Jelen blogbejegyzésünkben röviden bemutatjuk a bizalmi vagyonkezelési struktúrákra vonatkozó adózási környezet elfogadott változásait. A 2026. augusztus 31-én hatályba lépő jogszabály elsődleges célja, hogy elejét vegye a visszaélésszerű, kifejezetten adóelőny elérésére irányuló gyakorlatnak és elősegítse, hogy tisztuljon a piac és a jogintézmény eredeti funkciói, a generációváltás, vagyontervezés, és a vagyonvédelem kerüljön előtérbe.
A bizalmi vagyonkezelést érintő egyik legjelentősebb változás, hogy felmenő rendszerben megszűnik a felértékelés révén elérhető adóelőny, és az új szabályozási környezetben kiemelt jelentősége van a jogszabályi megfelelőségnek, de a hosszú távú vagyongazdálkodást, befektetést támogató adózási előírások továbbra is érvényben maradnak.
BVK szabályok időrendben: Ugyanaz a struktúra, eltérő szabályozás
2023. szeptember 12. előtt létrehozott bizalmi vagyonkezelések
A 2023. szeptember 12. előtt létrehozott bizalmi vagyonkezelések esetében az induló tőke terhére történő vagyonkiadás továbbra is lehet adómentes, kötelező sorrendiség nem alkalmazandó, vagyis önmagában nem feltétlenül szükséges előbb a hozam kifizetése.
Ugyanakkor a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének érvényesülése kulcsfontosságú, mert a NAV kifejezetten vizsgálhatja a tőkekiadás körülményeit, különösen azt, hogy a vagyonrendelés és a vagyonkiadás milyen céllal, milyen időtávon és milyen ügyleti háttér mellett történt.
2023. szeptember 12. és 2026. augusztus 30. között létrehozott BVK-k
Az ebben az időszakban létrehozott struktúráknál továbbra is – a jelenleg hatályos szabályok szerint – öt év elteltével válhat adómentessé az induló tőke terhére történő vagyonkiadás. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a felértékeléssel vagyonkezelésbe adott vagyonelemek esetében az öt éves türelmi idő továbbra is releváns marad a már berendelt és felértékelt eszközök tekintetében.
Fontos tehát, hogy a 2026. augusztus 30-ig kialakított struktúrákra még a jelenleg hatályos szabályok vonatkoznak, ami a vagyontervezési döntések időzítése szempontjából kiemelt jelentőségű lehet – hangsúlyozza Fajcsák Gábor, az RSM adóüzletágának vezetője.
2026. augusztus 31-től létrehozandó bizalmi vagyonkezelések
A legjelentősebb változása jövőben kialakított struktúrákat érinti. Az ötéves szabály nem alkalmazható: a tőkekiadás időpontjától függetlenül, ha a kezelt vagyonban tartalék van, annak mértékéig egy tőkeleszállítás is osztalékként válhat adókötelessé, de legtöbb esetben az induló tőke leszállítása is osztalékként lesz adóköteles az eszközérték-növekmény (gyakorlatilag a felértékelés) összegéig.
A tervezet alapján az eredeti vagyonelem kiadása továbbra is adómentes, így a jövőben nem lesz mindegy, hogy a vagyonkezelésbe adott eredeti vagyonelem, vagy az annak helyébe lépő más vagyoni érték (készpénz, ingatlan, értékpapír) kerül kiadásra, az milyen értéken szerepelt a nyilvántartásban és van-e olyan eszközérték-növekmény, amely adókötelezettséget keletkeztethet.
Mi változik a BVK-k esetében?
Adómentesség helyett adóhalasztás a bizalmi vagyonkezelésben
Az elfogadott jogszabály egyik legfontosabb üzenete, hogy a bizalmi vagyonkezelés mint jogintézmény nem szűnik meg. A BVK továbbra is alkalmas lehet családi vagyontervezésre, generációváltás előkészítésére, a családi vállalkozás egységének megőrzésére és hosszú távú vagyonkezelési célok megvalósítására.
A módosítás célja az adósemlegesség megvalósítása: miközben a felértékeléssel járó vagyonrendelés nem eredményez azonnali adófizetést, megszűnik az öt év elteltével elérhető adóelőny, helyébe az (egyébként más kedvezményezett tranzakciókban is elérhető) adóhalasztás lép.
Mit is jelent ez?
Ha egy 3 millió forinttal alapított társaság 1 mrd forintos piaci értéken került vagyonkezelésbe (és ez válik a kezelt vagyon induló tőkéjévé), a jelenlegi szabályozás alapján – meghatározott feltételek teljesülése esetén – öt év elteltével akár 997 millió forint adómentes vagyonkiadás is elérhető lehet a kedvezményezett számára. A 2026. augusztus 31-től alapított struktúrák esetében ez a lehetőség megszűnik: a kezelt vagyon eredményének vagy akár induló tőkéjének kiadása is osztalékként adózik az eszközérték-növekmény erejéig.
Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a befektetési tevékenységhez kapcsolódó társasági adómentesség és a TBSZ nyitás lehetősége változatlanul elérhető marad, tehát a vagyonkezelési struktúrákban továbbra is kedvező feltételekkel lehet a vagyont gyarapítani, így a halasztott adót is kedvezően be lehet fektetni.
Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy továbbra is biztosított az adómentesség, ha a kedvezményezett (kvázi örökösként) csak a vagyonrendelő halála esetén szerzi meg az átadott vagyoni érték tulajdonjogát.
BVK adatszolgáltatás és kötelező NAV ellenőrzés – mire kell felkészülni?
Az elfogadott törvény szerint a vagyonkezelőnek és a magánalapítványnak évente (először 2027. március 31-ig, azt követően a tárgyévet követő január 31-ig) adatot kell szolgáltatnia az állami adó- és vámhatóság részére. Az adatszolgáltatás kiterjed a kezelt vagyon, illetve az alapítványi vagyon nyilvántartott értékére, vagyonelemenként az alapnyilvántartásban szereplő értékre, a megállapított eszközérték-növekményekre, valamint az elkülönült nyilvántartás tárgyévi záró értékére.
A törvény alapján a NAV ellenőrzi a 2023. szeptember 12. előtt nyilvántartásba vett kezelt vagyont és a magánalapítványokat. A vizsgálat nemcsak a formai megfelelésre terjed majd ki, hanem a struktúra létrehozásának körülményeire és gazdasági indokaira is, az ellenőrzések során a rendeltetésszerű joggyakorlás kérdése is kiemelt szerepet kap. Nemcsak az számít, hogy a jogi dokumentáció formailag rendben van-e, hanem az is, hogy azonosítható-e valós családi vagyontervezési, generációváltási, vagyonvédelmi vagy üzleti cél, vagy a struktúra elsődlegesen adóelőny elérésére irányult.
Emellett 2028. január 1-jétől valamennyi BVK és magánalapítvány tekintetében ellenőrzés indulhat elévülési időn belül, ezért minden esetben érdemes áttekinteni, hogy a vagyonrendelés, a szerződéses dokumentáció, a vagyonkezelő és a kedvezményezettek kapcsolata, valamint az esetleges vagyonkiadások üzleti és családi indokai megfelelően alátámaszthatók-e.
Ajánlatkérés vagyontervezés, vagyonvédelemre
Fontos BVK részletszabályok: kriptoeszköz, TBSZ és vagyonrendelői jogutódlás
Kriptoeszköz vagyonrendelése esetén eszközérték-növekményt nem lehet megállapítani, a vagyonrendelés ilyen esetben adókötelezettséget is eredményezhet, ha ügyleti nyereség elszámolására kerül sor.
Kedvező technikai pontosítás, hogy a tartós befektetési számla esetében a vagyonkezelő-váltás nem minősül majd a lekötési időszak megszakadásának.
Adózási szempontból nem esik egy tekintet alá a vagyont ténylegesen vagyonkezelésbe adó személy és az, aki ugyan vagyonrendelői jogosítványokkal rendelkezik, de az adott vagyonelemet más személy adta a vagyonkezelésbe. Ez különösen fontos lehet vagyonrendelői jogutódlás vagy többszereplős családi struktúrák esetén.
Amennyiben a kezelt vagyonból vagy magánalapítványi vagyonból egy vagyonelemet a kedvezményezett ingyenesen használ, a jövőben adómentesség csak akkor alkalmazható, ha a megszerző magánszemélynek egyébként nem keletkezne illetékfizetési kötelezettsége, egyébként a juttatás egyes meghatározott juttatásként adóköteles.
Mit tehetnek most a bizalmi vagyonkezelésben érintettek?
A jelenlegi átmeneti időszakban különösen fontos az időzítés és a körültekintő tervezés.
Azok számára, akik már korábban is gondolkodtak bizalmi vagyonkezelési struktúra kialakításán, a struktúra 2026. augusztus 30-ig történő kialakítása még a jelenleg hatályos szabályok szerinti keretrendszert biztosíthatja.
Ezzel együtt minden esetben kulcskérdés a részletszabályok gondos kidolgozása. A megfelelő struktúra kialakítása csak professzionális vagyontervezési tanácsadók – ügyvéd, adótanácsadó és számviteli szakember – bevonásával képzelhető el biztonságosan.
Azoknál, akik már rendelkeznek vagyonkezelési struktúrával, az átvilágítás és a jogszabályi megfelelőség biztosítása lehet a legindokoltabb lépés.
Adóellenőrzést megelőző átvilágítással kapcs. kérdésem van
A jelentősebb magánvagyonnal, családi vállalkozással vagy BVK-struktúrával rendelkező személyeknek érdemes áttekinteniük:
- milyen vagyonelemek találhatók a struktúrában;
- ki rendelte be az egyes vagyonelemeket;
- milyen értéken szerepelnek a nyilvántartásban;
- történt-e felértékelés vagy eszközérték-növekmény;
- volt-e vagyonkiadás, és az milyen jogcímen történt;
- az eredeti vagyonelem található-e még a kezelt vagyonban, vagy annak helyébe más eszköz lépett;
- a struktúra mögött megfelelően dokumentált családi, vagyontervezési vagy üzleti cél áll-e;
- rendelkezésre állnak-e a szerződések, tanácsadói anyagok, nyilvántartások.
Bizalmi vagyonkezelés az RSM-től - szakértői támogatás adózási és jogi kérdésekben
Az RSM Hungary adó-, jogi és cégértékelési szakértői a vagyonkezelési struktúrák teljeskörű kialakításában, működtetésében, így akár egy átvilágítási folyamatban is támogatni azokat, akik érintettek lehetnek a bizalmi vagyonkezelés adózási szabályainak változásában.
A bizalmi vagyonkezelés szabályozásának átalakulása valóban új időszámítást jelent. A BVK továbbra is hasznos és legitim vagyontervezési eszköz lehet. Az adómentes „exit” lehetősége szűkül, a transzparencia nő, az ellenőrzések intenzívebbé válnak. Ugyanakkor a konstrukció lényege változatlan: a BVK továbbra is az egyik legsokoldalúbb eszköz marad a tudatos, hosszú távú családi és vállalkozói vagyontervezésben.
A kérdés tehát ma már nem elsősorban az, hogy van-e még helye a bizalmi vagyonkezelésnek, hanem az, hogy milyen célra, milyen időzítéssel és milyen szakmai előkészítéssel érdemes alkalmazni.
Amennyiben bizalmi vagyonkezeléssel, magánalapítvánnyal, jelentős üzletrésszel vagy családi vállalkozói vagyonnal rendelkezik, érdemes mielőbb áttekinteni a struktúra dokumentáltságát és adózási kockázatait.
Kérje az RSM Hungary szakértőinek támogatását, ha szeretné előzetesen felmérni, hogy bizalmi vagyonkezelési struktúrája, családi vállalkozása vagy magánvagyona alapján milyen adózási és vagyonértékelési kérdésekre érdemes már most felkészülnie.
