2026-tól több ponton változik a fejlesztési adókedvezmény rendszere: az év végi rendelet egyszerre hoz szigorításokat, új kizáró szabályokat és jelentősebb adminisztrációt. Megjelent a CISAF-hoz igazodó, „tiszta ipari technológiák” jogcímen igényelhető kedvezmény részletszabálya is, miközben a bejelentési és TAO-bevallási adatszolgáltatási elvárások is bővülnek. Összefoglaltuk, mire kell figyelni a beruházás tervezésekor és a dokumentáció összeállításakor.
Mire kell figyelni a fejlesztési adókedvezmény 2026-os változásainál?
2026-tól a fejlesztési adókedvezmény szabályai több ponton változnak: a korábbi TCTF-alapú átmeneti fejlesztési adókedvezményt a CISAF, vagyis a tiszta ipari állami támogatási keretrendszerhez kapcsolódó új jogcím váltja fel. A módosítások szigorúbb feltételeket, új kizáró szabályokat és részletesebb adminisztrációs kötelezettségeket hoznak a vállalkozások számára. A beruházások tervezésekor ezért kiemelten fontos az előzetes megfelelőségi vizsgálat, a támogatáshalmozódási szabályok ellenőrzése, a jelenérték-számítások előkészítése és a TAO-bevallási adatszolgáltatásra alkalmas nyilvántartási rendszer kialakítása.
Fejlesztési adókedvezmény 2026: mit hoz az év végi rendeletmódosítás?
2026-tól több ponton változik a fejlesztési adókedvezmény rendszere, a 2025 végén elfogadott fejlesztési adókedvezmény szabályait átfogóan módosító rendelet alapján. Az új szabályozás túlmutat a technikai pontosításokon: a módosítások egyszerre hoznak szigorításokat és adminisztrációs többletet, ugyanakkor a rendelet bevezeti az új, stratégiai jelentőségű támogatási jogcím részletszabályait is. A jogalkotói üzenet összességében: a fejlesztési adókedvezmény igénybevételére irányuló beruházásokat a jövőben még körültekintőbben, előzetes megfelelőségi vizsgálattal és pontos dokumentációval kell megtervezni.
A fejlesztési adókedvezmény TCTF kifut, CISAF jön: új „tisztaipari” jogcím
A korábbi ún. átmeneti fejlesztési adókedvezmény a "TCTF" (Temporary Crisis and Transition Framework – Ideiglenes Válság- és Átállási Keret) EU-s állami támogatási keretrendszer alapján volt elérhető a magyar adózók számára is. Ennek célja a zöld átállás elősegítése volt a speciális ideiglenes szabályok alkalmazásával. A TCTF keretet 2025-ben felváltotta az ún. CISAF (Clean Industrial State Aid Framework – Tiszta Ipari Állami Támogatási Keret) keretrendszer, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, leginkább a megújuló energiaforrások (pl. nap-, szélenergia), így az ipari dekarbonizáció támogatására.
A fentiekkel összhangban a TCTF alapú támogatási konstrukciók 2025. december 31-jén megszűntek, és helyettük a CISAF (tiszta ipar) alapú szabályok kerültek bevezetésre.
Az erre vonatkozó szabályozás már tavaly évközben kidolgozásra került más, pl. az egyedi kormánydöntésen alapuló (EKD) támogatások kapcsán, a fejlesztési adókedvezménynél ugyanakkor az új kategória csak az utolsó pillanatban, évvégével került bevezetésre.
Ennek megfelelően nemcsak a Tao tv. támogatási jogcímei bővültek, hanem a kapcsolódó részletszabályok az évvégi hajrában a FAK rendeletbe is bekerültek. A tisztaiparhoz kapcsolódó adókedvezmény legkésőbb 2030-ig igényelhető.
CISAF-adókedvezmény feltételrendszere: minek kell megfelelni a gyakorlatban?
Ha az adott beruházáshoz igényelt összes állami támogatás jelenértéken nem haladja meg Budapesten a 150, azon kívül a 350 millió eurót, az adókedvezmény bejelentése alapján annak nyilvántartásba vételéről a miniszter dönt. Ezen összeghatárok felett az Európai Bizottság engedélye alapján kiadott miniszteri határozat szükséges.
- Az igénybevétel feltétele, hogy az adózó a beruházásával megvalósuló tevékenységéhez a környezeti kibocsátások szempontjából a kereskedelmi forgalomban elérhető legkorszerűbb termelési technológiát használja, ugyanakkor a tevékenységével nem szoríthatja ki az Európai Unió területéről a már létező vagy olyan termelési kapacitást, amelynek kiépítésére kötelezettséget vállaltak.
- További feltétel, hogy az adókedvezmény kizárólag olyan beruházáshoz nyújtható, amely állami támogatás hiányában EGT-tagállamon kívül valósulna meg; ezt az adózónak bizonyítania is kell tudni.
Az adókedvezmény maximális mértéke budapesti beruházás esetén az elszámolható költség 15%-a, vidéki beruházás esetében annak 35%-a (ezek kisvállalkozás esetén 20, középvállalkozás esetén 10 százalékponttal növelhetők).
Az új rendszer CISAF alapú állami támogatás a korábbi TCTF szerinti átmeneti fejlesztési adókedvezményt váltja fel, ugyanakkor saját, tágabb feltétel- és szabályrendszerrel rendelkezik. A szigorú uniós megfelelési feltételeken kívül részletes előzetes adatszolgáltatás válik kötelezővé, így alapos körültekintés szükséges az adókedvezmény igénybevételéhez.
Kizárt beruházások 2026-tól: energiaágazat és lakóingatlan-fejlesztés
Eddig sem lehetett fejlesztési adókedvezményt igényelni az energiatermelést, energiaszolgáltatást és energetikai célú infrastruktúra létrehozását szolgáló beruházáshoz kapcsolódóan, még saját energiaszükséglet biztosítása esetében sem. A 35/2020. Számviteli kérdés már korábban kimondta, hogy ezzel kapcsolatban a társaságnak azt kell megvizsgálnia, hogy a beruházás révén végezni kívánt tevékenységei érintenek-e NACE (TEÁOR’25) 35 kód szerinti tevékenységet.
Ezt a kizárási szabályt pontosítja a jelenlegi módosítás: a TEÁOR’25 szerint a 35. ágazatot érintő, az energiatermelést, energiatárolást, energiaátvitelt, energiaelosztást és energetikai célú infrastruktúra létrehozását szolgáló beruházáshoz kapcsolódóan nem vehető igénybe adókedvezmény, még akkor sem, ha a beruházás kizárólag az igénylő saját energiaszükségletét biztosította.
Azon túl, hogy a fenti energiaágazatot érintő kizárás pontosításra került, a jogalkotó az elszámolható költségek közül is kifejezetten kiveszi azon eszközök bekerülési értékét, amelyek, a TEÁOR’25 szerint a 35. ágazathoz kapcsolódó energiatermelést, energiaszolgáltatást szolgálják.
Új elemként jelenik meg, hogy piaci értékesítésre vagy bérbeadásra szánt lakóházak és lakások beruházásai után sem igényelhető adókedvezmény.
TAO-bevallási adatszolgáltatási változások
A fejlesztési adókedvezmény igénybevétele eddig is komoly, minden részletre kiterjedő dokumentációs feladatokkal járt, amelytől sajnos a jövőben sem lehet eltekinteni. Ezek körét módosította némileg a jogalkotó, így a jövőben a vállalkozásoknak ezentúl még részletesebb nyilvántartási struktúrát kell kialakítaniuk és fenntartaniuk – ráadásul több éven keresztül.
Változások kerültek be például a társaságiadó-bevallásban történő adatszolgáltatásba. A vállalkozásoknak már a bejelentés évétől adatot kell szolgáltatni a TAO bevallásban. Ez az adatszolgáltatási kötelezettség az adókedvezmény utolsó évéig fennáll – függetlenül attól, hogy az adott évben ténylegesen érvényesítik-e a kedvezményt. Az adózóknak beruházásonként kell részletes információkat szerepeltetniük a bevallásban, valamint nyilatkozni kell az üzembe helyezés státuszáról, illetve annak időpontjáról is. A kapcsolódó jelenérték-számítások, támogatáshalmozódási adatok és speciális kimutatások (például létszám vagy személyi jellegű ráfordítások) előállítása sok társaságnál komoly előkészületet igényelhet.
A fejlesztési adókedvezményt igénybe vevő társaságoknak célszerű már az adókedvezmény igénylési fázisban átgondolt, világos nyilvántartási struktúrát, analitikákat és kalkulációkat bevezetni, amelyek nagyban megkönnyíthetik nemcsak a bejelentés / kérelem elkészítését, de a folyamatos adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését is.
Ellenőrzési kockázat: mire számíthat a fejlesztési adókedvezményt igénybe vevő adózó?
Ezen túlmenően természetesen arról sem szabad megfeledkezni, hogy az adóhatóság a jogszabályi kötelezettségek teljesítését az adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik adóév végéig legalább egyszer ellenőrzi!
Gyakran ismételt kérdések a fejlesztési adókedvezmény 2026-os változásairól
Mi változik a fejlesztési adókedvezmény szabályaiban 2026-tól?
2026-tól több ponton módosul a fejlesztési adókedvezmény rendszere. A változások szigorításokat, új kizáró szabályokat, bővülő adminisztrációs és TAO-bevallási adatszolgáltatási kötelezettségeket hoznak, emellett megjelenik a CISAF-hoz kapcsolódó, tiszta ipari technológiákra vonatkozó új támogatási jogcím is.
Mit jelent a CISAF a fejlesztési adókedvezmény szempontjából?
A CISAF, vagyis a Clean Industrial State Aid Framework a tiszta ipari állami támogatások uniós keretrendszere. A fejlesztési adókedvezmény rendszerében ez a korábbi TCTF-alapú átmeneti támogatási konstrukciót váltja fel, és elsősorban az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, tiszta ipari technológiákhoz kapcsolódó beruházások támogatását célozza.
Meddig igényelhető a tisztaiparhoz kapcsolódó fejlesztési adókedvezmény?
A tisztaiparhoz kapcsolódó fejlesztési adókedvezmény a jelenlegi szabályok szerint legkésőbb 2030-ig igényelhető. A jogosultság megállapításához ugyanakkor minden esetben szükséges a beruházás részletes vizsgálata és a vonatkozó feltételek teljesülésének dokumentálása.
Milyen beruházások lehetnek kizártak a fejlesztési adókedvezményből 2026-tól?
A módosítások pontosítják az energiaágazathoz kapcsolódó kizáró szabályokat. A TEÁOR’25 szerinti 35. ágazathoz kapcsolódó energiatermelést, energiatárolást, energiaátvitelt, energiaelosztást és energetikai célú infrastruktúra létrehozását szolgáló beruházásokhoz kapcsolódóan nem vehető igénybe fejlesztési adókedvezmény. Új elemként a piaci értékesítésre vagy bérbeadásra szánt lakóházak és lakások beruházásai után sem igényelhető adókedvezmény.
Milyen TAO-bevallási adatszolgáltatásra kell készülni?
A fejlesztési adókedvezményt igénybe vevő vállalkozásoknak már a bejelentés évétől adatot kell szolgáltatniuk a társaságiadó-bevallásban. Az adatszolgáltatási kötelezettség az adókedvezmény utolsó évéig fennáll, függetlenül attól, hogy az adott évben a társaság ténylegesen érvényesíti-e a kedvezményt.
Miért fontos a megfelelő nyilvántartási struktúra kialakítása?
A fejlesztési adókedvezmény igénybevételéhez kapcsolódó adatok, kalkulációk, jelenérték-számítások, támogatáshalmozódási információk és beruházásonkénti kimutatások több éven keresztül szükségesek lehetnek. Ezért célszerű már az igénylési vagy bejelentési fázisban olyan nyilvántartási rendszert kialakítani, amely támogatja a dokumentációt, a TAO-bevallási adatszolgáltatást és egy későbbi adóhatósági ellenőrzést is.
Mire figyeljenek a vállalkozások a fejlesztési adókedvezmény igénylése előtt?
A vállalkozásoknak érdemes előzetesen megvizsgálniuk, hogy a tervezett beruházás megfelel-e a fejlesztési adókedvezmény feltételeinek, nem esik-e kizáró szabály alá, teljesíthetők-e a támogatási intenzitásra és támogatáshalmozódásra vonatkozó előírások, valamint rendelkezésre áll-e a szükséges dokumentáció és nyilvántartási háttér.
Számíthat adóhatósági ellenőrzésre az, aki fejlesztési adókedvezményt vesz igénybe?
Igen. A fejlesztési adókedvezményt igénybe vevő adózóknál az adóhatóság a jogszabályi kötelezettségek teljesítését az adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik adóév végéig legalább egyszer ellenőrzi. Ezért különösen fontos a megfelelő dokumentáció, a részletes analitika és az előzetesen átgondolt adózási struktúra.
Mikor érdemes adótanácsadót bevonni a fejlesztési adókedvezmény tervezésébe?
Adótanácsadót már a beruházás tervezési szakaszában érdemes bevonni, különösen nagy értékű, több évre átnyúló vagy állami támogatással érintett projektek esetén. A szakértői támogatás segíthet a jogosultsági feltételek vizsgálatában, a bejelentés vagy kérelem előkészítésében, a jelenérték-számításokban, a támogatáshalmozódás ellenőrzésében és a szükséges dokumentáció összeállításában.
