Facebook image
Mentés

KKV besorolás jelentősége – Mikro-, kis- és középvállalkozás?

A társaságok KKV besorolásának (mikrovállalkozás, kisvállalkozás vagy középvállalkozás) helyes meghatározása kiemelt jelentőséggel bír, akár egy uniós pályázat akár egy (TAO) társasági adóalap- vagy adókedvezmény, vagy innovációs járulékkötelezettség meghatározásánál. A KKV vizsgálatot pontos, jogszabályi előírásokon alapuló módszertan alapján kell elvégezni, annak eredményéről pedig az éves társasági adóbevallásban (TAO bevallás) nyilatkozni is szükséges.

KKV fogalma

A KKV lényegében egy betűszó, a mikro- kis és középvállalkozások összefoglaló neve. A KKV szektoron belüli vállalatokat jogszabályi előírásokon (2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról *) alapuló módszertan alapján  három különböző kategóriába soroljuk be, ezek:

  • a mikrovállalkozás,
  • a kisvállalkozás, valamint a
  • középvállalkozás.

Ezen vállalkozási kategóriák összefoglaló rövidítése a KKV.

KKV besorolás – értékhatárok

A KKV besorolás meghatározásához három értéket szükséges vizsgálni: 

  • a létszámot, 
  • a nettó árbevételt, és
  • a mérlegfőösszeget. 

Az egyes KKV vállalkozási méretekhez tartozó értékhatárokat az alábbi kkv besorolás táblázat tartalmazza.

létszámnettó árbevételmérlegfőösszeg
mikrovállalkozás< 10főés

≤ 2 M EUR

vagy≤ 2 M EUR
kisvállalkozás< 50főés≤ 10M EURvagy≤ 10 M EUR
középvállalkozás< 250főés≤ 50 M EURvagy≤ 43 M EUR

Amennyiben egy társaság a fenti feltételek alapján egyik KKV kategóriába sem sorolható be, úgy az adott társaság nagyvállalatnak minősül.

Nem minősül ugyanakkor KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése eléri a 25%-ot.

Fontos megemlíteni továbbá, hogy az ún. 2 éves szabály miatt egy társaság általában akkor nyeri/veszíti el az adott KKV vagy nagyvállalati besorolását, ha 2 egymást követő évben túllépi vagy alul marad az adott értékhatároktól.

Adótanácsadó segítségét kérem

KKV méret meghatározása – nemcsak az adott társaság számít!

A KKV besorolás meghatározásához nem elegendő az adott vállalkozás fenti három adatának ismerete, hanem figyelembe kell venni az ún. kapcsolódó és partnervállalkozások adatait is. Ezek a kategóriák bár hasonlóak a Tao tv. ( 1996. évi LXXXI. törvény) szerinti kapcsolt vállalkozás fogalmához, nem azonosak velük!

Kapcsolódó vállalkozás - partnervállalkozás

A kapcsolódó vállalkozások – többek között – olyan vállalkozások, amelyek egymásban – közvetlenül, vagy közvetve – a szavazatok többségével rendelkeznek vagy egyik vállalkozás a másik vállalkozás felett döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol.

Partnervállalkozásoknak olyan vállalkozások minősülnek, amelyek esetén egyik vállalkozás közvetlenül vagy kapcsolódó vállalkozások által a másik vállalkozás jegyzett tőkéjének vagy szavazati jogának legalább 25%-ával, de legfeljebb 50%-ával rendelkezik.

A vizsgált társaság kapcsolódó vállalkozásainak létszám, nettó árbevétel és mérlegfőösszeg adatait teljes mértékben, a partnervállalkozások adatait pedig arányosan kell figyelembe venni a KKV besorolás meghatározásához. 

Milyen adóelőnyök vehetők igénybe KKV-k esetén?

A társasági adóról szóló törvény Tao tv. ( 1996. évi LXXXI. törvény). számos adóalap- és adókedvezményt biztosít, amelyek igénybevételét bizonyos KKV méretekhez köti.

Ilyennek minősül például a kis- és középvállalkozások által megvalósított beruházás utáni adóalap csökkentő tétel, amely szerint a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint műszaki gép, berendezés üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházás értéke után csökkentő tétel érvényesíthető a jogszabályi feltételek teljesítése esetén. 

Adókedvezménnyel élne? kérje adótanácsadóink segítségét!

Ugyancsak KKV-k számára érhető el a beruházási hitelek kamata utáni adókedvezmény, de érdemes megemlíteni, hogy fejlesztési adókedvezmény, illetve energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményének igénybevétele esetén a KKV-k az elszámolható költség magasabb hányadával csökkenthetik társasági adóalapjukat.

Ezeken túlmenően a mikro- és kisvállalkozások mentesülnek az innovációs járulékfizetési, továbbá transzferár dokumentációkészítési kötelezettségek alól is.

A fentiekből is látható, hogy egy kiterjedt cégcsoport esetében egy adott vállalkozás KKV besorolásának elvégzése összetett feladat, a besorolás során alapos odafigyeléssel kell eljárni, azonban a KKV méret helyes meghatározása meghatározó fontosságú nemcsak az egyes adókedvezmények igénybevétele, hanem bizonyos támogatások, pályázatok, illetve a transzferár szabályok szempontjából is. Az RSM Hungary Zrt. szakértői készséggel állnak rendelkezésre a helyes KKV besorolás vizsgálatával kapcsolatban.

kérje adótanácsadóink segítségét!

    Érdeklik az adó, számviteli és jogi változások?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!

    Feliratkozom