Mit jelent a kapcsolt vállalkozás fogalma a Számviteli törvény szerint?
A Számviteli törvény kapcsolt vállalkozási fogalmába az anyavállalat, a leányvállalat és a közös vezetésű vállalat tartozik. A kiegészítő melléklet egyedi rendelkezései egy másik fogalmat (kapcsolt fél) tartalmaznak, mely egy bővebb kört takar (az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK bizottsági rendeletben meghatározott fogalom).
Mit jelent a kapcsolt vállalkozás az Art. és a Tao. tv. szerint?
Az Art. is saját kapcsolt vállalkozás fogalommal rendelkezik, melynél a Tao. tv. (1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról) definíciójára hivatkozik.
Milyen esetekben jön létre kapcsolt vállalkozási viszony?
Kapcsolt vállalkozási viszonyt okoz a Ptk. szerinti többségi befolyás (szavazati többség vagy meghatározó befolyás, pl. vezető tisztségviselők kinevezési, visszahívási joga, stb.), a közös ügyvezetés, de kapcsolt vállalkozási viszonyban áll adózó és külföldi telephelye, illetve külföldi adózó és belföldi telephelye is. Kapcsolt vállalkozási viszonyban állhat például egy Kft. a 100%-os tulajdonos Zrt-vel, annak magánszemély többségi tulajdonosával (ha a szavazati többség fennáll), de kapcsolt vállalkozás lehet két Kft. is, ha közeli hozzátartozók tulajdonában áll.
Mikor minősül két társaság kapcsolt vállalkozásnak a Tao. tv. szerint?
A Tao. tv. szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül az adózó és az a személy, amelyben az adózó – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik.
Szintén kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn az adózó és az a személy között, amely az adózóban – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik.
Mikor minősül két vállalkozás kapcsoltnak közös tulajdonos miatt?
Kapcsolt vállalkozásnak minősül az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik.
Azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni.
Kapcsolt vállalkozási viszonyt eredményezhet a külföldi vállalkozás és magyar telephelye?
Igen. Kapcsolt vállalkozásnak minősül a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei.
Kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy között is, amely a külföldi vállalkozóval az előzőekben meghatározott, többségi befolyáson alapuló viszonyban áll.
Kapcsolt vállalkozási viszonyban állhat egy magyar adózó a külföldi telephelyével?
Igen. Kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn az adózó és külföldi telephelye között.
Kapcsolt vállalkozásnak minősül továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy is, amely az adózóval az előzőekben meghatározott, többségi befolyáson alapuló viszonyban áll.
Kapcsolt vállalkozást eredményezhet a közös ügyvezetés?
Igen. Kapcsolt vállalkozásnak minősül az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg.
Mikor elegendő a 25 százalékos részesedés a kapcsoltság megállapításához?
Az ellenőrzött külföldi társaságra és a tőkekivonásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában akkor is megállapítható a kapcsoltság, ha az adózó és más személy viszonylatában:
- legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedés,
- vagy legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedés,
- vagy legalább 25 százalékos nyereségrészesedés áll fenn.
Ezen rendelkezések alkalmazásában az ügyvezetői egyezőséget nem kell vizsgálni. Az adóelkerülésre vonatkozó különös rendelkezések alkalmazásakor is speciális előírások érvényesülnek.
Mikor kell bejelenteni a kapcsolt vállalkozást a NAV felé?
A NAV felé történő bejelentési kötelezettségek a Tao. tv. szerinti kapcsolt vállalkozás fogalomhoz kapcsolódnak.
1 millió forintig terjedő mulasztási bírság terhe mellett 15 napon belül be kell jelenteni a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét, székhelyét és adóazonosító számát.
Be kell jelenteni a NAV-nak az első szerződéskötést kapcsolt vállalkozással?
Igen. Bejelentési kötelezettség keletkezik, amikor kapcsolt vállalkozással - akár magánszeméllyel is - az első szerződéskötés megtörténik.
Szóbeli szerződés is szerződéskötésnek minősül, illetve a számla kiállítása is megalapozhatja a bejelentési kötelezettséget.
Be kell jelenteni a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését?
Igen. A kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését is be kell jelenteni a NAV felé.
Mikor kell bejelenteni a kapcsolt vállalkozások közötti készpénzszolgáltatást?
Bejelentési kötelezettség keletkezik akkor is, amikor kapcsolt vállalkozás részére 1 millió forint feletti készpénzszolgáltatás történik.
Mekkora bírság járhat a kapcsolt vállalkozás bejelentésének elmulasztásáért?
A kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 1 millió forintig terjedő mulasztási bírság szabható ki.
Miért jelent kiemelt számviteli és adózási kockázatot a kapcsolt vállalkozási viszony?
A kapcsolt vállalkozási viszony fennállása kiemelt kockázati terület számviteli és adózási szempontból.
A nem megfelelő elszámolás eredménytorzuláshoz, adóalap-eltéréshez és hatósági kockázathoz vezethet.
Mire kell különösen figyelni 2026-tól a kapcsolt vállalkozások elszámolásainál?
2026-tól releváns pontosítás: A szabályozás és a hatósági gyakorlat egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek az év végi elszámolóáras korrekciók dokumentáltságára, az időbeli elhatárolások helyes alkalmazására és az adózási következményekkel való összhangra.
