Illeték jelentése
Az illeték célja az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása.
Az illetéket az különbözteti meg az adótól, hogy az illeték fizetője valamilyen kézzelfogható állami szolgáltatást vehet igénybe, míg az adóért közvetlen ellenszolgáltatás nem jár.
Az illetékeknek két nagy csoportját lehet elkülöníteni egymástól:
- vagyonszerzési illeték, valamint
- eljárási illeték (és az igazgatási, bírósági szolgáltatások díjai).
A vagyonszerzési illetékeken belül két alcsoportot különböztetünk meg egymástól:
- ingyenes vagyonszerzéshez kapcsolódó öröklési és ajándékozási illeték, valamint
- a visszterhes vagyonátruházási illeték.
Az eljárási illetékek három alcsoportja:
- közigazgatási hatósági eljárási illetékek és pótdíjak,
- bírósági eljárási illetékek,
- igazgatási és bírósági szolgáltatások díjai.
Visszterhes vagyonátruházási illeték jelentése
Az ingatlan, a törvényben meghatározott ingó - és vagyoni értékű jog visszteher mellett, továbbá öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon történő megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik. Az illetékfizetési kötelezettség a vagyonszerzőt terheli.
A visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik a belterületbe vont ingatlan és a belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének visszterhes átruházása.
Az illetékfizetési-kötelezettség a következő vagyoni értékű jogokra és ingókra terjed ki:
- az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése, továbbá e jognak a megszüntetése folytán bekövetkező vagyonszerzés;
- az ingatlanon fennálló haszonélvezet gyakorlásának átengedése;
- ingónak hatósági árverésen történő megszerzése;
- gépjármű, illetőleg pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése;
- közterületen álló, ingatlannak nem minősülő felépítmény tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése;
- az önálló orvosi tevékenység praxisjogának megszerzése;
- az értékpapír öröklési szerződéssel való megszerzése;
- belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részesedés, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy) megszerzésére.
Visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke
A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4 százalék, ingatlan, illetve belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4 százalék, a forgalmi érték ezt meghaladó része után pedig 2 százalék, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint.
Lakástulajdon szerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja a lakástulajdon forgalmi értéke, mértéke egységesen 4 százalék.
Gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke a jármű hajtómotorának teljesítményétől és a jármű korától függően 300 forint/kW és 850 forint/kW között alakul.
Az Illetéktörvény számos illetékmentességi szabályt tartalmaz.
Illetékmentesség fogalma
Az illetékmentességen belül megkülönböztetjük a személyes illetékmentességet, és a tárgyi illetékmentességet.
Személyes illetékmentesség esetén a vagyonszerző, illetve az eljárást kezdeményező félnek a személyére tekintettel nem kell illetéket fizetnie. A személyes illetékmentesség egyben teljes illetékmentességet is jelent, azaz az adott személy mind a vagyonszerzési, mind az eljárási, illetve cégbírósági felügyeleti eljárási illeték alól mentesül.
A teljes személyes illetékmentesség lehet feltétlen és feltételhez kötött.
Feltétlen teljes személyes illetékmentességet élvez például a Magyar Állam, a helyi önkormányzatok és azok társulásai, a Magyar Nemzeti Bank.
Teljes személyes illetékmentesség feltételei
Feltételhez kötött illetékmentességben részesül többek között a költségvetési szerv, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., az egyesület, a köztestület, az egyházi jogi személy és az alapítvány. Esetükben a mentesülés feltétele, hogy a vagyonszerzést, illetve az eljárás megindítását megelőző adóévben folytatott tevékenységükkel összefüggésben társasági adófizetési, illetve költségvetésbe befizetési kötelezettségük nem keletkezett.
Tárgyi illetékmentesség jelentése
A tárgyi illetékmentesség az adott vagyonszerzés, illetve az adott eljárás tárgyára vonatkozó mentesség. Néhány példa a tárgyi illetékmentességre:
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól többek között:
- a vállalkozó által értékesítési célra újonnan épített 15 millió forintotot meg nem haladó forgalmi értékű lakás tulajdonjogának megvásárlása;
- a lakóház építésére alkalmas telektulajdon szerzése 4 éven belüli építkezés esetén;
- ingatlan, vagy belföldi ingatlannal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét kedvezményezett eszközátruházás keretében történő megszerzése;
- ingatlan, vagy belföldi ingatlannal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét kapcsolt vállalkozások közötti átruházása, ha a vagyonszerző főtevékenysége ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, vagy ingatlan adásvétele;
- a kedvezményezett átalakulás és kedvezményezett részesedéscsere keretében történő vagyonszerzés;
- ingatlan visszlízing konstrukcióban történő megszerzése;
- egyenes ági rokonok, házastársak egymás közötti ügyletében megvalósuló vagyonátruházás;
- házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyon megszerzése.
Mentes az öröklési illeték alól például az örökhagyó egyenes ági rokona, testvére valamint túlélő házastársa által megszerzett örökrész. Az ajándékozási illeték alól pedig mentes például az egyenes ági rokon, vagy testvér által megszerzett ajándék.