reklámadó

A reklámadó mértéke 2019. július 1-jétől, ideiglenesen 0 százalékra csökken, a közelmúltbeli Európai Bírósági ítélet ellenére is. Természetesen nem lesz lehetőség a bejelentkezési kötelezettséget elmulasztó vállalkozásokkal szemben szankció alkalmazására, továbbá a vélelmezett adó megállapítására sem, illetve egyes adminisztratív kötelezettségek (pl. nyilatkozattételi kötelezettség, bejelentkezési kötelezettség stb.) is felfüggesztésre kerültek. A 0 százalékos reklámadó értelemszerűen maga után vonja a reklámmegrendelői adókötelezettség megszűnését is.  

2019-ben év közben a  0%-os adómértéket:

az adóévi adóalap naptári napok alapján számított időarányos részére  (2019. július 1-től az év végéig hátralévő napok/teljes adóév naptári napjai),vagy – adózó döntése szerint – 

a könyvviteli zárlat alapján megállapított első féléves adóalap-rész és a teljes adóalap különbözetére kellene alkalmazni, illetve 

a reklámadó előlegnek csak a felét kell megfizetnie, az előlegfizetési időpontot az adózó választja ki (hetedik, vagy tizedik hónap 20. napja). 

A reklámadó 2019. július 1. és 2022. december 31. közötti átmeneti felfüggesztésével összefüggésben kimondásra került, hogy a felfüggesztés időtartama alatt a reklámköltségek társasági adóban minden további nélkül elszámolhatóak lesznek költségként. 

Adóköteles a reklám megjelenítése a:

  • médiaszolgáltatásban,
  • sajtótermékben,
  • szabadtéri reklámhordozón,
  • ingatlanon,
  • gépjárművön,
  • nyomtatott anyagon,
  • interneten,
  • magyar nyelven, vagy magyar nyelvű internetes felületen.

A törvényben meghatározott módok bármelyikén megvalósuló reklámközzététel esetén az adóalanyt illetőségtől függetlenül terheli a reklámadótörvényben meghatározott összes kötelezettség.

A reklámadó alapja az adóköteles tevékenységből származó módosított adóévi nettó árbevétel.

A 2017-es módosítás után saját célú reklám után már nem kell adót fizetniük a reklámközzétevő cégeknek.

A reklámadó mértéke:

  • az adóalap 100 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék;
  • az adóalap 100 millió forintot meghaladó része után 7,5 százalék.

A reklámadót a reklámközzétevőnek évente kell bevallani és megfizetni az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig. Adóelőleg fizetésre kötelezett adózók évente kétszer adóelőleget kötelesek fizetni, és az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig feltöltési kötelezettség is terheli őket.

A NAV reklámközzétevőkről vezetett nyilvántartásában nem szereplő reklámközzétevő legkésőbb a reklám közzétételről kiállított számlán köteles nyilatkozatot adni a megrendelője felé adókötelezettségéről.

Amennyiben a reklám közzétevője nem szerepel a NAV nyilvántartásában és nyilatkozattételi kötelezettségének sem tesz eleget, abban az esetben (az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyek kivételével) a reklámközzétételt megrendelő is a reklámadó alanyává válik. Ebben az esetben a megrendelő a reklámadókötelezettség alá eső havi szinten összesített reklámköltései 2,5 millió forintot meghaladó összege után a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig az adót bevallani és megfizetni.

A megrendelői adófizetési kötelezettség esetén az adó mértéke egységesen 5 százalék. A megrendelő mentesül az adófizetési kötelezettség alól, ha hitelt érdemlően bizonyítani tudja, hogy a nyilatkozat kiadását kérte, de azt a számla, illetve számviteli bizonylat kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül nem kapta meg és erről a tényről, a közzétevő személyéről, valamint a közzététel ellenértékéről bejelentést tett az állami adóhatóság felé.

További szakmai kifejezések

Kapcsolódó bejegyzéseink

NYITOTT POZÍCIÓINK!

Nézz körül és jelentkezz önéletrajz csatolásával és a pozíció megjelölésével! 

#RSMKARRIER
 Tovább