Áfabevallás 2025: új oszlopok az áfabevallásban

Áfabevallás 2025: milyen változás történt?

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közleménye szerint a négy új oszlop kitöltése önkéntes, célja a hibák számának és ezáltal az adategyeztetési eljárások csökkentése. A részletező mezők tehát nem váltják ki a már meglévő kötelező adatokat, csupán kiegészítő jelleggel segíthetik a pontosabb adatmegadást.

A változás lényege:

• A számlán szereplő teljes adóalap és áfaösszeg továbbra is kötelező.
• Az új mezőkben megadható a levonható áfa összege adómértékenkénti bontásban,.
• Az új oszlopok kitöltés nem kötelező, de a további adatok egyértelműsítik a számlán szereplő áfa tartalom és a levont áfa tartalom közötti különbséget.

Mi az, ami nem változik az áfabevallásban?

A változás nem azt jelenti, hogy a vállalkozás választhat az alábbi két módszer között:

• A számlán szereplő teljes adóalap és áfaösszeg feltüntetése – ez továbbra is kötelező.

• Az adómértékek szerinti részletezés (új h1–h4 oszlopok) – ez választható.

  A változás nem teremt alternatív módszert az M-lapok esetében , hanem kiegészítő részletezési lehetőséget kínál. Tehát nem alternatív lehetőségről van szó: a részletezés csupán kiegészítő adatként jelenik meg a korábban is kötelezően megadott teljes adóalap és áfaösszeg mellett.

Ennek megfelelően a részletező mezők kitöltése önkéntes, viszont nem mentesít a teljes áfaösszeg helyes megadása alól.

Ahogy a kitöltési útmutató is leírja, az adó elnevezésű oszlopban kell a termékértékesítő/szolgáltatás nyújtó által kibocsátott azon számlában feltüntetett áthárított áfa teljes összegét szerepeltetni, mely számlára vonatkozóan az adóalany ugyanezen bevallásban adólevonási jogot gyakorol.

Kinek lehet hasznos az áfabevallás új részletezése?

A NAV célja az adóellenőrzések és kiválasztási folyamatok hatékonyságának növelése. 

A kitöltési útmutató is egyértelműen fogalmaz:

Ez tehát elsősorban az Adóhatóság elemzési módszerét fejleszti: pontosabb képet kapnak arról, ha egy vállalkozás akár több kulcsos megbontásban egy számláról részben valósít meg áfalevonást.

Valódi könnyítés vagy újabb adminisztrációs teher?

Ugyanakkor azoknak a cégeknek, amelyek eddig is a számlaképpel egyező adatokat jelentették az elvárásoknak megfelelően, és a levonható áfa helyett a számlán szereplő teljes összegben tüntették fel (nem csak a részleges levonást), az új mezők érdemi könnyítést nem jelentenek. Azon vállalkozások, melyek eddig is összevetették a jelentendő adataikat a partnerek által jelentett online számlaadatokkal, az eltéréseket előre detektálhatták és javíthatták.

Ezzel lényegesen csökkenthették az adategyeztetési eljárás lehetőségét – mely továbbra is javasolt munkafolyamat.

Az új kiegészítő adatok megadása ugyanis nem mentesíti az adózót a pontos és hibátlan belföldi összesítő jelentés kitöltése alól.

Miért fontos ez a különbségtétel?

Számos vállalkozás az elmúlt években az összesítő jelentésben nem a teljes áfaösszeget, hanem csak a levonható részt tüntette fel az összesítő jelentésekben helytelenül. Ez azonban nem volt jogszerű, és az online számlaadatokkal való összevetés során eltérést generált, ami gyakran a 2025-ben bevezetett adategyeztetési eljárást eredményezett.

Az új oszlopok lehetővé teszik, hogy külön jelezhető legyen a részleges levonásból eredő csökkentés – így az eltérés oka világosabb lesz a NAV számára. A részletezett adat tehát nem jogi kötelezettségből, hanem technikai adategyeztetési hatékonyságból válik előnyössé.

Adategyeztetési eljárás-szakértő segítségét kérem

Hogyan minimalizáljuk hatékonyan az adategyeztetési eljárások lehetőségét?

Korábbi írásunkban bemutattuk miért fontos az adatminőség és hogy működik az adategyeztetési eljárás. Fontos megemlíteni - ahogy a kitöltési útmutató is kiemeli - az M-lapokon feltüntetett számla adatoknak teljeskörűen egyezniük kell az adatszolgáltatás alapjául szolgáló eredeti számlán szereplő adatokkal. Sőt a számlaszámoknak karakterpontosan meg kell egyezniük a számla sorszámával és a bevallásban feltüntetett teljesítési dátum sem térhet el a számlán szereplő teljesítési dátumtól. A gyakorlatban ez sokszor nehézséget okoz, például a vállalatirányítási rendszerek korlátai miatt.

Legkönnyebben az eljárások száma úgy minimalizálható, ha automatizált módszerek segítségével a lehető legpontosabb M-lapokat készítjük el, összevetve az online számla adatszolgáltatásokkal, beleértve a számlasorszám, dátum, adóalap és áfa összegére irányuló ellenőrzéseket is. 

Automatizált M-lap készítés-érdekel

Érdemes élni a részletezés lehetőségével?

Az új oszlopok bevezetése nem változtat a korábbi adatszolgáltatási kötelezettség alapvető szabályain. A részletező mezők továbbra is önkéntesek, és elsődlegesen a NAV elemzési és kiválasztási tevékenységét támogatják – másodsorban segíthetik a hibák csökkentését azoknál a vállalkozásoknál, amelyeknél korábban gyakori volt az eltérés.

Azoknál a cégeknél, amelyek eddig is pontosan, a számlaképpel egyezően jelentették az adatokat, ez a változás nem hoz érdemi könnyítést. Számukra a legmegbízhatóbb gyakorlat továbbra is az, ha a bevallás összeállítása során az adatokat automatikusan összevetik az online számlaadatokkal.

Ugyanakkor azoknak a vállalkozásoknak, amelyek korábban jellemzően csak a levonható részt tüntették fel, számukra az új mezők megjelenése hozzájárulhat ahhoz, hogy a bevallás szerkezete egyértelműbben jelezze: a teljes áfaösszeg megadása továbbra is kötelező, míg a részleges levonás most már külön mezőkben, kiegészítő adatként tüntethető fel – nem a kötelező mező helyett.

A hibák megelőzése azonban továbbra is elsősorban a bevallás adatok az online számla adatokkal, valamint számlaképpel való összevetésén, és nem az új oszlopok kitöltésén múlik.

További segítségre van szüksége?

Korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk az adategyeztetési eljárásokkal és az adatminőség jelentőségével, illetve bemutattuk, hogyan csökkenthető a hibák száma automatizált megoldásokkal.