Az Országgyűlés 2026. július 28-án elfogadta a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervhez (RRF), egyes kormányprogramokhoz és kormányhatározatokhoz kapcsolódó adóintézkedésekről, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvénycsomagot. A sokak által „nyári adócsomagként” emlegetett változások több adózási területet érintenek, a bizalmi vagyonkezeléstől és a társasági adótól kezdve a kiskereskedelmi adón és az áfán át egészen a környezetterhelési díjakig és egyes kisebb adónemekig.
A csomag legfontosabb eleme a bizalmi vagyonkezelés adózásának átalakítása. Ezzel a kérdéssel jelen bejegyzésünkben nem foglalkozunk, mivel a változásokat és azok várható gyakorlati hatásait külön, részletes szakmai cikkben mutattuk be korábban.
A további módosítások hátterében ugyanakkor nem egy átfogó magyar adóreform áll. A törvénycsomag egyik fő célja, hogy Magyarország teljesítse a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervhez kapcsolódó, 2026. augusztus 31-ig vállalt adózási reformokat. Ezek között szerepel a bizalmi vagyonkezelés és a magánalapítványok adózásának felülvizsgálata, a társaságiadó-kedvezmények számának csökkentése, a kiskereskedelmi adó versenyfeltételeinek egységesítése, valamint az adónemek számának mérséklése,
Fontos ugyanakkor látni, hogy a most elfogadott intézkedések hatása korántsem általános. Egyes módosítások csak meghatározott vállalkozási köröket érintenek, mások az adórendszer egy-egy speciális elemét rendezik, és vannak olyan intézkedések is, amelyek az érintett adózóknál ténylegesen többlet terhet eredményeznek- hívta fel a figyelmet Szabó Viktor az RSM Hungary adóüzletágának igazgatója.
Az új adócsomag tehát nem értékelhető egységesen sem adóteher-csökkentésként, sem adminisztratív könnyítésként. Az őszi ülésszakaszban ugyanakkor további adóváltozások várhatóak, amelyek talán a vállalkozások tömegét is érinthetik majd.
Társasági adó TAO: egyes kedvezmények kivezetése
A társasági adót érintő módosítások elsősorban azokat a vállalkozásokat érintik, amelyek a most megszüntetett kedvezményeket vagy adózási konstrukciókat alkalmazzák.
- 2027. január 1-jétől megszűnik a növekedési adóhitel intézménye. A 2026. december 31-ig már választott növekedési adóhitelhez kapcsolódó fizetési kötelezettségeket azonban továbbra is a 2026. december 31-én hatályos szabályok szerint kell teljesíteni.
- Ugyancsak 2027-től kivezetésre kerülnek a műemléki, illetve helyi egyedi védelem alatt álló épületekhez kapcsolódó egyes társaságiadó-alap-kedvezmények. Érintett a karbantartáshoz, a beruházáshoz és a felújításhoz kapcsolódó kedvezmény, valamint a kapcsolt vállalkozás részére átadható kedvezmény is. A 2026-os adóévet követően a korábban megszerzett, de fel nem használt kedvezményállomány sem vihető tovább.
- A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz (KEKVA) kapcsolódó egyes társaságiadó-kedvezmények (és Robin Hood adó kedvezmények is) szintén kivezetésre kerülnek, ezeknél azonban a változás későbbi időpontban, 2027. augusztus 1-jétől lép életbe.
A mostani módosításokból tehát nem következik a társaságiadó-rendszer átfogó átalakítása. A hivatalos indokolás szerint a cél a TAO-kedvezmények számának csökkentése, vagyis elsősorban bizonyos kedvezményes elemek kivezetése.
Ez egyben azt is jelenti, hogy a mostani csomag alapján nem beszélhetünk a 9 százalékos társaságiadó-kulcs megváltoztatásáról, illetve kétkulcsos társaságiadó-rendszer bevezetéséről sem. A társasági adó versenyképességi szerepe és a beruházások, illetve K+F tevékenységek adózási ösztönzésének jövője ugyanakkor továbbra is fontos adópolitikai kérdés.
Kiskereskedelmi adó: megszűnik egy speciális összeszámítási szabály
A kiskereskedelmi adó módosítása elsősorban a kapcsolt vállalkozási struktúrában működő kiskereskedelmi vállalkozásokat érinti.
Az indokolás szerint a módosítás célja a kiskereskedelmi adó versenyfeltételeinek egységesítése.
A jelenlegi szabályozás bizonyos esetekben előírja a kapcsolt vállalkozások kiskereskedelmi tevékenységből származó nettó árbevételének összeszámítását. Az így meghatározott összevont árbevétel alapján kell kiszámítani az adót, majd az adókötelezettséget az érintett vállalkozások között árbevételük arányában kell megosztani.
Az új szabályozás megszünteti ezt a speciális összeszámítási kötelezettséget. Az érintett vállalkozások így a saját adójukat és adóelőlegüket önállóan, az általános szabályok alapján állapítják meg.
A változás már a 2026-ban kezdődő adóévre alkalmazandó, miközben a módosítás a törvény kihirdetését követő napon lép hatályba.
Szabó Viktor az RSM Hungary adóüzletágának igazgatója kiemeli: a változás az érintett cégcsoportok adóterhelését is befolyásolhatja, ezért számukra érdemes lehet újraszámolni a 2026-os kiskereskedelmiadó-kötelezettséget. Itt szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a kapcsolt vállalkozási viszonyok adminisztrációja nem csökkent általánosságban, csupán a kiskereskedelmi adó speciális bázis-összeszámítása szűnt meg. Gyakorlati tapasztalatunk, hogy a transzferár (TP) nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek terén az adóhatóság továbbra is szigorú elvárásokat támaszt a kapcsolt vállalkozásokkal tranzakciókat bonyolító adóalanyokkal szemben.
ÁFA: visszaáll a korábbi számlaadat-szolgáltatási szabályozás
Az áfa területén a módosítás egy korábban bevezetett, szélesebb körű adatszolgáltatási kötelezettség visszarendezését jelenti.
A befogadott számlákra vonatkozó szabályok esetében a 2026. június 30-án hatályos rendelkezések alkalmazása marad irányadó a 2026. július 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszaktól is. Ennek megfelelően nem kell alkalmazni azt a július 1-jétől tervezett többlet-adatszolgáltatást, amely a levonásba helyezett áfa részletesebb bontását tette volna szükségessé.
A változás különösen azoknál a vállalkozásoknál lehet releváns, amelyeknél a számlafeldolgozási és áfabevallási folyamatok informatikai fejlesztése vagy az eÁFA-rendszerre történő átállás már folyamatban van.
Fontos ugyanakkor, hogy ez nem egy általános áfacsökkentést vagy az áfával kapcsolatos adminisztráció teljes körű egyszerűsítését jelenti. Egy konkrét, tervezett adatszolgáltatási szigorítás marad el, miközben az áfa digitalizációja és az eÁFA-ra történő átállás továbbra is jelentős folyamat- és rendszeroldali feladatot jelenthet az érintett vállalkozások számára.
Környezetterhelési díjak: eltérő irányú változások
A környezetvédelmi közterheknél egymással ellentétes hatású intézkedések jelennek meg.
A szén-dioxid-kvótaadó visszamenőlegesen, 2023. október 7-i hatállyal megszűnik. Azok az adózók, amelyek ezen időponttól ilyen adót fizettek, a megfizetett adó és az ahhoz kapcsolódó kamat visszatérítését kérhetik. A kérelmet a hatálybalépést követő 90 napos jogvesztő határidőn belül kell benyújtani, és a visszatérítésnek további feltételei is vannak.
Ez a rendelkezés kizárólag azokat az adózókat érinti, amelyek korábban ténylegesen szén-dioxid-kvótaadót fizettek, számukra azonban érdemi pénzügyi jelentősége lehet.
Ezzel párhuzamosan 2026. október 1-jétől kétszeresére emelkednek egyes levegőterhelési díjak egységtételei. A változás a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok és a nem toxikus szilárd anyag kibocsátására vonatkozó díjtételeket érinti.
Azon vállalkozások esetében, amelyek az érintett kibocsátásokkal rendelkeznek, és így a változás tényleges többletköltséget jelenthet, indokolt lehet a várható éves hatás előzetes felmérése.
A két intézkedés jól mutatja, hogy a nyári adócsomag hatása nem értékelhető egységesen: ugyanazon adózási területen is találunk az adózók számára kedvező és többletterhet eredményező változást.
Helyi adók: megszűnik a települési adó
A helyi adókat érintő módosítások között szerepel a települési adó megszüntetése 2027. január 1-jétől.
Mindezidáig az önkormányzatok az illetékességi területükön rendelettel olyan települési adót vezethettek be, amelyet törvény nem tiltott (ilyen adónem például a vízi járművek adója). Ezt törli el a Parlament által elfogadott nyári adócsomag. Ennek oka, hogy nagyon kevés település használta ki ezt az adóztatási lehetőséget, így ezzel az intézkedéssel is csökkennek a magyarországi adónemek számai, mely így is kimagasló az EU-n belül. A változás ugyanakkor alapvetően az önkormányzatok adóztatási lehetőségeit érinti. Fontos megjegyezni, hogy a klasszikus helyi adókat (HIPA, építményadó, telekadó, IFA, kommunális adó) nem érinti ez a jogszabályváltozás, azok továbbra is az önkormányzatok rendelkezésére állnak.
A csomag emellett egyes speciális vállalati élethelyzetek – például jogutódlás, szétválás vagy kiválás – esetében pontosítja a helyi iparűzési adóhoz kapcsolódó előlegfizetési és bejelentési szabályokat.
Ezek a rendelkezések ezért nem általános változást jelentenek valamennyi helyi iparűzésiadó-alany számára, hanem elsősorban az érintett speciális tranzakciók esetében lehetnek relevánsak.
Vám: változnak a kis értékű ügyletek szabályai
A vámterületen a módosítások egy része az uniós vámjogi változásokhoz kapcsolódó jogharmonizációt szolgálja.
2026. augusztus 1-jétől megszűnnek a 10 euró alatti vám- és áfaösszegekre vonatkozó fizetési könnyítések. Ez azt jelenti, hogy az ilyen összegű kötelezettségeket is meg kell fizetni, illetve visszatérítés esetén a korábbi könnyítés már nem alkalmazható. A változás elsősorban a kis értékű importügyletekben érintett szereplők számára lehet releváns, így különösen az e-kereskedelmi folyamatokkal foglalkozó vállalkozásoknak érdemes figyelemmel kísérniük a gyakorlati hatásokat.
Az adócsomag emellett egyes vámhatósági döntések automatizált meghozatalának és az elektronikus vámeljárások további fejlesztésének jogszabályi kereteit is megteremti.
Megszűnik több kisebb adónem
A törvénycsomag része az adónemek számának csökkentésére irányuló intézkedéssorozat is, így 2027. január 1-jétől megszűnik a települési adó mellett az ebrendészeti hozzájárulás és a bevándorlási különadó is.
Ezek megszüntetése az adózók többségét közvetlenül nem érinti.
Az intézkedések ugyanakkor illeszkednek ahhoz a hivatalos célkitűzéshez, amely az adónemek számának mérséklését és az adórendszer egyes elemeinek egyszerűsítését célozza.
Mit jelent mindez a magyar adórendszer szempontjából?
A nyári adócsomag kétségtelenül több fontos változást tartalmaz, de a rendelkezések hatása az egyes adózói körökben jelentősen eltérhet.
Vannak olyan vállalkozások, amelyek számára a változás adóteher-csökkenést vagy korábbi adó megfizetésének visszaigénylését eredményezheti. Másoknál – például az érintett levegőterhelési díj alanyainál – többletteher jelenik meg. Egyes módosítások pedig egyszerűen egy korábban tervezett szabály szigorításának elmaradását jelentik, vagy csak egy speciális vállalkozási élethelyzetben válnak relevánssá.
A csomag egészét ezért nem érdemes sem általános adóteher-csökkentésként, sem általános adminisztrációs könnyítésként értékelni.
A hivatalos indokolás alapján a mostani intézkedések jelentős része az RRF keretében vállalt adózási reformok teljesítését szolgálja: a bizalmi vagyonkezelés adózási szabályainak felülvizsgálatát, a társaságiadó-kedvezmények számának csökkentését, a kiskereskedelmi adó versenyfeltételeinek egységesítését és az adónemek számának mérséklését. Ebből a szempontból a „nyári adócsomag” inkább egy folyamat fontos állomása, mintsem a magyar adórendszer átfogó átalakítása.
Az ősszel jöhetnek az igazán versenyképességi kérdések
A magyar adórendszer versenyképességi szempontból ugyanakkor ennél nagyobb horderejű változásokat is elbírna. A vállalkozások számára nemcsak az egyes adókulcsok vagy kedvezmények aktuális mértéke fontos, hanem az is, hogy hosszabb távon mennyire kiszámítható az adózási környezet, milyen ösztönzők állnak rendelkezésre beruházások és innováció esetén, illetve milyen mértékben terhelik a vállalkozásokat az egyes szektoriális közterhek.
Különösen fontos kérdés lehet ezért a K+F tevékenységek adózási ösztönzésének jövője, valamint a szektoriális különadók rendszerének alakulása. Ezek már nem pusztán egy-egy speciális adózói csoport adókötelezettségét érintő technikai kérdések, hanem a vállalkozások beruházási és üzleti döntéseire is hatással lehetnek.
A mostani csomagból ugyanakkor nem következik, hogy ezekre a kérdésekre már megszületett volna a válasz. Az országgyűlés már megszokott „nyári szabadsága” ugyan az idén elmaradt, azonban az adójogszabályok változásának – ezzel a törvénycsomaggal vélhetően – csak az első fontos szakaszán vagyunk túl. Érdemes ezért türelmesnek lennünk: az őszi országgyűlési ülésszakban újabb adózási tárgyú módosításokra számíthatunk. Remélhetőleg ezek között már nagyobb súllyal jelennek meg olyan intézkedések is, amelyek nemcsak korábbi szabályozási problémákat rendeznek vagy uniós vállalásokat teljesítenek, hanem érdemben hozzájárulnak a magyarországi vállalkozások versenyképességének javításához.
A nyári adócsomag tehát fontos lépés – de az érdemi és a vállalkozások szélesebb körét érintő változásokat várhatóan az őszi adócsomag fogja meghozni.
