November 11-én lezárult a vagyonadóról szóló törvényjavaslat részletes vitája az Országgyűlésben. Jelen bejegyzésünk a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat tartalmát ismerteti, a már korábban benyújtott vagyonadó törvénytervezethez kapcsolódóan. 

Milyen változásokat hoz a vagyonadó törvényjavaslat?

A vagyonadóról szóló törvényjavaslat újabb módosításai több ponton átalakítanák a vállalkozói és családi vagyon értékelését. A legfontosabb változások a társasági részesedések értékelését, a rejtett tartalékok figyelembevételét, az ingatlanértékelési módszereket és a szakértői értékelések szabályait érintik. A módosítások egy része egyszerűsítené az adókötelezettség teljesítését, ugyanakkor egyes vagyonszerkezetek esetében az adóalap és a fizetendő adó összegére is hatással lehet.

Mikortól és mekkora vagyonra vonatkozna a vagyonadó?

A javaslat továbbra is az adóköteles vagyonelemek számított értékéből és a törvény szerint levonható tartozásokból indulna ki. Az egymilliárd forintos határ az így meghatározott nettó vagyonhoz kapcsolódna.

KérdésA módosító javaslat alapján
AdóalapA nettó vagyon 1 milliárd forintot meghaladó része
AdómértékAz adóalap első 99 milliárd forintjára 1%, az ezt meghaladó részre 1,5%
Első általános fordulónap2026. december 31.
Első általános bevallási és fizetési határidő2027. augusztus 31.
HatálybalépésA kihirdetést követő 31. nap (december 15-e helyett)

A módosító javaslat a 1,5%-os adókulcs sávhatárát 100 milliárd forintról 99 milliárd forint adóalapra csökkentené. Ez az egymilliárd forintos adómentes vagyonrész figyelembevételével pontosítaná a progresszív adóztatás működését.

Rejtett tartalékok a társasági részesedések értékelésénél: változik a korrekció alkalmazása

A társasági részesedések értékelésének egyik legfontosabb eleme a rejtett tartalékok figyelembevétele.

A módosító javaslat a rejtett tartalék fogalmát érdemben nem változtatná meg, annak alkalmazási szabályait azonban átalakítaná.

Rejtett tartaléknak továbbra is a társaság befektetett eszközként kimutatott ingatlanjai, társasági részesedései és értékpapírjai piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet minősülne, csökkentve az ezekhez kapcsolódó halasztott adókötelezettséggel.

Az eredeti, októberben benyújtott törvényjavaslat szerint az 500 millió forintot meg nem haladó saját tőkéjű társaságoknál a rejtett tartalékokkal történő korrekciót nem kellett alkalmazni. Az 500 millió forintot meghaladó saját tőkéjű társaságok esetében viszont kötelező volt a korrekció.

A módosított szabályozás szerint főszabályként a rejtett tartalékkal korrigált saját tőkét kellene figyelembe venni, ugyanakkor az 500 millió forintot meg nem haladó saját tőkéjű társaságok esetében az adózó választhatná a korrekció nélküli értékelést.

Új fogalom: rendszeresen kereskedett társasági részesedés

A novemberi módosító javaslat új fogalommal egészítené ki a vagyonadóról szóló törvény értelmező rendelkezéseit. A rendszeresen kereskedett társasági részesedés meghatározása azért különösen fontos, mert az értékelési módszer megválasztását is befolyásolhatja.

A javaslat szerint rendszeresen kereskedettnek az a társasági részesedés minősülne, amellyel a tárgyévben legalább 60 napon történt nem elhanyagolható mennyiségű kereskedés, és amelynél a tárgyévi kereskedés mennyisége elérte a forgalomban lévő részesedések átlagos mennyiségének legalább 10%-át. A két feltételnek együttesen kellene teljesülnie.

Amennyiben a szabályozott piacon kívüli forgalomban kereskedett társasági részesedés nem minősül rendszeresen kereskedett társasági részesedésnek, a részesedés számított értékének meghatározására esetén a tárgyév utolsó kereskedési napján kialakult záróárfolyam alkalmazása helyett alkalmazható válik a saját tőkén és hozamértéken alapuló törvényi képlet.

Egyszerűsített cégértékelés 100 millió forint saját tőkéig

A novemberi módosító javaslat nem változtatná meg érdemben a korábban bevezetett egyszerűsítési lehetőséget.

Azoknál a társaságoknál, amelyek utolsó lezárt üzleti évi beszámoló szerinti saját tőkéje nem haladja meg a 100 millió forintot, a részesedés értéke az általános mellékleti számítás helyett továbbra is meghatározható lenne a saját tőke tulajdoni hányaddal arányos összegében.

Enyhülnének a cégértékelőkkel szembeni követelmények

Az októberben benyújtott törvényjavaslat szerint a független cégértékelési szolgáltatónak a megelőző három év mindegyikében legalább 250 millió forint cégértékelési bevétellel, vagy az összes bevételének 25%-át elérő, de legalább 50 millió forintos cégértékelési bevétellel kellett rendelkeznie.

A módosító javaslat ezt két ponton is enyhítené. Egyrészt a feltételeknek elegendő lenne a megelőző három évből legalább két évben megfelelni, másrészt a bevételi értékhatárok is csökkennének.

Az új szabályok szerint a cégértékelőnek az érintett években legalább 125 millió forint cégértékelési bevétellel, vagy az összes bevételének 25%-át elérő, de legalább 25 millió forintos cégértékelési bevétellel kellene rendelkeznie. A vagyonadóhoz kapcsolódó cégértékelési szolgáltatást csak a NAV szakértői nyilvántartásában szereplő személy végezhet. 

Családi részesedések összeszámítása a kisebbségi kedvezménynél

A kisebbségi részesedések 25, illetve 30%-os értékcsökkentése továbbra is alkalmazható lenne a törvényben meghatározott feltételek mellett.

A novemberi módosítás pontosítaná, hogy a Ptk. szerinti közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni hányadát is egybe kell számítani.

Új szabály az örökléssel keletkező haszonélvezeti jogokra

A módosító javaslat a családi vagyontervezés szempontjából is lényeges változást tartalmazna az örökléssel keletkezett haszonélvezeti joggal (tipikusan az özvegyi joggal) terhelt ingatlanok adóztatásában.

A módosítás szerint az ilyen ingatlan számított értékét az érintett tulajdoni hányad tekintetében nem kellene figyelembe venni a tulajdonos vagyonadóalapjában. A haszonélvező adókötelezettsége ugyanakkor továbbra is fennmaradna.

A negatív saját tőke és a konszolidált beszámoló szerepe

A negatív saját tőkét az értékszámításban továbbra is nullának kellene tekinteni. Egy negatív saját tőkéjű, de jövedelemtermelő vállalkozás részesedése ezért pozitív számított értéket is képviselhet.

A cégcsoportoknál ugyanakkor a holdingvállalkozások értékelése érdemben változna.

A módosító javaslat szerint a konszolidált éves beszámolót készítő holdingvállalkozásoknál nem lenne alkalmazható a kizárólag saját tőkére épülő egyszerűsített holdingértékelés.

Az ilyen társaságok esetében a konszolidált beszámoló adataiból kellene kiindulni, figyelembe véve a nem ellenőrző tulajdonosokra jutó saját tőke és eredmény kiszűrését.

További információk a vagyonadóról

Ingatlanértékelés a vagyonadó törvényjavaslatban: új egyszerűsítések és magasabb felújítási küszöb

A módosító javaslat több ponton egyszerűsítené az ingatlanok értékelését.

A jelentős felújítás fogalmánál az eredeti 20%-os értékhatár 30%-ra emelkedne. Ennek következtében több esetben maradhatna alkalmazható a korábbi ügyleti érték indexálása.

Emellett új egyszerűsített értékelési lehetőségek jelennének meg egyes kisebb értékű ingatlanoknál.

Meghatározott feltételekkel a felépítmény nélküli termőföldek KSH-átlagárak alapján, míg a legfeljebb 20 millió forint értékű, lakásnak nem minősülő ingatlanok összehasonlítható, nyilvánosan elérhető piaci hirdetési árak alapján is értékelhetők lennének.

A változtatások csökkenthetik azon esetek számát, amikor az adózónak kötelezően független szakértőt kell igénybe vennie.

A külföldi ingatlanok értékelésénél ugyanakkor módosulna az indexálás: elsődlegesen a hivatalosan közzétett ingatlanárindexet kellene alkalmazni, és csak ennek hiányában lehetne a 3%-os éves mértéket választani. Az adókötelezettség teljesítésnek megkönnyítése érdekében a hivatalos külföldi ingatlanárindexet a NAV évente (március 1-jéig) közzéteszi. 

Pontosítanák a vagyonadóból érvényesíthető adócsökkentéseket

A módosítás értelmében az adócsökkentő tételek együttes alkalmazása nem eredményezhet negatív fizetendő adót. A szakértői értékelések díjának 50%-a, legfeljebb 2 millió forint továbbra is figyelembe vehető lenne adócsökkentésként, ugyanakkor ugyanazon szakértői értékelés díja csak egyszer lenne elszámolható.

A módosítás emellett pontosítja a külföldi ingatlanokat és gépjárműveket terhelő adók beszámításának szabályait is.

Tartozáslevonás és a vagyonkezelési struktúrák megszűnése

A vagyonadót módosító törvényjavaslat bővítené az adóalapból levonható tartozások körét. A megfelelően igazolt hitelek és kölcsönök mellett a részletvétellel megszerzett vagyonelemek még fennálló vételárrészletei is levonhatók lennének a meghatározott feltételek mellett.

A kettős adóztatás elkerülése érdekében a vagyonadó módosítás rendezi, hogy a családi vagyonkezelési struktúrák megszűnése esetén a vagyont megszerző adóalany csökkentheti adóalapját a megszűnő vagyonkezelési adóalany adóalapjának rá jutó részével (tekintettel arra, hogy a vagyonkezelési adóalanynak is adókötelezettsége keletkezik a megszűnésre tekintettel).

Erősebb védelem a szakértői értékelések alkalmazásakor

Az októberben benyújtott törvényjavaslat már külön szankcióvédelmet biztosított a megfelelő szakértői ingatlanértékelést alkalmazó adózók számára.

A novemberi módosítás ezt a védelmet más vagyonelemek, így a társasági részesedések és ingóságok szakértői értékelésére is kiterjeszti.

Ha a szakvélemény megfelel az előírt követelményeknek, és az adózó teljes, valós információt biztosított, a magasabb hatósági értékből eredő adóhiányra adóbírság és késedelmi pótlék nem lenne megállapítható. Maga az adóhiány azonban továbbra is megállapítható.

A vagyonadó törvényjavaslat módosítás emellett egységesítené a szakértőkre vonatkozó szabályokat, és enyhítené a cégértékelési szolgáltatók bevételi feltételeit.

A szakértői értékelések dokumentálása és az értékeléshez átadott adatok megőrzése ezért továbbra is kiemelt jelentőségű lenne.

Újraszámítandó adócsökkentés külföldi vagyon esetén

A külföldi vagyonelemeknél továbbra is vizsgálni kellene, hogy az alkalmazandó nemzetközi egyezmény a vagyonadóra is kiterjed-e, és milyen adóztatási jogot biztosít.

Az októberben benyújtott törvényjavaslat már módosította az adócsökkentés képletét azokban az egyezményes esetekben, amikor a másik államban adóztatható vagyon a magyar adószámításban is figyelembe vehető.

  • A számítás az érintett külföldi vagyonelemek közvetlenül kapcsolódó, igazolt tartozásokkal csökkentett összegének egymilliárd forint feletti részéből indulna ki.
  • Ez egyes vagyonszerkezeteknél kisebb adócsökkentést és magasabb magyar fizetendő adót eredményezhet a korábbi egyeztetési tervezethez képest.
  • A korábbi kalkulációk átvétele helyett ezért országonként és egyezményenként indokolt újraszámolni a várható terhet.

A társaságok adatszolgáltatásánál továbbra is számítana a tulajdonosi kérés

Az 500 millió forintot meghaladó saját tőkéjű belföldi társaságok rejtett tartalékokhoz kapcsolódó tájékoztatási kötelezettsége továbbra is akkor állna fenn, ha azt legalább egy tulajdonosi jogokat gyakorló személy kéri.

A tájékoztatást ilyenkor a tulajdonosi jogok gyakorlói és a NAV részére is teljesíteni kellene.

A cégértékeléshez szükséges adatok átadása külön kötelezettség maradna: az érintett belföldi társaságnak az értékelő kérésére 30 napon belül kellene rendelkezésre bocsátania az információkat.

A tulajdonosok, a pénzügyi vezetés és az értékelést végző szakértők közötti egyeztetést ezért célszerű időben elindítani.

Változnának a NAV adategyeztetési eljárásának szabályai a vagyonadó törvényben

A novemberi módosító javaslat az adóhatósági adategyeztetés szabályait is pontosítaná, és egyes eljárási rendelkezésekkel könnyítené az adózók helyzetét.

Az adategyeztetési eljárás már nemcsak az adóalap csökkenését, hanem általában az adóalap változását eredményező eltérésekre is kiterjedne.

A határidő meghosszabbításának maximális időtartama 15 napról 30 napra emelkedne, ami több időt biztosíthatna az adózóknak a szükséges adatok és dokumentumok összegyűjtésére.

További változás, hogy az adategyeztetés elmulasztása miatt nem lenne alkalmazható mulasztási bírság.

A vállalkozástulajdonosok számára ugyanakkor továbbra is fontos lenne a vagyonértékeléshez felhasznált adatok, szakértői dokumentációk és számítások megfelelő megőrzése, mivel ezek az esetleges adóhatósági egyeztetések során is jelentőséggel bírhatnak.

Felkészülés a vagyonadóra az RSM szakértőivel

A vagyonadó tervezett bevezetése a jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek és vállalkozástulajdonosok számára összetett értékelési és adótervezési kérdéseket vet fel.

A novemberi módosítások több esetben egyszerűsíthetik az adókötelezettség megállapítását, ugyanakkor a társasági részesedések, a rejtett tartalékok és a holdingstruktúrák értékelésének felülvizsgálatát is szükségessé tehetik.

Az RSM adózási, jogi és vállalatértékelési szakértői segítenek a tulajdonosi vagyon feltérképezésében, az értékelési kérdések tisztázásában és a várható vagyonadó-kitettség vizsgálatában.

Kérjen szakértői segítséget a vagyonadó-felkészüléshez!

A jogalkotási folyamat még nem zárult le.

Fontos hangsúlyozni, hogy a vagyonadóról szóló törvényjavaslat parlamenti tárgyalása még folyamatban van. A Törvényalkotási Bizottság eljárása még hátravan, amelynek eredményeként elkészülhet az összegző módosító javaslat. Ez tartalmazhatja majd a törvényjavaslat végső szövegét meghatározó további módosításokat. A végleges szabályozás azonban csak az Országgyűlés döntését és a törvény kihirdetését követően válik ismertté. Ezért a vagyonadó várható hatásainak értékelésekor és a felkészülés során célszerű figyelemmel kísérni a jogalkotási folyamat további lépéseit.

Érdeklik az adó, számviteli és jogi változások?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!