A mikro-, kis- és középvállalkozások (KKV-k) gazdasági szerepe kiemelten fontos, ezért nem véletlen, hogy a társasági adó rendszerében is számos adóalap- és adókedvezmény érhető el kimondottan KKV-nak minősülő vállalkozások számára. Jelen blogunk egy új, kifejezetten a KKV-k számára elérhető adómegtakarításokat bemutató blogsorozat első része.
Ki minősül KKV-nak a társasági adó rendszerében?
A társasági adóról szóló törvény (Tao tv.) rendelkezései szerint KKV alatt a KKV törvény szerint ekként meghatározott vállalkozást kell érteni, ideértve a KKV törvény feltételeinek megfelelő egyéb jogalanyokat. A Tao tv. értelmében kisvállalkozásnak minősül a KKV törvény szerinti mikrovállalkozás is. A KKV besorolás jelentőségéről, a KKV méret meghatározásáról és a vonatkozó értékhatárokról egy korábbi blogunkban írtunk részletesen, melyet ide kattintva érhetnek el.
Fontos figyelni arra, hogy a különféle szabályok eltéri időpontra vizsgálhatják egy társaság KKV státuszát, így a vizsgálat alapjául szolgáló adatok, információk körét körültekintően kell meghatározni.
Gyakori hiba, hogy az egyes adóalap- és adókedvezmények, illetve további adózási megfontolások (pl. transzferár nyilvántartási kötelezettség) szempontjából a társaságok adottnak veszi a KKV státuszukat egy korábbi vizsgálat vagy éppen csupán bizonyos általános információk alapján.
A nem megfelelő KKV besorolást elkerülendő javasolt minden esetben a jogszabály által rendelt vizsgálati időpontra áttekinteni a társaság KKV státuszát – az adott időpontra figyelembe vehető mutatók elemzésével.
A KKV-besorolás jelentőségéről és részleteiről korábbi blogbejegyzésünkben írtunk.
Társasági adóalap csökkentő tételek kizárólag KKV-k számára
Adóalap csökkentő tétel KKV-k beruházása után
Amennyiben az adóév utolsó napján KKV-nak minősülő vállalkozás tulajdonosai az adóév egészében kizárólag magánszemélyek voltak, akkor bizonyos tárgyi eszközökre és immateriális javakra fordított kiadásaikkal közvetlenül csökkenthetik a társasági adó alapjukat.
Ez a lehetőség széles körben alkalmazható: új (korábban még használatba nem vett) ingatlanok, műszaki berendezések, gépek, járművek beszerzése érdekében elszámolt adóévi beruházások, továbbá ingatlan bekerülési értékét növelő felújítások, bővítések, rendeltetés-változtatások, átalakítások vonatkozásában lehet igénybe venni. Fontos megjegyezni, hogy ezen társasági adóalap-csökkentés nemcsak tárgyi eszközökkel, hanem bizonyos immateriális javakkal összefüggésben is alkalmazható. Ilyennek minősül például az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szoftvertermékek felhasználási joga, szellemi termékek bekerülési értéke.
A fentiek alapján látható, hogy a szabályokat teljesítő KKV-k rendkívül széles körben alkalmazhatják az adóalap csökkentő tételt. Gyakorlatilag szinte minden olyan beruházásra, fejlesztésre tekintettel igénybe lehet venni ezen csökkentő tételt, ami hosszú távon erősíti a cég működését.
Az adóalap csökkentő tétel egyik legnagyobb előnye, hogy az adott adóévi adózás előtti eredmény összegéig vehető figyelembe, ezáltal egy szignifikánsabb összegű beruházás esetén akár a teljes adóalap, így a tárgyévi adófizetési kötelezettség nullára csökkenthető. További előny, hogy az adóalap csökkentő tétellel érintett beruházással kapcsolatban további kedvezményes szabályok is alkalmazhatók.
Megjegyezzük, hogy a beruházási adóalap csökkentő tétel nem alkalmazható – többek között – üzemkörön kívüli ingatlanok, ültetvények, valamint az ezekkel összefüggésben végzett felújítás, bővítés, átalakítás után.
A KKV-k beruházási adóalap csökkentő tételének adómegtakarítása (azaz a csökkentő tétel 9%-os társasági adómértékkel számított összege) állami támogatásnak minősül a megfelelő Közösségi szabályoknak megfelelően.
Adóalap csökkentő tétel mikrovállalkozások létszámnövekménye után
A hatályos jogszabályok szerint az adóév első napján mikrovállalkozásnak minősülő adózók csökkentő tételt alkalmazhatnak abban az esetben, ha egy adott adóévben az előző adóévhez viszonyítva növekszik a foglalkoztatotti létszámuk. A csökkentő tétel mértéke az előző adóévhez képest kimutatott létszámnövekmény és az adóév első napján érvényes minimálbér adóévi összege szorzatának 150%-a.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy mikrovállalkozás a tárgyévben több munkavállalót foglalkoztat, mint a megelőző évben, akkor minden új munkavállaló után társasági adómegtakarítást érhet el.
| Példa: egy mikrovállalkozás a 2024. adóévben 3 fő munkavállalót foglalkoztatott, a 2025. adóévben azonban a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma 8 fő. A társaság létszámnövekménye 5 fő, a 2025. január 1-jén érvényes minimálbér 290.800 Ft, így a 2025. adóévre vonatkozó társasági adóbevallásában a társaság által érvényesíthető csökkentő tétel 26.172.000 Ft (5*12*290.800 Ft*150%), mely összesen 2.355.480 Ft adómegtakarítást jelent (26.172.000 Ft*9%) feltéve, hogy a társaság az összes többi igénybevételi feltételt is teljesíti. |
A csökkentő tétel alkalmazásának feltétele, hogy a vállalkozás az igénybevételt megelőző adóévben legfeljebb 10 főt alkalmazzon, és az adóév végén ne legyen sem állami, sem önkormányzati adótartozása. A csökkentő tétel számításakor a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát két tizedesjegy pontossággal kell megállapítani és azon munkavállalókat figyelmen kívül kell hagyni, akik az alkalmazást megelőző egy évben a társaság kapcsolt vállalkozásánál álltak munkaviszonyban, személyesen közreműködő tagsági jogviszonyban vagy a társaság kapcsolt vállalkozásának minősülő egyéni vállalkozóként végezték tevékenységüket.
Fontos megjegyezni, hogy amennyiben egy mikrovállalkozás él ezen társasági adóalapot csökkentő tétellel, de a következő 4 adóévben az átlagos állományi létszáma csökken, a korábban alkalmazott csökkentő tétel 20%-kal növelt mértékével az adóalapot vissza kell növelni, kivéve, ha a létszámcsökkenés azért történt, mert a munkavállaló – többek között – szülési szabadságot vett igénybe, keresőképtelenné vált és a növelő tétel összege nem érné el az adóév első napján érvényes minimálbér 150%-át.
A mikrovállalkozások csökkentő tételének adómegtakarítása (azaz a csökkentő tétel 9%-os társasági adómértékkel számított összege) csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.
Egyéb adóalap csökkentési lehetőségek
Kevésbé gyakori, de érdemes megjegyezni, hogy bizonyos esetekben az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózók a korábban még használatba nem vett, a műszaki gépek, berendezések és a járművek között nyilvántartott tárgyi eszköz (kivéve a személygépkocsit) üzembe helyezése adóévében a bekerülési érték 100 százalékának megfelelő értékcsökkenési leírást érvényesíthet. Ez azt jelenti, hogy a teljes bekerülési értékkel csökkentheti a társasági adóalapját, amennyiben a tárgyi eszközt a jogszabályban meghatározott ún. szabad vállalkozási zóna területén helyezi üzembe. A tárgyi eszköz adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett bekerülési értékének 1 százaléka, jármű esetében 3 százaléka az állami támogatásnak minősül a Közösségi szabályok alapján.
Természetesen a fenti speciális tételeken túl további számos olyan nagyvállalkozásoknak is elérhető adóalap csökkentési lehetőség van, amikkel a KKV-k is élhetnek, így a társasági adóalap meghatározása során minden általános módosító tételt javasolt számba venni.
A kis- és középvállalkozások adókedvezménye, azaz a beruházási hitelkamat-kedvezmény
Egy új gép, egy korszerű berendezés vagy akár egy nagyobb fejlesztés sokszor csak hitelből valósítható meg a vállalkozások számára. A KKV-k számára a jogszabály az ilyen esetekre adókönnyítést kínál: a beruházási hitelek (és a pénzügyi lízingek) kamatát társasági adókedvezményként érvényesíthetik azon vállalkozások, melyek a hitelszerződés megkötése adóévének utolsó napján KKV-nak minősülnek.
Az adókedvezmény kizárólag valamely tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel kamata után érvényesíthető. Alkalmazható továbbá az adókedvezmény abban az esetben is, ha a vállalkozás az újonnan felvett hitelt igazoltan az eredetileg felhasznált hitel kiváltására fordítja.
Az adókedvezmény mértéke ezen hitelekre az adóévben fizetett kamat összege. Ezen adókedvezmény a kutatás-fejlesztési és a fejlesztési adókedvezményekkel csökkentett, számított társasági adó 70%-áig vehető igénybe (a 70% minden egyéb adókedvezménnyel együtt értendő).
A kedvezmény abban az évben érvényesíthető, amelynek utolsó napján a beruházási hitellel érintett eszköz a társaság könyveiben szerepel – legkésőbb addig az évig alkalmazható, amíg a hitel eredeti szerződés szerinti lejárata el nem érkezik.
Fontos feltétel, hogy a beruházást a hitelszerződés megkötését követő négy éven belül üzembe kell helyezni, valamint a szóban forgó tárgyi eszközt az üzembe helyezés adóévében és az azt követő 3 adóévben elidegeníteni nem lehet (ún. kötelező tartási időszak). Amennyiben a társaság mégsem teljesíti a fenti üzembehelyezési vagy tartási időszakra vonatkozó feltételeket, úgy az igénybe vett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetnie. A KKV-k adókedvezménye állami támogatásnak minősül.
| Például egy KKV-nak minősülő vállalkozás 2025-ben hitelszerződést köt egy új gyártósor beszerzésre, mely tárgyi eszközt még 2025-ben megvásárolja és nyilvántartásba veszi. A társaság által évente fizetendő hitelkamat 800 ezer Ft. Amennyiben a társaság a KKV-k adókedvezményének minden feltételét teljesíti, a társaság a számított társasági adóját – legfeljebb annak 70%-áig – csökkentheti az általa fizetendő hitelkamattal, azaz legfeljebb 800 ezer Ft-tal. |
Ez a kedvezmény különösen hasznos lehet a gyorsan fejlődő KKV-knak, hiszen jelentősebb társasági adókötelezettség esetén a beruházás finanszírozásával járó kamatteher gyakorlatilag adómegtakarítás formájában jelentkezhet. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a cégek a megtakarított összeget újabb fejlesztésekre, bővítésre vagy akár a működés stabilizálására fordíthatják.
A fentiek mellett a KKV-k egyéb adókedvezmények esetén is kedvezőbb elbírálás alá eshetnek, melynek köszönhetően egy nagyvállalathoz viszonyítva jóval nagyobb adómegtakarítást érhetnek el. Felhívjuk továbbá a figyelmet, hogy nemcsak a fenti társasági adóban elérhető kedvezmények kapcsán célszerű a KKV státuszt rendszeresen felülvizsgálni; a KKV besorolás jelentőséggel bírhat további adókedvezmények, transzferár kötelezettségek, de akár az innovációs járulék vagy KIVA adóalanyiság szempontjából is.
Blogsorozatunk következő részeiben ezeket fejtjük ki részletesen. Az Ön cége jogosult a fenti adóalap- és adókedvezmények igénybevételére?
Kérje KKV témakörben jártas szakértőink segítségét még ma!
