Mentés

Indokolt lenne az új Jöt. változtatása

Az új jövedéki törvény még életbelépése előtt módosításra került, de úgy tűnik, hogy a gazdálkodóktól érkező észrevételek, valamint az általános eljárásjogi háttér változása elkerülhetetlenné teszi az ismételt módosításokat. A jövedéki engedélyeseknek előírt pénzügyi biztosíték és a kötelező tárolókapacitások meghatározása is kérdéseket vet fel.

Már az új törvény megalkotásakor is két olyan terület volt, amelynek a jogalkotó által alkalmazott szabályozási formája kérdéseket vetett fel. 

A jövedéki engedéllyel rendelkezők és a kötelező tárolókapacitások meghatározása

A Jöt. szerint ugyanis bizonyos tevékenységekhez meghatározott méretű tárolókapacitással kell rendelkezni, ez a kötelezettség azonban nem követi a gazdálkodó működéséből adódó valós kapacitási igényt.

A gazdálkodók, valamint az e területen dolgozó szakemberek tapasztalatai is azt tükrözik, hogy a kötelező tárolókapacitások meghatározása rugalmatlanná teszi a jövedéki szabályozást. Aránytalanul nagy nehézséget jelent a gazdálkodók számára, indokolatlan, tekintettel arra, hogy adózott termékeket érint, amelyek esetében nincs adókockázat. Emellett a jövedéki termékek a visszaélésekben kevésbé érintettek, annak nem fő célpontjai. Egy gazdálkodót arra kötelezni, hogy meghatározott tárolókapacitással rendelkezzen, inkább piacszabályozó szerepet tükröz, mintsem jogsértést megelőző intézkedést, ugyanis azokat a gazdálkodókat, akik nem tudják az egyébként indokolatlan tárolókapacitást teljesíteni, a szabályozás kizárja a piacról. 

Tapasztalja ezt a hatóság is, ezért szükséges és remélhetően várható is a közeljövőben olyan jogszabályi változás, amely valamilyen szinten csökkentené vagy akár el is törölné ezt a működési feltételt. 

Álláspontom a kérdésben egyértelműen az, hogy indokolatlan bármilyen tárolókapacitás mértékének a meghatározása olyan tevékenység esetén, amely kizárólag már adózott termék kezelését érinti. Egy esetleges módosítás során a helyes irány ennek a feltételnek az eltörlése lenne.

Az egyes tevékenységekhez, engedélyekhez előírt pénzügyi biztosíték megkövetelése

Az új Jöt. megalkotása során a jogalkotó szakítani akart azzal a régi szabályzási elvvel, amely nem az adókockázathoz kötötte a jövedéki biztosíték alkalmazását. Az új szabályozás azt az alapelvet fogadta el, mely szerint a jövedéki igazgatásban alkalmazott garanciarendszer kockázati alapú, igazodik a tevékenység adókockázatához, és csak olyan mértékben kötelezi a gazdálkodót biztosíték nyújtására, amilyen szinten tevékenysége adókockázattal jár. Ez az elv azonban nem valósult meg tökéletesen, több engedély esetében figyelmen kívül hagyja a jogszabály, hogy milyen mértékű adókockázattal jár az adott tevékenység. 

A jelenlegi szabályozás azokban az esetekben, ahol adókockázat merül fel, az adókockázathoz igazodó garancia nyújtását írja elő. Modern jogi megoldást alkalmazva ezekben az esetekben lehetőség van a garancia mértékének változtatására, annak függvényében, ahogyan az adókockázat mértéke alakul. Olyan termékekkel történő kereskedés esetében, amelyekre az adótartozás már megfizetésre került, a jogalkotó fix összegű garanciát állapított meg az engedély feltételeként. 

Érdekli, hogyan regisztrálhat a Cégkapura? Kattintson!

Az alkalmazott gyakorlat hátrányos azokra nézve, akik adózott jövedéki termékkel végeznek jövedéki engedélyes tevékenységet. Önmagában az is kérdés, hogy amennyiben egy termékre megfizetésre került az adó, akkor az ilyen termékkel történő jövedéki tevékenységnek milyen adókockázata lehet? A jövedéki nagykereskedelemmel foglalkozók kizárólag már leadózott termékkel dolgoznak, lehetőségük sincs az adó elvonására, esetükben fogalmilag kizárt az adókockázat, ennek ellenére a tevékenységükhöz szükséges jövedéki engedély 22 millió forint fix garancia nyújtását írja elő. Hasonló a helyzet a kenőolajjal foglalkozók esetében is, akik olyan termékekkel kereskednek, mely termékekre nincs jövedéki adó, mégis tevékenységükhöz 5 millió forint fix összegű garancia letétele indokolt.  

A fentiekben vázolt metódus álláspontom szerint ellentétes az új Jöt. kockázati alapon felépülő garanciarendszerével. Ennek és a tárolókapacitás előírásának, egyetlen szerepe lehet: adminisztratív eszközökkel szabályozni, csökkenteni a piac szereplőit. Ez azonban álláspontom szerint nem a Jöt. szabályozási körébe tartozik.

A fentieken túl egy harmadik indok, amely várhatóan változásokat fog eredményezni a jövedéki igazgatásban, hogy 2018-ra teljesen átalakul az adóigazgatási eljárások, valamint a közigazgatási eljárások jogi háttere.Új Art. készül, amely mellett alkalmazni kell egy teljesen új adóigazgatási rendtartást, ugyanakkor a Ket., mint általánosan alkalmazott eljárásjogi háttérjogszabály alkalmazhatósága megszűnik.

Ezek az eljárási változások törvényszerűen azt eredményezik, hogy a gazdálkodóknak át kell tekinteniük az egyes területek eljárási szabályaiban beállt változásokat, és fel kell készülniük az új kihívásokra.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Értesüljön az adóváltozásokról

    hírlevelünkből!

    Feliratkozom
    Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább