A kormány 2026. október 19-én ismertette a 2027-es költségvetés főbb irányait, amelyek több jelentős, vállalkozásokat érintő adóváltozást is előrevetítenek. A bejelentések alapján módosulhat a nagyvállalatok társasági adóztatása, emelkedhet az innovációs járulék, átalakulhat a kiskereskedelmi különadó és a cégautóadó rendszere, valamint növekedhetnek egyes ágazati adóterhek.
A tervezett intézkedések hatása ugyanakkor vállalati mérettől, árbevételtől, tevékenységtől és az igénybe vett adókedvezményektől függően jelentősen eltérhet. Míg egyes módosítások elsősorban a legnagyobb vállalatokat érinthetik, más változások a középvállalkozások vagy meghatározott iparágak számára is többlet-adókötelezettséget eredményezhetnek.
Szakértői gyorselemzésünkben bemutatjuk a 2027-re eddig bejelentett legfontosabb vállalati adóváltozásokat, valamint azokat a kérdéseket, amelyekre a jogszabálytervezetek megjelenése adhat választ.
Fontos hangsúlyozni, hogy a 2026. október 19-i bejelentések még nem jelentenek elfogadott adójogszabályokat. A részletes szabályok, az alkalmazási feltételek és az egyes módosítások pontos hatálybalépése a későbbi jogalkotási folyamatban válhat ismertté, hiszen az adócsomag-tervezet még csupán szóban került ismertetésre.
Társasági adó: magasabb adókulcs jöhet a legnagyobb vállalatoknál
A bejelentések egyik legjelentősebb eleme a társasági adó rendszerének tervezett módosítása. A kormány az évi 180 milliárd forintot meghaladó árbevétellel rendelkező vállalkozások esetében a jelenlegi 9 százalékos társaságiadó-kulcs emelését tervezi 2027-től.
A rendelkezésre álló tájékoztatás szerint a 180 milliárd forintos árbevételi küszöb alatt továbbra is a 9 százalékos adókulcs maradna érvényben.
A kormányfő a legnagyobb vállalatok esetében mintegy 11 százalékos tényleges adóterhelést helyezett kilátásba. Az új nominális adókulcs pontos mértéke, az árbevételi feltétel meghatározásának módja és az adókedvezményekkel való kölcsönhatása azonban egyelőre nem ismert.
Átalakulhat a társaságiadó-kedvezmények rendszere is
Az adókulcs módosítása mellett a kormány a nagyvállalatok társaságiadó-kedvezményeinek felülvizsgálatát is bejelentette.
A tervek szerint a fejlesztési adókedvezmények alkalmazását a jövőben szorosabban köthetik a beruházások gazdasági hozzáadott értékéhez. A támogatási politika hangsúlyosabb eleme lehet a magasabb hozzáadott értéket előállító tevékenységek, különösen a kutatás-fejlesztés és az innováció ösztönzése.
Ez a változás különösen azon vállalkozások számára lehet jelentős, amelyek meglévő beruházásaikhoz társaságiadó-kedvezményt vesznek igénybe, vagy a következő években nagyobb beruházást terveznek.
A részletes szabályozás megjelenésekor kiemelt figyelmet érdemel majd, hogy az új feltételek kizárólag a jövőbeni beruházásokra vonatkoznak-e, illetve miként érintik a már megkezdett vagy korábban kedvezményre jogosultságot szerzett beruházásokat. Megszűnik a látványcsapatsport társasági adóból történő támogatási rendszerét, helyette közvetlen költségvetési támogatást vezetnek be.
A nemzetközi vállalatcsoportok esetében a változásokat a globális minimumadó szabályaival összefüggésben is indokolt vizsgálni.
Innovációs járulék: 0,5 százalékra emelkedhet a mértéke
A kormányzati bejelentés szerint 2027-től a jelenlegi 0,3 százalékról 0,5 százalékra emelkedhet az innovációs járulék mértéke. Ez 0,2 százalékpontos növekedést jelent, amely változatlan járulékalap mellett mintegy 66,7 százalékkal magasabb fizetési kötelezettséget eredményezne.A mikro- és kisvállalkozások mentessége a bejelentések alapján fennmaradna.
Az innovációs járulék mértékének emelése elsősorban a járulékfizetésre kötelezett közép- és nagyvállalkozások számára lehet jelentős, mivel az adóteher nem közvetlenül a számviteli nyereségtől függ. A tervezett módosítás ezért olyan vállalkozásoknál is érdemi költségnövekedést okozhat, amelyek alacsony jövedelmezőséggel működnek, ugyanakkor jelentős járulékalappal rendelkeznek.
A vállalkozásoknak célszerű lesz a 2027-es üzleti tervezés során külön megvizsgálni az emelés várható hatását, valamint ellenőrizni az innovációs járulék szempontjából releváns vállalkozásméret-besorolásukat.
Kiskereskedelmi különadó: új adómérték az 1 és 50 milliárd forint közötti sávban
A kormány a kiskereskedelmi különadó rendszerének átalakítását is bejelentette. A tervek szerint 2027-től az adóalap 1 milliárd és 50 milliárd forint közötti részére 0,45 százalékos adómérték vonatkozna, amely mintegy 3500 vállalkozást érint. Az 1 milliárd forintig terjedő adóalaprész továbbra is 0 százalékos adókulcs alá esne, míg az 50 milliárd forint feletti sávok jelenlegi 1 és 4,5 százalékos kulcsai a bejelentések szerint nem változnának.
A változás különösen azoknál a vállalkozásoknál lehet érdemi, amelyek adóalapja az 1 és 50 milliárd forint közötti tartományba esik.
A kiskereskedelmi különadó számítása szempontjából ugyanakkor nem elegendő kizárólag a vállalkozás egyedi árbevételét vizsgálni. A kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó szabályok és az adóalap meghatározásának részletei is befolyásolhatják a tényleges kötelezettséget.
A jogszabálytervezet megjelenését követően ezért az érintett vállalkozásoknak célszerű lesz felülvizsgálniuk várható 2027-es adóalapjukat és adóterhelésüket.
Reklámadó: 3,75 százalékos adómérték 2027-től?
A bejelentések szerint 2027-től a jelenlegi 0 százalékos reklámadó-mérték 3,75 százalékra emelkedne.
A változás elsősorban a reklámközzétételi tevékenységet végző vállalkozásokat, így többek között a médiapiaci és digitális reklámpiaci szereplőket érintheti.A reklámadó ismételt érdemi alkalmazása azonban a hirdető vállalkozások számára is figyelmet érdemelhet, különösen a reklámközzétételi szerződések, a nyilatkozattételi kötelezettségek és az adóterhek esetleges üzleti továbbhárításának szempontjából.
A pontos adókötelezettségek és az esetleges mentességek megítéléséhez szükséges lesz az elfogadásra kerülő rendelkezések vizsgálata, ugyanakkor a Kormány 14 milliárd forintot meghaladó tervezett többletbevétellel számol.
Cégautóadó: több jármű esetén növekedhet az adóteher
A kormány a cégautóadó és a gépjárműadó összefüggő szabályainak módosítását is tervezi.
A bejelentések alapján az egyetlen, nem nagy teljesítményű cégautóval rendelkező vállalkozások esetében nem várható adóteher-emelkedés, és az első jármű után a gépjárműadó cégautóadóból történő levonásának lehetősége is fennmaradna.
A második cégautótól azonban megszűnne ez a levonási lehetőség, miközben a nagy teljesítményű cégautók adóterhe is emelkedne.
A módosítás így nem kizárólag a nagyvállalati gépjárműflottákat érintheti, hanem azokat a kis- és középvállalkozásokat is, amelyek működésükhöz több személygépkocsit használnak.
A részletszabályok megjelenésekor tisztázandó lesz, hogy az első és további cégautók meghatározása milyen módon történik, és pontosan milyen teljesítménykategóriákhoz kapcsolódnak a magasabb adómértékek.
Ágazati adóterhek: az energia-, bank-, biztosítási szektor és egyes termékek adóztatása is változhat
A vállalatokat érintő általános adónemek mellett több ágazatspecifikus adóváltozást is bejelentett a kormány.
Energiaipari vállalkozások
A tervek szerint az energiaszektor befizetéseiből 2027-ben mintegy 100 milliárd forint többletbevétellel számol a költségvetés.
A bejelentések azonban egyelőre nem részletezik, hogy ezt meglévő különadók emelésével, az adóalapok módosításával vagy új kötelezettségek bevezetésével kívánják elérni.
Az energiaszektor szereplői számára ezért a pontos adózási hatások jelenleg még nem számszerűsíthetők megbízhatóan.
Bányajáradék és környezetterheléshez kapcsolódó fizetési kötelezettségek
A kormány a bányajáradék emelését és a környezetszennyező tevékenységek magasabb közterhekkel történő terhelését is bejelentette.
A bányajáradékból 2027-ben 37 milliárd forint többletbevételt várnak. A pontos mértékek és az érintett tevékenységek köre egyelőre nem ismert.
A változások elsősorban a nyersanyag-kitermelésben és egyes környezetterheléssel járó tevékenységekben érintett vállalkozások számára lehetnek jelentősek.
Dohánytermékek és égetett szeszes italok adóztatása
A bejelentések szerint emelkedhetnek a dohánytermékek és az égetett szeszes italok adóterhei is.
A várható módosítások a gyártókat, importőröket és forgalmazókat egyaránt érinthetik. A tényleges hatás megítéléséhez azonban az adómértékek és a hatálybalépési rendelkezések ismerete szükséges.
Személyi jövedelemadó: a munkáltatók számára is fontos változások várhatók
Bár a bejelentett személyijövedelemadó-változások elsődlegesen a magánszemélyeket érintik, azok a munkáltatók bérszámfejtési és adóelőleg-megállapítási feladataira is hatással lehetnek.
A kormány 2027-től a minimálbérhez kapcsolódó személyijövedelemadó-terhelés 15 százalékról 9 százalékra történő mérséklését jelentette be.
Megmarad a 25 év alatti fiatalok szja-mentessége az átlagkeresetig, ugyanakkor nem terjesztik ki a személyi jövedelemadó alóli mentességet a 40 év feletti, kétgyermekes édesanyákra.. Emellett az édesanyák személyijövedelemadó-mentességénél havi bruttó egymillió forintos jövedelemhatárt vezetnének be. Ez a változás tehát a 30 év alatti édesanyákat, a 40 év alatti, kétgyermekes anyákat, valamint a három vagy több gyermeket nevelő édesanyákat is érinti.
A munkáltatóknak a részletes szabályok megjelenését követően szükséges lehet felülvizsgálniuk a munkavállalói adóelőleg-kedvezmények kezelését, valamint a bérszámfejtési rendszerek paraméterezését.
Új lakások áfa-mértéke
2027-ben is lehetővé teszik a kedvezményes 5 %-os áfa mérték alkalmazását új lakások építése és vásárlása esetén.
Mit érdemes figyelembe venni a 2027-es adótervezés során?
A most bejelentett adóváltozások nem egységesen érintik a vállalati szektort. Az adóterhek várható alakulását a vállalkozás mérete, tevékenysége, bevételi szerkezete és az alkalmazott adókedvezmények együttesen határozzák meg.
A legnagyobb árbevételű vállalkozásoknál különösen fontos lehet a társaságiadó-kulcs és az adókedvezmények módosításának együttes vizsgálata. A közép- és nagyvállalkozások jelentős részénél az innovációs járulék emelése, a kereskedelmi és reklámpiaci szereplőknél pedig az ágazatspecifikus adómértékek változása kerülhet előtérbe.
A vállalkozásoknak ezért a részletes jogszabálytervezetek megjelenését követően célszerű lesz:
- felmérni a tervezett változások által érintett adónemeket és kötelezettségeket;
- modellezni a módosítások lehetséges pénzügyi hatását a 2027-es üzleti tervben;
- felülvizsgálni a meglévő és tervezett beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezményeket;
- megvizsgálni az esetleges bérszámfejtési és adóadminisztrációs változásokat;
- ellenőrizni a hatálybalépési és átmeneti rendelkezéseket.
A bemutatott tervek a nagyvállalatok és egyes ágazatok adóterheinek növekedését vetítik előre, de hatásuk nem korlátozódna a legnagyobb szereplőkre. Az innovációs járulék tervezett emelése, a kiskereskedelmi adó módosítása és a több cégautót használó vállalkozások terheinek változása a középvállalkozásokat, illetve egyes kisebb cégeket is érinthetné. A blogban ismertetett bejelentések ugyanakkor még nem jelentenek elfogadott adójogszabályokat: a tényleges pénzügyi hatást az alkalmazási feltételek és az átmeneti rendelkezések határozzák majd meg.
A bejelentések alapján ugyanakkor több kulcskérdés továbbra is nyitott, különösen az új társaságiadó-kulcs pontos mértéke, az adókedvezmények jövőbeni feltételei és az egyes ágazati adók részletszabályai.
Az RSM Hungary szakértői folyamatosan figyelemmel kísérik az adójogszabályok változásait, és támogatást nyújtanak a vállalkozásoknak a várható adóhatások felmérésében, valamint az adózási és beruházási döntések előkészítésében.
Az összefoglaló a 2026. október 19-én nyilvánosan ismertetett kormányzati terveken alapul. Nem tekinthető a már elfogadott jogszabályok teljes körű ismertetésének vagy egyedi adótanácsadásnak.
