Mentés

A társaságokat érintő főbb változások a nyári adócsomagban

A napokban kihirdetett nyári adócsomag vállalatokat érintő fontosabb intézkedései között foglalkoztatás és beruházásösztönző, illetve adminisztrációcsökkentési intézkedések, továbbá a nemzetközi jogharmonizációs kötelezettségből fakadó intézkedések is megjelennek.

Társasági adózás

1. Enyhül az adminisztrációs teher, eltörlik a feltöltési kötelezettséget – változnak az adófelajánlási és a növekedési adóhitelre vonatkozó szabályok

2019-ben kezdődő adóév esetében már idén eltörlésre kerül az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség társasági adó, az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója tekintetében (továbbá reklámadó tekintetében sem kell adóelőleg-kiegészítést alkalmazni). Figyelem, a helyi iparűzési adóban továbbra is megmarad a feltöltési kötelezettség a megelőző adóévben 100 millió forint nettó árbevételt elérő belföldi és külföldi vállalkozók esetében, amit az önkormányzatok likviditásának megőrzése indokol.

Fontos, hogy eltérő üzleti évet választó adózóknál a 2018-ban kezdődő üzleti évre még alkalmazni kell a feltöltési kötelezettséget.  

A társasági adó feltöltési kötelezettség kihat az adófelajánlás, illetve a növekedési adóhitel szabályaira is. 

Az adófelajánlás kapcsán kiemelendő, hogy jövő évtől a vállalatoknak csak adóelőleg esedékességekor és az éves adóbevallásban lesz lehetősége a társasági adójuk megfelelő részéről rendelkezni. Idén azok a társaságok, amelyeknél a 2019. adóév utolsó hónapjának 20. napja nem korábbi, mint a módosító törvény hatálybalépésének dátuma, saját választásuk alapján - külön nyilatkozat benyújtásával - még alkalmazhatnak feltöltést, így 2019-ben még adófelajánlást is lehet tenni feltöltéskor. Az adóelőlegekből, illetve az év végi fizetendő adóból teljesítendő adófelajánlás idei szabályait nem érinti ez a változás. Kedvezően változik azonban a jövő évtől az adóelőleg felajánlás értékhatára: a jelenlegi 50 százalékról 80 százalékra emelkedik, kérdéses ugyanakkor, hogy az említett változás hogyan jelenik meg a kedvezményezettek finanszírozásában?

2. KKV beruházások ösztönzése társasági adóban

A nyári adócsomag talán legjelentősebb vívmányának tekinthető a kkv-k által is igénybe vehető fejlesztési adókedvezmény korlátjának csökkenése. A rendelkezés értelmében a kis és középvállalkozások a jelenlegi 500 milliós fejlesztéseknél jóval kisebb volumenű beruházások esetén is érvényesíthetik ezt a kedvezményt: 

  • 2020. január 1-jei hatálybalépéssel kisvállalkozásoknál 300 millió forintra, középvállalkozásoknál 400 millió forintra csökken a kedvezménylimit, illetve 
  • 2021. január 1-jei hatályba lépéssel kisvállalkozásoknál 200 millió forintra, a középvállalkozásoknál 300 millió forintra történő csökkentéssel,
  • 2022. január 1-jei hatálybalépéssel kisvállalkozásoknál 50 millió forintra, középvállalkozásoknál 100 millió forintra történő csökkentésével 

lehet hosszú távon számolni. 

A kedvezmény új létesítmények létrehozatala mellett már meglévő létesítmények bővítésére, termékkínálat bővítésére, meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának lényegi átalakítására, illetve bezárásra kerülő létesítmények felvásárlása esetében is alkalmazható, így különösen fontos lesz a beruházások megfelelő dokumentálása, a kedvezményre jogosító beruházás elkülönítése.  

Kedvező változás továbbá, hogy a 2020. január 1-től bejelentett és megkezdett beruházások esetében nem kell létszám és bérköltség növelési feltételeknek megfelelni, ugyanis a korábbi erre vonatkozó törvényi feltétel helyébe létszámmegtartási feltétel lépett. Ez azt jelenti, hogy a létszámfeltételek tekintetében egyrészt a kkv tv. szerinti paramétereknek kell megfelelni, másfelől az adókedvezmény első igénybevételét követő négy adóévben  a foglalkoztatotti létszám nem csökkenhet a beruházás megkezdését megelőző 3 év létszámadataihoz képest. 

A létszámmegtartási feltétel nem csak a KKV-k által igénybe vehető fejlesztési adókedvezményre, hanem a 3 milliárd jelenértékű beruházásokra, a kedvezményezett önkormányzatok területén üzembe helyezett 1 milliárd jelenértékű, illetve a 6 és 3 milliárd Ft jelenértékű termékdiverzifikációt eredményező vagy új eljárási innovációt eredményező beruházásokra is vonatkozik. 

Az említett adókedvezmény nem csak az alapbevallásban, hanem önellenőrzéssel is érvényesíthető. 

3. Energiahatékonysági beruházásokat érintő változás

Kedvezően alakulnak a költségelszámolási szabályok az energiahatékonysági beruházások esetében ugyanis a jövőben a magasabb energiahatékonysági szint elérését elősegítő tárgyi eszköz és immateriális dolog is elszámolható költségként. A jelenlegi szabályozás szövegezése szigorúbb a törvényjavaslatban található fordulathoz képest, ugyanis a hatályos Tao tv. a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értékét, illetve az értéknövekedést tekinti elszámolható költségnek. 

4. Bővülő látvány-csapatsport támogatási lehetőségek

Változik a sportcélú ingatlan üzemeltetési költségeire adott támogatás értékhatára. Az új szabályokat először a 2020-2021-es támogatási időszakra benyújtott sportfejlesztési program alapján kell alkalmazni. A támogatási igazolás legfeljebb a sportcélú ingatlan üzemeltetési költségeinek 80 százalékáig, sportcélú ingatlanonként és támogatási időszakonként 600 millió forintig adható ki, szemben a jelenlegi szabályozással, melynek értelmében a támogatási igazolás a sportcélú ingatlan működési veszteségének 50 százalékáig, de sportcélú ingatlanonként és támogatási időszakonként a 300 millió forintig adható ki.  

5. Változó transzferár-szabályok

2020. január 1-ét követően akkor is szükséges a transzferár szabályokat alkalmazni, ha az apporttal történő tőkeemelést olyan személy teljesíti, amely az apportot megelőzően nem rendelkezett többségi befolyással az apportot fogadó társaságban, viszont az apport ügylet révén többségi befolyást szerez.  A módosítás a saját üzletrész visszavásárlását követő bevonásra, térítés nélküli átadásra is előírja a transzferár szabályok alkalmazását.

6. Reklámadó

A reklámadó mértéke 2019. július 1-jétől, ideiglenesen 0 százalékra csökken, a közelmúltbeli Európai Bírósági ítélet ellenére is. Természetesen nem lesz lehetőség a bejelentkezési kötelezettséget elmulasztó vállalkozásokkal szemben szankció alkalmazására, továbbá a vélelmezett adó megállapítására sem, illetve egyes adminisztratív kötelezettségek (pl. nyilatkozattételi kötelezettség, bejelentkezési kötelezettség stb.) is felfüggesztésre kerültek. A 0 százalékos reklámadó értelemszerűen maga után vonja a reklámmegrendelői adókötelezettség megszűnését is.  

2019-ben év közben a  0%-os adómértéket:

  • az adóévi adóalap naptári napok alapján számított időarányos részére  (2019. július 1-től az év végéig hátralévő napok/teljes adóév naptári napjai),vagy – adózó döntése szerint – 
  • a könyvviteli zárlat alapján megállapított első féléves adóalap-rész és a teljes adóalap különbözetére kellene alkalmazni, illetve 
  • a reklámadó előlegnek csak a felét kell megfizetnie, az előlegfizetési időpontot az adózó választja ki (hetedik, vagy tizedik hónap 20. napja). 

A reklámadó 2019. július 1. és 2022. december 31. közötti átmeneti felfüggesztésével összefüggésben kimondásra került, hogy a felfüggesztés időtartama alatt a reklámköltségek társasági adóban minden további nélkül elszámolhatóak lesznek költségként. 

7. Csoportos tao alanyiság

A csoportos társasági adóalanyokat érintő változások közül az alábbi egyszerűsítésekre és jogalkalmazást segítő, egyértelműsítő rendelkezésekre hívjuk fel a figyelmet:

  • az adóbevallással egyenértékű tagi nyilatkozattétel eltörlésre kerül, de továbbra is fennmarad a csoportképviselő felé fennálló nyilatkozattételi kötelezettség a csoporttagok oldalán; 
  • a csoporttagoknak nem kell azonos pénznemben vezetni a nyilvántartásaikat, azaz a jövőben akkor is létrehozható lesz Tao-csoport, ha az egyik tag euróban, a másik pedig forintban vezeti a könyveit; 
  • egyértelműsítésre kerülnek a szavazati jog mértékének megállapítására vonatkozó szabályok (közeli hozzátartozókat össze kell számítani; leendő csoporttagokra is vonatkozik a 75 %-os szavazati jog; közvetett szavazati jog számításának metódusa meghatározásra kerül stb.);  
  • csoporttaggá válhatnak a tevékenységüket év közben kezdő vállalkozások is; 
  • egyértelműsítésre kerülnek az adókedvezmények csoporttagok általi érvényesítésére és a jövedelem-nyereség minimumra vonatkozó szabályok is;   
  • egyszerűsödnek a kamatlevonhatóságra és az adófelajánlásra vonatkozó szabályok is.  

Az Art-ban található, de a csoportos adóalanyisághoz közvetlenül kapcsolódik az a változás, miszerint ha valamely tagra nem vagy nem teljes körűen teljesülnek a törvényi feltételek, akkor az adóhatóság nem magát a csoportos adóalanyt, hanem csak az érintett csoporttag csoporttagságát szünteti meg.  

8. Egyéb társaságokat érintő változások – vagyonkezelő alapítványok, tőkekivonás korlátozása

  • Az uniós jogharmonizációból fakadóan bevezetésre kerülő tőkekivonási, illetve a hibrid struktúrákra vonatkozó adóelkerülést korlátozó szabályok. 2020-tól bizonyos tényállások esetén (pl. üzletvezetés helyének külföldre helyezése; egyes telephely és székhely közötti külföldre történő eszközáthelyezések) bevezetésre kerül az exit adó, melynek alapja az áthelyezett eszközök/tevékenységek piaci értéke és számított nyilvántartási értéke közötti különbözet, amennyiben más jogcímen adóalap-módosítási kötelezettség nem merül fel; adófizetési kötelezettség esetén lehetőség lesz 5 éves részletfizetésre is. A hibrid struktúrákra vonatkozó szigorító szabályok elsősorban pénzügyi eszközök, kifizetések vagy gazdálkodó szervezetek eltérő jogi megítéléséből, illetve a kifizetések allokálásának különbségeiből adódó többszörös társasági adócsökkentéseket, továbbá az erre irányuló agresszív adótervezési struktúrákat hivatottak megakadályozni.  
  • A vagyonkezelő alapítványok társasági adóalanynak minősülnek majd, adókötelezettségüket pedig a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyonra vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani. A bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon és a vagyonkezelői alapítvány bizonyos feltételek (pl. a vagyonrendelő és a kedvezményezett is magánszemély; az adóévben csak befektetett pénzügyi eszközök, követelések, értékpapírok vagy pénzeszközök kapcsán szerzett bevételt) teljesülése esetén mentesül a társasági adó megfizetésének kötelezettsége alól.  Adómentesség esetén a kezelt vagyonnak adóbevallást sem kell benyújtania, csak bevallást helyettesítő nyomtatványon kell nyilatkozatot tennie. E szabályozás már a 2019. adóévtől alkalmazható a feltételeknek megfelelő adóalanyok esetében.
  • A tao-alanyokat is érinti az az Art. változás, mely szerint 10 éves iratmegőrzési kötelezettség vonatkozik a kettős adóztatást elkerülő egyezmények hatálya alá tartozó jövedelmet vagy vagyont terhelő adókötelezettséghez kapcsolódó iratok esetében.  

KIVA - 12 százalékra csökken a kiva adókulcsa

A KIVA csökkenése a törvény szerint 2020. január 1-től várható, mely rendelkezés egyszerre mutat a foglalkoztatás ösztönzése és a beruházások élénkítése irányába. 

Már idén hatályba lép az a szabály, miszerint a kisvállalati adóalanyiság nem választható, ha az adózó ellenőrzött külföldi társasággal rendelkezik, vagy ha a finanszírozási költségei egy meghatározott szintet meghaladnak (ezek a körülmények eddig „csak” KIVA-alanyiság megszűnési okok voltak).

2020. január 1-jétől a külföldről kapott (járó) osztalék-bevétellel történő adóalap-csökkentésnek az is feltétele lesz, hogy az osztalék összegét az azt megállapító társaság (ideértve a kezelt vagyont is) ne számolja el az adózás előtti eredménye terhére ráfordításként.

EVA – megszűnik az adónem, a kata, kiva, tao közül kell választani jövőre

Az EVA törvény hatályon kívül helyezése miatt az érintett adózók visszakerülnek az áfakörbe, ugyanakkor választaniuk kell a kata, kiva, tao adónemek közül.

A döntést érdemes megfontolni az adózó gazdálkodása, költséghányada, illetve alkalmazotti létszáma függvényében:

  • Az egyéni vállalkozók a vállalkozói személyi jövedelemadó mellett a katát is választhatják, 
  • egyéni cég, bt., kkt. és ügyvédi iroda a kata mellett a kiva és a társasági adó választására is jogosult lehet, míg
  • a többi eva-alany a kiva és a társasági adó közül választhat.

A számviteli törvény tartalmazza a kettős könyvvitel rendszerébe visszatérés részletszabályait, egyebekben pedig az adott adónem választására előírt eljárási szabályok lesznek az irányadók.

Szociális hozzájárulási adó - 17,5 százalékra csökkent a 2019. július 1-től

A szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentéséről egy új törvény rendelkezik. A szocho kulcs a korábban ismertté vált mértékben, 17,5 százalékra csökkent július 1-től, a szocho csökkentés hatásait itt jártuk körbe.

A szocho-csökkenés az ellátási alap növekedésén keresztül közvetetten érinti a főállású katás vállalkozókat is.

Helyi iparűzési adó – Szélesedő egykapus ügyintézés

1. Az iparűzési adóbevallás NAV általi továbbítása

A 2020. január 1-jétől a NAV kizárólag a helyes bevallásokat továbbítja az önkormányzati adóhatóság felé. Amennyiben a bevalláskitöltő rendszer által automatikusan jelzett hibákat az adózó nem javítja ki, úgy az állami adóhatóság nem továbbítja a bevallást, és azt az adózó kizárólag az önkormányzati adóhatóságnál nyújthatja be.

2020. január 2-ai hatállyal a sportvállalkozások kizárólag az állami adóhatóságon keresztül (elektronikus úton) nyújthatják be az iparűzési adóbevallásukat.

2. Az adóadatok NAV általi továbbítása, bejelentési/változásbejelentési kötelezettség egyszerűsödése

2019. július 1-jétől – főszabály szerint – az iparűzési adókötelezettséggel, idegenforgalmi adókötelezettséggel összefüggésben az állami adóhatóságnál a bejelentkezéskor rendelkezésre álló, továbbá ezen megváltozott, bejelentett adóadatokat az állami adóhatóság közvetlenül juttatja el a székhely/telephely szerinti önkormányzati adóhatósághoz, így ezeket nem kell az adózóknak az önkormányzat felé bejelenteni.

Az adózók 2020. január 1-től az önkormányzati adóhatóságnál iparűzési adóügyben eljárni jogosult képviselőjüket is bejelenthetik az állami adóhatóságon keresztül az érintett önkormányzathoz.

3. Alapítványok adómentessége

A törvénymódosítás fogalom-meghatározással rögzíti, hogy a helyi adótörvény alkalmazásában 2020. január 1-jétől kizárólag a közhasznú jogállású alapítványok (ideértve a más EGT államban nyilvántartásba vett alapítványt is, amely igazolja a Civil tv. szerinti közhasznú szervezetté minősítés fennállásának a feltételeit) részesülhetnek helyi adómentességben.

ÁFA – adókulcscsökkentés; adminisztratív változások; adóalapcsökkentés,  és speciális adóvisszatérítési eljárás

1. Csökken a szálláshely szolgáltatás áfája, de turizmusfejlesztési hozzájárulást kell fizetni utána

A szállodákat és az airbnb-zőket egyaránt előnyösen érinti a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás 18 százalékos áfájának 5 százalékra csökkentése.  

Az áfacsökkentéssel egyidejűleg kiterjesztésre kerül a turizmusfejlesztési hozzájárulás alkalmazási köre. A jövőben a kereskedelmi szálláshely áfa nélküli ellenértéke után is 4 % hozzájárulásfizetési kötelezettség merül fel. 

Az áfát érintő változások jelentős része a jogharmonizációs kötelezettségekből fakad, így a határon átnyúló ügyletek, mindenekelőtt 

  • az adómentes Közösségen belüli értékesítés, 
  • a láncügyletek, 
  • a vevői készletek, továbbá a  
  • az export- import ügyletek, illetve az azokhoz szorosan kapcsolódó szolgáltatások áfakezelésében kell kisebb-nagyobb jelentőségű változásokra felkészülni. 

2. Az A60-osokon múlik a Közösségen belüli értékesítések adómentessége

A Közösségen belüli adómentes értékesítések esetében a jövőben nem lesz alkalmazható az adómentesség, amennyiben az adóalany az értékesítést nem megfelelően tünteti fel az összesítő nyilatkozatában. A többi mentességi feltétel lényegében változatlan maradt. Kiemelendő, hogy az összesítő nyilatkozatok hibás kitöltése sem eredményezi automatikusan a mentesség elvesztését, ugyanis a termékértékesítő megfelelő indokolással kimentheti a mulasztását. 

3. Új szabály és szigorú adminisztráció a vevői készletekre vonatkozóan 

A vevői készletre (call-off stock) vonatkozó szabályok eddig is és ezt követően is egyszerűsítést jelentenek a bejelentkezési, bevallási és riportálási kötelezettségek terén a határon átnyúló ügyletek esetében. 

Az egyszerűsítés alkalmazásának feltétele, hogy 

  • az eladó ne rendelkezzen telephellyel a rendeltetési hely országában; 
  • vevő rendelkezzen adószámmal, amit közölt az eladóval is, 
  • illetve a tranzakciót megfelelően szerepeltetni kell  az összesítő nyilatkozatban és a vevői készlet nyilvántartásban is. 

Fontos változás, hogy a vevői készlet egyszerűsítés csak abban az esetben alkalmazható, ha a készletből történő kitárolás 12 hónapon belül megtörténik, amennyiben erre nem kerül sor, úgy a 12 hónap leteltével, mint fiktív áfateljesítési időponttal az értékesítő saját termék mozgatását valósítja meg. Ennek kapcsán áfaregisztrációs és további adminisztratív kötelezettségei keletkeznek a rendeltetési hely országában. 

4. Láncértékesítés középső szereplőjére vonatkozó szabályok 

A láncértékesítésítések közbenső szereplőjére vonatkozó szabályok lényegileg változatlanok maradtak, ugyanakkor speciális szabály vonatkozik a jövőben azokra az esetekre, ha a közbenső vevőnek van adószáma az eladó országában és azt megadja az eladó részére. Ilyenkor a közbenső vevő felé történő értékesítés – az alapesettől eltérően - nem lehet adómentes, hanem az indulás helye szerinti ország adómértékével adózik. Így a közbenső vevő eladói minőségben fog értékesítést teljesíteni a más tagállami vevője felé. 

5. Változik az export-, exporthoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások adómentességének igazolása 

A jogszabály szerint a jövőben nem csak kiléptető, hanem a kiviteli vámhatóság igazolása alapján is érvényesíthető az adómentesség export esetén, amennyiben a további adómentességi feltételek is teljesülnek. 

6. Exporthoz, importhoz kapcsolódó szolgáltatások

Elsősorban  fuvarozási szektorban az idei évben felmerülő jogértelmezési bizonytalanságokat oszlatja el az a változás, mely szerint nemcsak az export, hanem az import esetében is az ahhoz szorosan kapcsolódó szolgáltatások élveznek majd adómentességet, azaz kizárólag az importőr közvetlen alvállalkozója számlázhat adómentesen, a távolabbi alvállalkozói teljesítések adókötelezettség alá esnek majd.

7. Import-áfa levonásának gyakorlása

Azokban az esetekben, amikor a vámhatóság nem hoz határozatot a termék szabadforgalomba bocsátásáról, az adólevonási jog a vámhatóság értesítése alapján is gyakorolható. 

8. Visszaigényelhető a behajthatatlan követelések áfája

Jelentős változásként értékelhető a behajthatatlan követelés áfaszempontból történő definiálása, illetve az ehhez kapcsolódó utólagos adóalap-korrekciós lehetőség törvényi szinten való rendezése, amely sok nagy értékű kintlévőséggel rendelkező vállalkozás számára jelenthet előnyös változást. A jövőben a teljesítés megtörténte, de a jogszabály alapján meghatározott feltételek mentén véglegesnek tekinthető pénzügyi kiegyenlítetlenség esetén  is lehetőség nyílik az utólagos számlakorrekcióra. 

Az utólagos adóalap-csökkentéshez számos feltételnek kell megfelelnie a számla kibocsátójának és befogadójának is és többletadminisztráció is társul az utólagos adóalap-csökkentéshez.  

A szabályozás ellentmondásosnak tűnik a tekintetben, hogy csak 2016-ban és azt követően teljesített ügyletek tekintetében csökkenthető utólagosan az adóalap az Áfa tv. bevezetésre kerülő  rendelkezései alapján, így a korábban teljesített  követelések tekintetében az Uniós Irányelv közvetlen hatálya jelenthet megoldást. 

9. Speciális adóvisszatéríttetés 

A közelmúltbeli európai bírósági ítélettel összhangban mentesül az adóalany az általa korábban az eladó felé megfizetett, rá tévedésből áthárított áfa kockázatától, amennyiben azt  rajta kívülálló okokból nem tudja visszaszerezni, például azért mert a számlakibocsátó időközben megszűnt. Az ily módon az adóalanyra áthárított áfa közvetlenül az adóhatóságtól lesz visszakérhető a jövőben a jogszabály rendelkezése alapján.

EKAER változások 

Az adóelkerülési szándék híján lévő adminisztratív tévedés folytán mulasztók számára jelenthet kedvező fordulatot - egyben lehetőséget a kemény bírságok elkerülésére – az alábbi változás: 

  • az önkorrekció (meglehetősen szűk körben és szigorú feltételekkel történő) bevezetése, illetve 
  • a bírságkiszabás nyíltan felróhatósági alapon történő újraszabályozása

Lehetőség lesz a lezárt  EKAER bejelentések utólagos módosítására. Az önkorrekció csak a változtatható adatokra vonatkozik, az utólagos módosítás lehetőségével az EKAER szám lejártát vagy a lezárást követő 3 munkanapon belül, de legkésőbb az adóhatósági ellenőrzés megkezdéséig lehet élni. A korrekciónak felróhatóságtól függetlenül 5.000 forint az ára, módosítható adatonként. 

Jelentős és kedvező változásként értékelhető az a rendelkezés, amely szerint az EKAER bejelentés elmulasztása, illetve hibás és valótlan tartalommal történő teljesítése esetén az általános mulasztási bírságolási megközelítéssel ellentétben nem lesz helye mulasztási bírság kiszabásának, amennyiben bebizonyosodik, hogy az adózó úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható. A tőle elvárhatóság tekintetében a kimentő bizonyítás az adózót terheli. Ez a rendelkezés egyértelműsíti, hogy az EKAER bírság nem objektív szankció, ugyanis felróhatóság hiányában nincs jogalapja a bírságolásnak. 

Az itt tárgyalt jogalkotói lépés egyértelműen üdvözlendő, ugyanis ezzel a megoldással a jogalkotó egyértelmű határvonalat húzott az adóelkerülők (igazolatlan eredetű árut forgalmazók),illetve a jóhiszemű mulasztók közé, és ez a distinkció végre valahára a bírságolási szabályozásban is kifejezésre jutott. 

SZJA változások

A törvény 2020. január 1-től  minden más kedvezményt megelőző adóalap-kedvezményt biztosít a négygyermekes anyák számára. A legalább négy gyermeket szült vagy örökbefogadott és azokat saját háztartásában nevelő vagy felnevelt édesanyák számára a munkaviszonyból, vagy önálló tevékenységből származó jövedelmeik tekintetében adóalap-kedvezményre lesznek jogosultak. 

A fentieken túlmenően új adómentességi jogcím is bevezetésre kerül, nem kell majd szja-t fizetni a kiemelt nemzetközi sportrendezvénynek minősített eseménnyel összefüggésben feladatot ellátó személyeknek, sportolóknak kifizetett jövedelmek meghatározott része erejéig. 

Az állampapír-vásárlási lázra tekintettel nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a magyar állam által 2019. július 1. után kibocsátott, a lakosság számára forgalomba hozott államkötvények esetében nem keletkezik kamatjövedelem

Adómentességet élvez továbbá a babaváró kamattámogatás és gyermekvállalási támogatás összege, továbbá a nagycsaládok személygépkocsi-szerzési támogatása (2,5 millió Ft, de legfeljebb a bruttó vételár 50 %-a). 

Adómentesnek minősül a jövőben a termőföldek átruházása keretében az az eset, amikor az osztatlan közös tulajdonban lévő földterület átruházása tulajdonostárs részére történik.

EKHO 

A szocho-csökkentéssel összefüggésben 17,5 százalékra csökken a kifizető által fizetendő ekho mértéke is. 

A törvény lehetővé teszi, hogy a nemzetközi sportszövetségeknél foglalkoztatott személyek is választhassák az ekho szerinti adózást – azaz 15 százalékos közterhet fizessenek 250 millió forintos összeghatárig.

Illetékek

A módosítás szerint 2020. január 1-től az alapítványokra vonatkozó illetékmentesség kiterjesztésre kerül a külföldi alapítványokra is, amennyiben azok megfelelnek a Civil törvény megadott feltételeinek. Az illetékmentesség a külföldi alapítványok magyarországi vagyonszerzései, Magyarországon kezdeményezett közigazgatási hatósági, bírósági eljárásai kapcsán lesz alkalmazandó. Az illetékmentesség további feltétele lesz azonban az is, hogy az adott külföldi alapítványnak az eljárást megelőző adóévben ne keletkezzen a magyar társasági adónak megfelelő adófizetési kötelezettsége.

Pénzügyi tranzakciós illeték

A jogszabály értelmében már a kihirdetést követően illetékmentessé vált a 20 ezer forint alatti postai csekkes befizetés, e felett pedig az illeték mértéke 6 ezer forintban maximalizált.

A jogszabály mentességet vezet be a kincstár által vezetett számlák terhére történő fizetési műveletekre is. 2020. január 1-től mentesül továbbá a pénzügyi tranzakciós illeték alól a természetes személyek fizetési számlája és a kincstár által állampapír-forgalmazás érdekében vezetett számla között bonyolított tranzakciók mellett az ugyanezen célból kezdeményezett magánszemély általi postai csekkes befizetés is.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Értesüljön az adóváltozásokról

    hírlevelünkből!

    Feliratkozom
     Tovább