Jelentősen átalakulhat a magyar adórendszer 2027-től. A 2026. október 27-én benyújtott őszi adócsomag egyik legfontosabb eleme a nagyvállalatokra vonatkozó 15 százalékos társaságiadó-kulcs bevezetése, de változnának az adókedvezmények és a vállalati különadók is. A csomag emellett átalakítaná a személyi jövedelemadó kedvezményrendszerét, az egyéni vállalkozók adózását és több adóadminisztrációs kötelezettséget.
Jelen cikkünkben elsődlegesen a vállalkozásokat érintő legfontosabb adóváltozásokat hivatott röviden bemutatni, különös tekintettel a közvetlen adókra. Blogunk egy figyelemfelhívó jellegű összefoglaló, amely a 2026. október 27-én benyújtott törvényjavaslatok alapján készült. Célunk a legfontosabb változási irányok és azok lehetséges üzleti jelentőségének rövid bemutatása, nem pedig valamennyi új rendelkezés, kivétel és alkalmazási feltétel teljes körű ismertetése. A javaslatok a cikk készítésekor még nem minősülnek elfogadott jogszabálynak, így tartalmuk és a tervezett hatálybalépési időpontok a parlamenti eljárás során módosulhatnak.
TAO Társasági adó: 15 százalékos társasági adó a nagyvállalatoknak
Az őszi adócsomag egyik legjelentősebb vállalati adózást érintő változása a TAO társasági adó kétkulcsossá alakítása lenne. A tervezet szerint a jelenlegi 9 százalékos általános társaságiadó-kulcs fennmaradna, a nagyvállalatok azonban 2027-től 15 százalékos adómérték alá kerülnének. A magasabb kulcs a nagyvállalat teljes pozitív társaságiadó-alapjára vonatkozna, nem csupán az értékhatár feletti részére.
Nagyvállalatnak főszabály szerint az az adózó minősülne, amelynek éves bevétele az adóévet megelőző második adóévben eléri az 500 millió eurónak megfelelő összeget. Ehhez a legfelsőbb szintű konszolidált beszámoló bevételét kellene figyelembe venni, míg konszolidációba nem bevont társaságoknál az egyedi beszámoló lenne irányadó. A nagyvállalati státusz akár önkéntesen is választható lenne.
A módosítás a csoportos társaságiadó-alanyiság szabályait is érintené. Amennyiben a csoportnak legalább egy nagyvállalati tagja van, a teljes csoport társasági adójára a 15 százalékos kulcs vonatkozna, és az egyes csoporttagok adóalapját is a nagyvállalati különös rendelkezések figyelembevételével kellene meghatározni.
Amennyiben egy társaság az új nagyvállalati kategóriába esi, ezt a státuszát előzetesen be kell jelentenie az adóhatóság felé. A 2027-ben kezdődő adóévre vonatkozó választás és bejelentés határideje a javaslat szerint az adóév második hónapjának 20. napja lenne, azaz naptári éves adózók esetében először 2027. február 20-ig meg kellene tenni a bejelentést a nagyvállalati pozícióról.
A tervezett nagyvállalati szabályok szélesebb adózói kört érintenének, mint a globális minimumadó. Az új 15%-os belföldi társasági adó megfizetése azonban önmagában nem jelentené azt, hogy a magyar kiegészítőadó fizetési kötelezettséget (QDMTT) már nem kell vizsgálni. Ugyanígy, a globális minimumadóhoz kapcsolódó mentességek sem mentesítenének a 15%-os nagyvállalati társasági adó alól. Az új szabályok így azoknak a cégeknek is jelentős többletterhet jelenthetnek, amelyeknek eddig például a CbCR Safe Harbour mentességi szabályok alapján Magyarországon nem kellett globális minimumadót fizetniük”- emelte ki dr. Clamba Viktória, az RSM Hungary adóüzletágának vezető menedzsere.
Szaktanácsadára van szükségem a globális minimumadó kapcsán
A magasabb TAO adókulcs mellett speciális TAO adóalap és az adókedvezmény szabályok is bevezetésre kerülnének a nagyvállalatokra, ezért a tényleges társaságiadó-teher növekedése nem feltétlenül egyezne meg a nominális adókulcs emelkedésével.
Szigorúbb adó(alap)-kedvezmény korlátok a nagyvállalatoknál
A nagyvállalatokra vonatkozó speciális adóalap meghatározási szabályok részben közelednek a Pillar II szabályozási logikájához, például a SBIE szabályok részbeni beemelésével a kedvezményi korlátok kapcsán. A tervezet ennek megfelelően új, a vállalkozás kvázi „valós gazdasági jelenlétéhez” kapcsolódó korlátot vezetne be a nagyvállalatok által érvényesíthető meghatározott adóalap-csökkentésekre és adókedvezményekre.
A szabály szerint az érintett adóalap-csökkentések adóhatása és az egyes adókedvezmények együttes összege nem haladhatná meg a következő két érték közül az alacsonyabbat:
- az adóévi bérköltség és az elszámolt tárgyieszköz-értékcsökkenés közül a magasabb összeg 5,5 százalékát; vagy
- az érintett tárgyi eszközök adóévi könyv szerinti értékének 1 százalékát.
A korlát nem valamennyi társasági adóalap- és adókedvezményre vonatkozna, így például nem esik a limit alá a rendkívül kedvező K+F adókedvezmény sem.
dr. Clamba Viktória, az RSM Hungary adóüzletágának vezető menedzsere hangsúlyozza: az új korlát különösen az alacsony foglalkoztatotti létszámmal vagy korlátozott tárgyieszköz-állománnyal működő társaságoknál lehet meghatározó. Várakozásaink szerint ez jellemzően a holdingcégeket és finanszírozó társaságokat érintheti kedvezőtlenül, továbbá érintettek lehetnek a jellemzően alvállalkozókkal dolgoztató, kis eszközigényű társaságok pl. IT cégek, így az esetükben is kiemelten fontos a várható adóhatások előzetes vizsgálata, számszerűsítése.
Nagyvállalati osztaléklevonási korlát
Közeledve a GloBE szabályokhoz, a nagyvállalatok esetében az osztalék adóalapból történő levonásának feltételeit is szigorítanák: a nem ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék esetében főszabály szerint legalább 10 százalékos részesedés, ennél kisebb tulajdoni hányadnál pedig legalább 12 hónapos folyamatos tartási idő lenne szükséges ahhoz, hogy a kapott osztalék ne legyen adóköteles a nagyvállalatnál.
A nagyvállalatok adóalapját emellett új, halasztott adókötelezettséghez kapcsolódó korrekciók is érintenék.
És hogy milyen előnnyel járhat a nagyvállalati státusz?
A nagyvállalatok magasabb társaságiadó terhét részben ellensúlyozhatná a helyi iparűzési adóhoz kapcsolódó új csökkentési lehetőség. A javaslat alapján a nagyvállalatok a fizetendő társasági adójukat az adóévben ráfordításként elszámolt helyi iparűzési adó 85 százalékával csökkenthetnék. A csökkentés mértéke nem korlátlan, a számított fizetendő TAO annak 75%-áig csökkenthető.
Az új szabály a nagyvállalati státusz önkéntes választásának mérlegelésekor is fontos szempont lehet.
A 15 százalékos társaságiadó-kulcs bevezetése önmagában nem mutatja meg a vállalatok tényleges adóterhelésének változását. A helyi iparűzési adó TAO-ból való levonhatósága, valamint a speciális adóalap-korrekciós és adókedvezményi korlátok együttesen határozhatják meg az új szabálycsomag következő adóévben várható teljes pénzügyi hatását. A vállalatcsoportok esetében ezért különösen fontos lesz az új szabályok együttes értékelése, mintakalkulációk elvégzése - emelte ki az RSM adószakértője.
A csoportos társaságiadó-alanyiság választásának feltételei szintén módosulnának: a tervezet a jelenlegi 75 százalékos kapcsolt vállalkozási viszony helyett a konszolidációs kapcsolatot helyezné előtérbe, azaz 2027-től új TAO-csoportot csak az egy konszolidált beszámoló alá eső vállalkozások hozhatnának létre. A már működő csoportokra átmeneti rendelkezések vonatkoznának, amíg a mostani feltételeket teljesítik, csoportos adóalanyiságuk megmaradhatna.
Új „bejelentett részesedés” szabályok
A jelenlegi bejelentett részesedési szabályrendszer helyébe a kiemelt részesedés fogalma lépne. Az új szabályozás szerint a részesedés kivezetésén elért árfolyamnyereség akkor csökkenthetné az adóalapot, ha a részesedés mértéke a kivezetéskor eléri a 10 százalékot, és azt az adózó legalább egy éven keresztül folyamatosan nyilvántartotta az eszközei között.
A jelenlegi rendszerhez képest adminisztrációs könnyítés lenne, hogy a kedvezmény alkalmazásához nem kapcsolódna előzetes bejelentési kötelezettség. Ugyanakkor ez egyben azt is jelenti, hogy az árfolyamnyereségek és -veszteségek adósemleges kezelése ezentúl nem az adózók döntésén múlna, hanem a csökkentő, illetve növelő tételek automatikusan alkalmazandóak vagy nem.
Ezidáig a gyakorlatban a vállalkozások mérlegelhették, hogy várhatóan nyereséggel vagy veszteséggel fogják tudni a részesedéseiket eladni, és ha a veszteség feltételezhető volt (pl. bizonyos projektcégek, koncessziós társaságok stb.), jobban járhattak a részesedés be nem jelentésével, ugyanis így az árfolyamveszteség a tulajdonos TAO alapjában elszámolható maradt. Az új szabállyal kiemelt részesedés esetén bár az árfolyamnyereséggel csökkenthető az adóalap, a veszteséggel mindenképp meg kell növelni az adóalapot. – hívta fel a figyelmet dr. Clamba Viktória.
A tervezet alapján a nem kiemelt részesedések kivezetésén elért árfolyamnyereség és -veszteség a tulajdonos TAO alapjának a része marad, azaz az adózás előtti eredmény részeként a nyereség növeli, a veszteség csökkenti az adóalapot.
A 2026 végén már bejelentett, de 10 százalékot el nem érő részesedésekre átmeneti rendelkezések biztosítanák a korábbi szabályok alkalmazhatóságát.
Fejlesztési adókedvezmény: szigorodó szabályok
A törvényjavaslat alapján a beruházási jogcímek köre szűkülne, emellett a nagyvállalati beruházások esetében leggyakoribb jogcím kapcsán megemelné a beruházási értékhatárt, így a jelenértéken legalább 3 milliárd forintos általános beruházási értékhatár 5 milliárd forintra emelkedne. A nagyvállalkozások esetében a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének további feltételei is megjelennének, különösen a foglalkoztatotti létszám fenntartása és a kutatás-fejlesztési költségek növelése és fenntartása tekintetében.
Fontos általános szigorítást jelentene, hogy a fejlesztési adókedvezmény a 2027. január 1-jét követően megkezdett beruházások esetén a számított adó 70 százalékáig lenne érvényesíthető a jelenlegi 80%-os korlát helyett.
A módosított feltételek főszabály szerint a 2027. január 1-jétől bejelentett és megkezdett beruházásokra vonatkoznának, így a korábban megszerzett jogosultságok esetében az átmeneti rendelkezéseknek kiemelt jelentősége lenne.
Keresse szakértőinket a társasági adó kedvezmény igénybevételéhez
K+F-hez kapcsolódó kedvezmények: magasabb adóösztönzők, szigorúbb feltételek
A javaslat alapján a K+F adókedvezmény általános mértéke az elszámolható költségek 10 százalékáról 20 százalékára emelkedne.
Ezzel párhuzamosan a saját tevékenységi körben végzett K+F-tevékenységhez kapcsolódó adóalap-csökkentés is kedvezőbbé válna. A kutató-fejlesztők meghatározott személyi jellegű ráfordításai és a kutatás-fejlesztéshez használt tárgyi eszközök értékcsökkenése a közvetlen költség meghatározásakor kétszeresen lenne figyelembe vehető.
Kedvező változást jelentene, hogy a javaslat alapján megszűnne a K+F adókedvezmény választása kapcsán jelenleg élő 5 éves szabály, illetve a K+F adókedvezmény és a K+F adóalap-kedvezmény egy adóéven belül is érvényesíthető lenne.
A módosítások ugyanakkor szűkítenék az igénybe vett K+F-szolgáltatások után érvényesíthető kedvezmények körét. A kedvezményre jogosító szolgáltatók köre meghatározott kutatóintézetekre, felsőoktatási intézményekre, kis- és középvállalkozásokra és további nevesített szervezetekre korlátozódna. Az alkalmazást dokumentációs és nyilatkozattételi feltételek is kísérnék.
Sporttámogatások
Megszűnne a látvány-csapatsportok adókedvezménye, helyette új, korlátozott adóalap-csökkentési lehetőség jelenne meg az amatőr sport támogatására.
Kutatás-fejlesztési tanácsadás ITT
Egyéb tervezett adóváltozások:
- A tervezet szerint az innovációs járulék mértéke 2027-től 0,3 százalékról 0,5 százalékra nőne, ami változatlan járulékalap mellett közel 67 százalékos tehernövekedést jelentene. Az új mértéket már a 2027. első félévi járulékelőlegek meghatározásánál is figyelembe kellene venni.
- Globális minimumadó: a legújabb OECD iránymutatásokkal összhangban pontosítanának egyes számviteli, bevallási és adatszolgáltatási rendelkezéseket, valamint mérlegelési jogot kap az adóhatóság az 5 és 10 millió forintos bírságok kiszabása kapcsán.
- Transzferár-adatszolgáltatás: a társaságiadó-bevalláshoz kapcsolódó adatszolgáltatás önálló nyomtatványra kerülne.
- Kötelező eÁfa: 2027. július 1-jétől elsőként a legnagyobb adóteljesítményű havi bevallóknál, 2028. január 1-jétől főszabály szerint általánosan bevezetésre kerülne az eÁfa.
- 5%-os lakásáfa: a javaslat általános jelleggel megtartaná az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó 5%-os kedvezményes áfakulcsot.
- Reklámadó: 2027-től ismét tényleges adófizetési kötelezettség keletkezne, progresszív, 0–7,5 százalékos adókulcsokkal.
- Emelkedne a kiskereskedelmi adó egyik adósávja mértéke: az 1 és 50 milliárd forint közötti adóalaprészre alkalmazott kulcs 0,15 százalékról 0,45 százalékra nőne.
- Új kisadó, a KEVA: kisadózó egyéni vállalkozók tételes adó akár munkaviszony mellett is, nemcsak a magánszemély ügyfelektől, hanem vállalkozásoktól szerzett bevételre is.
- Változnának a pénzügyi szektor különadói is.
- Változna a vagyonadó-szabályozás és bevezetésre kerülne az exit tax, vagyis az adóügyi illetőség megszűnésével összefüggésben fizetendő személyi jövedelemadó.
- Az alacsonyabb keresetűek adóterhének csökkentését és a családi kedvezmények átalakítását célozzák az új szja-adójóváírásra, az anyák szja-kedvezményére és az első házasok kedvezményére vonatkozó módosítások.
A tervezett módosítások többsége 2027. január 1-jén lépne hatályba, ugyanakkor több rendelkezésre eltérő hatálybalépési időpontok és átmeneti szabályok vonatkoznának.
Fontos hangsúlyozni, hogy jelen összefoglaló kizárólag figyelemfelhívó célt szolgál. Nem tartalmazza az őszi adócsomag valamennyi rendelkezését, részletszabályát, kivételét és átmeneti előírását. A cikk a parlamenti jogalkotási eljárás alatt álló törvényjavaslatok alapján készült, ezért a végleges jogszabályok eltérhetnek az itt ismertetettektől.
Az RSM Hungary adószakértői a végleges szabályok megjelenését követően részletesen is bemutatják a legfontosabb változásokat és azok vállalkozásokat érintő következményeit.
