételes helyzetek szabályozása biztosítja a munkáltatók számára a működés folyamatosságát krízishelyzetekben, ezek alkalmazása csak szigorúan indokolt esetben, és a kártérítési kötelezettség maradéktalan vállalása mellett jogszerű.
A szabadság mértéke és jogcímei
A Munka Törvénykönyve alapján minden munkavállalót legalább 20 munkanap alapszabadság illet meg évente. Az alapszabadság mértéke az életkor előrehaladtával pótszabadságokkal egészül ki:
| Életkor | Pótszabadság napok száma |
| 25–27 év | 1 nap |
| 28–30 év | 2 nap |
| 31–33 év | 3 nap |
| 34–36 év | 4 nap |
| 37–39 év | 5 nap |
| 40–42 év | 6 nap |
| 43 év | 7 nap |
| 44 év | 8 nap |
| 45 év | 9 nap |
| 45 év felett | 10 nap |
Keresse bérszámfejtő szakértőinket!
Emellett pótszabadság illeti meg például:
- a gyermekes szülőket (gyermekenként 2, 4 vagy 7 nap),
- a fiatal munkavállalókat (18 éves korig 5 nap),
- valamint azokat, akik speciális munkakörülmények között dolgoznak (pl. ionizáló sugárzás, föld alatti munka).
A szabadság kiadásának szabályai
A szabadság kiadásáról főszabály szerint a munkáltató dönt, a munkavállaló előzetes meghallgatása után. A munkavállalót ugyanakkor évente legalább 7 munkanap szabadság illeti meg, amelyet legfeljebb két részletben, a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
A munkavállalónak a szabadság igénybevételét legalább 15 nappal korábban kell bejelentenie, a munkáltató pedig a szabadságot úgy köteles kiadni, hogy legalább évi 14 egybefüggő nap pihenőidőt biztosítson, amelybe a heti pihenőnapok és a munkaszüneti napok is beleszámítanak.
Kivételes esetek – szabadság módosítása vagy megszakítása
Fontos kiemelni, hogy rendkívüli körülmények esetén a munkáltatónak lehetősége van a szabadság időpontjának módosítására, illetve a már megkezdett szabadság megszakítására. A Munka Törvénykönyve az alábbi eseteket szabályozza:
Kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a munkáltató a szabadság kiadásának időpontját módosíthatja vagy a munkavállaló már elkezdett szabadságát megszakíthatja.
A törvény ugyan nem határozza meg pontosan, hogy mi minősül ilyen körülménynek, a munkaügyi gyakorlat alapján azonban ide tartozhat például egy tűzeset, egy nagyobb volumenű üzemzavar, vagy bármilyen más, váratlanul bekövetkezett, elháríthatatlan működési zavar. Lényeges szempont, hogy a munkáltatónak az ilyen eseményeket előzetesen nem lett volna szabad előre látnia, és a kialakult helyzetet még rendkívüli munkavégzés elrendelésével vagy külső munkaerő (például alkalmi munkavállaló) bevonásával sem lehet megoldani.
Kártérítési kötelezettség szabadság megszakítása esetén
Amennyiben a munkáltató él a szabadság módosításának vagy megszakításának lehetőségével, köteles a munkavállalót az emiatt felmerülő valamennyi kár és költség tekintetében kártalanítani. Ez kiterjedhet például:
- a lefoglalt szállás lemondásából adódó kötbérre,
- a már megvásárolt, de fel nem használt utazási jegyekre,
- az idő előtti hazautazás költségeire,
- vagy akár a családtagok kárára, amennyiben a közös utazás emiatt meghiúsul.
A kártérítés körében kizárólag a bizonyított, igazolható költségek téríthetők meg, ezért célszerű minden ilyen kiadásról számlát, bizonylatot megőrizni.
