
A globális minimumadó (GloBE) szabályozása 2024-től érdemben érinti a multinacionális vállalatcsoportok magyarországi tagjait is. A szabály célja, hogy minden, 750 millió eurót meghaladó árbevételű cégcsoport tényleges adóterhelése legalább 15 százalék legyen minden olyan országban, ahol működik. Az új rendszerhez kapcsolódóan több bejelentési, számítási és kiegészítő adófizetési kötelezettség is kapcsolódik, mint például a QDMTT (Qualified Domestic Minimum Top-up Tax) vagy az IIR (Income Inclusion Rule).
A GloBE-irányelvek bevezetése számos értelmezési kérdést vet fel, amelyek különösen érintik a vállalatok pénzügyi vezetőit, adótanácsadóit és könyvelőit. Ebben a bejegyzésben azokat a leggyakoribb kérdéseket és dilemmákat gyűjtöttük össze, amelyek a webináriumaink és tanácsadási projektjeink során merültek fel.
Célunk, hogy a gyakorlatban is használható, érthető válaszokat adjunk, még ha a GloBE szabályrendszer összetettsége kihívást is jelent. A szabályok első olvasatra sokszor túlzottan elméletinek tűnhetnek, de a határidők közeledtével egyre sürgetőbbé válik ezek gyakorlati értelmezése is. Ebben szeretnénk segítséget nyújtani – egyértelmű példákkal és világos szempontokkal – a leggyakrabban felmerülő kérdésekre koncentrálva.
Eltérő üzleti évek a végső anyavállalatnál és leányvállalatnál, mi a teendő a GloBE-bejelentés során?
A kérdés nem egyszerű, főleg, ha a végső anyavállalat például június 30-ával zárja az üzleti évét, míg a magyar leányvállalat december 31-gyel. Ilyen esetben többször felmerült, hogy kinek az üzleti éve alapján kell Magyarországon a GloBE-bejelentést megtenni a leányvállalat vonatkozásában, illetve melyik adóévre vonatkozóan és milyen határidővel kell a kiegészítő adót kiszámítani és bevallani.
A jogszabályok alapján:
- Azadóév (vagy üzleti év) azon beszámolási időszak, amelynek tekintetében a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport végső anyavállalata összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolót készít.
- Ez alapján tehát a végső anyavállalat üzleti évére kell „hangolni” a minimumadóval kapcsolatos kötelezettségeket.
Mindazonáltal az Adóhatóságtól kapott információk alapján a GLOBE nyomtatvány bejelentési kötelezettségére vonatkozó jogszabályi feltétel a belföldi csoporttag adókötelezettséggel érintett adóévéhez kapcsolódóan rendelkezik a bejelentési kötelezettség megtételéről.
Így a bejelentés megtételére vonatkozóan a GLOBE nyomtatványt a leányvállalat saját üzleti évének megfelelően kell benyújtani.
Visszatérve a fentiekben említett példához, tehát, ha a végső anyavállalat június 30-ával zárja az üzleti évét, míg a magyar leányvállalat december 31-gyel, úgy a kiegészítő adó megállapítási és bevallási határideje a végső anyavállalat üzleti évéhez igazodik (a június 30-hez), de a GLOBE nyomtatvány bejelentés időzítését a belföldi leányvállalat üzleti évéhez kell igazítani.
Milyen típusú de minimis mentességek léteznek a GloBE-rendszerben? A de minimis mentességek csak az átmeneti években alkalmazhatók?
Kérdésként felmerült, hogy a de minimis mentességek csak az átmeneti években alkalmazhatók-e. Ez különösen fontos lehet, ha a multinacionális vállalatcsoport szeretne mentesülni a kiegészítő adó számítás és a kapcsolódó adminisztrációs, illetve a kiegészítő adó fizetési kötelezettsége alól.
A globális minimumadó rendszer kétféle de minimis mentességet ismer, amelyek lehetőséget adnak a kiegészítő adókötelezettség alóli mentesülésre: egyrészt egy állandó típusú mentesség (másnéven kiegészítő adó alóli kivételről), másrészt az átmeneti időszakra vonatkozó, úgynevezett „Safe Harbour De Minimis” mentesség.
Fontos továbbá azt is kiemelni, hogy a nevében hasonló mentességek két különböző logika, adattartalom és időtáv alapján vizsgálják a csoporttag(ok)at:
- A Safe Harbour De Minimis teszt alapján az vizsgálandó, hogy az adóévi összes bevétel kisebb-e, mint 10 millió euró, és az adóévi adózás előtti eredmény kisebb-e, mint 1 millió euró Magyarországon.
- Az állandó de minimis kizáráshoz három év átlagában kell vizsgálni a magyar csoporttagok elismert átlagos bevételeit és átlagos nyereségét (vagy veszteségét). Itt az összes magyar csoporttag átlagos bevétele nem haladhatja meg a 10 millió eurót és az átlagos nyereség (vagy veszteség) nem lehet több 1 millió eurónál Magyarországon.
A két teszt tehát eltérő logika mentén működik, más adatokat, más időtávokat vizsgál. Míg az előbbi éves szinten nézi a számokat, az utóbbi három év átlagát vizsgálja. Ezért javasolt mindkettőt külön kezelni és nem feltételezni automatikusan, hogy ha az előbbi alapján nem mentesül a cég, akkor az utóbbi alapján sem élhet mentességgel.
Globális minimumadóval kapcsolatos kérdésem van
A tényleges adómérték (ETR) kiszámításánál Magyarországon figyelembe vehető a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék?
Gyakran előkerül a kérdés, hogy mely adónemeket vehetjük figyelembe a tényleges adómérték számításánál. Különösen érdekes kérdés ez a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék esetén. A válasz itt kétféleképpen alakul, attól függően, hogy a GloBE-kötelezettség mely eleméről beszélünk:
- Az viszonylag ismert szabály, hogy a belföldi kiegészítő adó (QDMTT) számításánál a helyi iparűzési adó és innovációs járulék is figyelembe vehetők, mint lefedett adó(k).
- Ugyanakkor gyakori hiba, hogy a társaságok a CbC Safe Harbour mentességek alkalmazhatóságához ugyanazt a számítási módszert alkalmazzák, mint a QDMTT kiszámításánál. A szabályok mélyebb értelmezése alapján azonban belátható, hogy az átmeneti mentesség esetében az egyszerűsített ETR teszt során csak a jövedelemadók vehetők figyelembe. Ez azt jelenti, hogy azok az adók szerepelhetnek az egyszerűsített ETR számlálójában, amelyek jövedelemadóként kerülnek kimutatásra abban a számviteli nyilvántartásban, amely alapján a végső anyavállalat az országonkénti jelentését („CbCR”) elkészíti. Például, ha egy multinacionális vállalatcsoport a magyarországi csoporttagra vonatkozó adatokat az országonkénti jelentésében a magyar társaság magyar számviteli standardok alapján készült beszámolója alapján jeleníti meg, úgy a helyi iparűzési adóként és az innovációs járulékként elszámolt ráfordítás nem vehető figyelembe az egyszerűsített ETR teszt számítása során, tekintettel arra, hogy a magyar számviteli szabályozás alapján az említett adók nem jövedelemadó ráfordításként, hanem egyéb ráfordításként kerülnek kimutatásra. Más lehet a helyzet pl. IFRS alapú könyvelést vezetők esetében.
Ezért nagyon fontos, hogy amikor a multinacionális vállalatcsoport a mentességi lehetőségeket vizsgálja vagy éppen a kiegészítő adóját állapítja meg, tisztában legyen azzal, hogy ugyanazon adók a különböző teszteknél és adókalkulációkban eltérően kezelendőek – a kulcs itt is a megfelelő kontextus felismerése, ugyanis akár olyan eset is felmerülhet, hogy a magyar csoporttagok jogosulatlanul alkalmaznak globális minimumadó alóli mentességet.
Milyen adatok szükségesek az átmeneti mentességi tesztek (úgynevezett „transitional CbCR Safe Harbour”) elvégzéséhez?
Sok multinacionális vállalatcsoport esetében már időszerű az egyes GloBE alóli mentességek vizsgálata, de nem mindig egyértelmű, hogy milyen adatokat kell használni a tesztekhez. A válasz itt is kettős:
Az átmeneti CbCR Safe Harbour mentességi vizsgálathoz elengedhetetlenek a végső anyavállalat által készített országonkénti jelentésben (CbCR) megjelenített adatok a 2024-es üzleti évre vonatkozóan. Ugyanis ebben szerepelnek majd azok az adatok, amik a GloBE átmeneti mentességek tesztelésének alapját képezik. Ugyanakkor a CbC jelentés legtöbb esetben jelenleg még nem áll rendelkezésre, annak elkészítése határideje a 2024-es üzleti év kapcsán jellemzően a 2025. év vége. Mindazonáltal nem célszerű addig várni a CbC mentességi elemzéssel, tekintettel arra, hogy a naptári évvel megegyező üzleti évvel rendelkező magyarországi leányvállalatoknak 2025 november 20-áig belföldi kiegészítőadó-előleget kell megállapítaniuk és megfizetniük. Sőt, a legtöbb esetben már a 2024-es beszámoló összeállítása kapcsán érdemes lehet a mentességeket áttekinteni, hiszen ha valamely mentesség feltételei fennállnak, akkor a magyar csoporttagnak nem kell kiegészítő adót kalkulálnia, könyvelnie és a beszámolóban szerepeltetnie.
A gyakorlatban tehát a legjobb megoldás az, ha a mentességi tesztek előzetes vizsgálatát – CbC jelentés hiányában is – megkezdjük azokból a számviteli adatokból, amelyek alapján a végső anyavállalat az országonkénti jelentését majd el fogja készíteni. Ez segíti a megfelelő tervezést és időben kiderülhet, hogy érdemes-e részletesebb kiegészítő adó kalkulációt készíteni vagy esetleg külön lépéseket tenni a mentességi megfelelés érdekében.
Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a blogunk készítésekor még nem jelent meg az a miniszteri rendelet, amely majd az átmeneti mentességek részletes szabályait tartalmazza.
Mit tehet egy cég, ha nem biztos a GloBE-kötelezettségeiben?
A globális minimumadó rendszere jelentős terhet ró a nagyvállalatokra. A helyes értelmezéshez és alkalmazáshoz elengedhetetlen a szabályok naprakész ismerete, a helyi és nemzetközi számviteli összefüggések pontos kezelése. A magyar leányvállalatok esetében külön figyelmet kell fordítani a bejelentési határidőkre, mentességi lehetőségekre, és a tényleges adómérték számítására.
Kérdése van a globális minimumadóval kapcsolatban?
Vegye fel a kapcsolatot az RSM Hungary adótanácsadó csapatával – szakértőink segítenek az adóoptimalizálásban, a mentességi lehetőségek kiaknázásában, valamint a kalkulációk és nyomtatványok elkészítésében is.