A bizalmi vagyonkezelésből (BVK) történő cégeladás jogi szempontjait egy korábbi bejegyzésünkben már górcső alá vettük. Most a BVK-ból való cégeladás legrelevánsabb adózási megfontolásait vesszük számba.
Bizalmi Vagyonkezelés (BVK) – mi is ez pontosan
A bizalmi vagyonkezelési struktúrák (BVK) kialakításakor a vagyonrendelők a jelentős vagyoni értéket képviselő vagyonelemeik tetszőleges részét ruházzák át a vagyonkezelőre, annak érdekében, hogy a továbbiakban a vagyonkezelő a BVK szerződésben meghatározott elvek mentén a kedvezményezettek javára kezelje azokat. Vagyonrendelés tárgya lehet ingó, ingatlan, vagyoni értékű jog és követelés is. Ennek során tipikusan gazdasági társaságban meglévő részesedés (jellemzően Kft. üzletrész, Zrt. részvény) vagyonrendelésére is sor kerül, ugyanis a bizalmi vagyonkezelési struktúra – a családi vagyon védelme és a generációváltás megtervezése mellett – adóhatékony megoldást is nyújt a nagyra nőtt cégek eladásakor.
Társaságok bizalmi vagyonkezelésben – formai és adózási szempontok
Fontos, hogy a vagyonrendelés keretében ingyenesen átadott vagyonelemek minden esetben a vagyonkezelő vagyonától elkülönült kezelt vagyon részét képezik, azzal, hogy a társasági részesedések vagyonrendelésével a cégcsoport vagy holdingtársaság irányítása ezt követően a vagyonkezelő kezében összpontosul: a kezelt vagyonba tartozó társaságok felett már nem a vagyonrendelő, hanem a vagyonkezelő gyakorolja a tulajdonosi jogokat, a bizalmi vagyonkezelési szerződésben rögzített feltételek szerint. Természetesen – nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelés esetén – nem kizárt, hogy a kontroll továbbra is az eredeti tulajdonosnál marad, amennyiben magánszemélyként vagy a vagyonkezelő társaság ügyvezetőjeként látja el a vagyonkezelői feladatokat.
A vagyonrendelők motivációja különböző lehet: a célok között megtalálható
- a családi vagyon egyben tartása,
- a generációváltás előkészítése,
- a folyamatos operáció biztosítása,
- öröklési, házassági vagyonjogi kérdések rendezése.
Ugyanakkor a társasági részesedések vagyonrendelésekor a vagyonvédelmi, adótervezési szempontok is kiemelt jelentőséggel bírnak.
Bizalmi vagyonkezelés adózási és számviteli specialitásai
A vagyonkezelési struktúra kialakítása során ugyanis szükségszerűen át kell gondolni, hogy az alapító mit gondol a családi vagyon hosszú távú működtetésének a lehetőségéről. Előfordulhat, hogy megfelelő utódok (családtagok vagy külső menedzsment bevonása) révén nem biztosított az operatív cég jövőbeli, profitábilis működése, akkor nagy valószínűséggel a cégeladás lehet az ideális megoldás. Ugyanis a tranzakciót követően a részesedés helyébe lépő vételár befektetése nem igényel iparági szaktudást, továbbá napi (és sok esetben helyszíni) jelenlétet és felügyeletet, amelyet mindaddig az alapító biztosított, így hosszú távon akkor is megőrizhető és gyarapítható a vagyon, ha esetleg az utódokban nincs meg az operatív cég vezetésére irányuló szándék, képesség.
Ilyen esetben nem árt tisztában lenni azzal, hogy mi történik, ha a vagyonkezelő értékesítené a kezelt vagyonba tartozó társaságot.
Mindenekelőtt, fontos leszögezni, hogy – a fentiekkel összhangban – az ügylet eredménye nem a vagyonkezelőnél jelentkezik. A vagyonkezelési szerződés aláírásával ugyanis létrejött az elkülönült vagyontömeg, mely jogi személyiséggel bár nem rendelkezik, de önálló adóalany és a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozónak minősül, így kettős könyvvezetésre is kötelezett. Ennek megfelelően a kezelt vagyon induló tőkéjének részét képező részesedések is a kezelt vagyon könyveiben kerülnek kimutatásra és itt kell kimutatni a tranzakció eredményét is.
Cégérték és a vételár – Mitől függ a kezelt vagyon eredménye?
Adómentes felértékelés
Az adómentes felértékelési lehetőségnek köszönhetően bevett gyakorlat, hogy a társasági részesedések piaci értéken kerülnek vagyonkezelésbe és ezen az értéken vannak nyilvántartva a kezelt vagyon könyveiben. A felértékelés következtében adófizetési kötelezettség a 2023. szeptember 11-ig létrehozott struktúráknál egyáltalán nem merült fel (amennyiben a struktúra létrehozatala nem valósított meg joggal való visszaélést, és az nem csupán az adóelőny elérése céljából történt).
A jelenleg hatályos szabályozás szerint sem kell adózni a felértékelt vagyonelem átadása után a vagyonrendeléskor, ugyanakkor az értékesítésre vonatkozó adózási szabályok alapján meg kell állapítani azt a nem realizált jövedelmet (eszközérték-növekmény), melyhez öt (5) éven belüli tőkekiadás esetén adófizetési kötelezettség kapcsolódik.
Ha a társasági részesedést a – sok esetben magas – könyv szerinti értéket meghaladó áron sikerül értékesíteni, a kezelt vagyon nyeresége (meghatározott feltételek teljesülése esetén) társasági adómentességet élvez.
Fontos, hogy a cégeladástól számított öt éven belül a kezelt vagyonon belül a befolyt vételár tetszés szerint befektethető, gyarapítható.
Hozamkiadás
A vagyonkezelő dönthet hozamkiadásról, de ha inkább befektetné a kapott vételárat, több adómentes befektetési lehetőség közül is választhat, sőt, a cégértékesítésen elért adóelőnyt tovább fokozhatja, ha tartós befektetési számlára (TBSZ) helyezi a vételár egy jelentős részét. A TBSZ-en elért hozamok ugyanis mind a kezelt vagyonnál, mind a kedvezményezettnél adómentes jövedelemnek minősülnek, így ezáltal (a gyűjtőévet követő öt év elteltével) teljes adómentesség biztosítható.
Ami a hozamkifizetést illeti, a kedvezményezettek részére hozamkiadás az előző évi adózott eredménnyel kiegészített tartalék terhére teljesíthető. A hozam osztalékként adóköteles, ezzel összefüggésben a kedvezményezett magánszemély 15% szja és (az adófizetési felső határ eléréséig) 13% szociális hozzájárulási adó fizetésére kötelezett. A hozamkiadással összefüggő adókötelezettségeket a kifizetőként eljáró vagyonkezelő teljesíti.
Látszólag egyszerűnek tűnik a kezelt vagyonnál keletkező eredmény kifizetése, de ne felejtsük, a hozamkiadás számos buktatót rejt magában.
Gyakori hiba, hogy a kezelt vagyonba beérkező vételár egy része kiutalásra kerül a kedvezményezett(ek)nek, figyelmen kívül hagyva, hogy hozamelőleg fizetésére nincs mód a kezelt vagyonból és csak jóváhagyott beszámoló alapján kerülhet sor hozamfizetésre. A hozamkiadásról szóló döntésnek, a kifizetés gyakorlatának a számviteli és adózási megfelelőségen túl összhangban kell lenni a BVK szerződés rendelkezéseivel (kedvezményezetti eszmei hányadok, a befektetési politikában, vagyonkiadási elvekben rögzített hozamfizetési korlátok stb.) is.
Mi a teendő cégérték csökkenése esetén?
Érdemes azt is áttekinteni, hogy mi történik akkor, ha időközben, az elmúlt évek gazdasági környezetében jelentősen csökkent a vagyonkezelésbe adott cég értéke, de egy üzleti döntés miatt aktuálissá válik a cégértékesítés?
Amennyiben csak a felértékeléskor meghatározott cégérték alatt sikerül vevőt találni, a veszteséges ügylet következében előfordulhat, hogy a kezelt vagyon adózott eredménye negatív lesz. Ha a tartalék is negatív, az hozamfizetési korlátot fog jelenteni, így hiába rendelkezik jelentős pénzeszközzel a kezelt vagyon, hozamfizetésre nem lesz lehetőség. Ez esetben érdemes lehet megfontolni a tőkeleszállítást, ugyanakkor fontos észben tartani, hogy ennek nem az a megfelelő módja, ha csak átutaljuk a kedvezményezetteknek a meghatározott pénzösszeget. A tőkekiadást minden esetben beszámolóval vagy közbenső mérleggel kell alátámasztani és vizsgálandó az esetlegesen felmerülő adófizetési kötelezettség is.
A tőkekiadás révén a kedvezményezettnek adómentes bevétele keletkezik, amennyiben öt év eltelt a struktúra létrehozatalától, ennek hiányában a kiadott tőke (az eszközérték-növekmény összegéig) hozamként adóköteles (15%-os adóteher mellett). Az előzőek miatt nem zárható ki az sem, hogy egy veszteséges tranzakciót követő tőkekiadás adóköteles kifizetést eredményezzen.
A 2023. szeptember 11-ig megvalósult vagyonkezelési struktúrák esetén a tőkekiadás az ötéves szabálytól függetlenül adómentes, feltéve, ha az összhangban van a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményével, melyet minden esetben egyedileg kell megvizsgálni.
Ha tőkéből történik a kifizetés, a kedvezményezett vagyonszerzését úgy kell tekinteni, hogy a vagyont ingyenes jogügylet révén közvetlenül a vagyonrendelőtől szerezte, ezért adózási szempontból a köztük lévő rokoni kapcsolatnak kiemelt jelentősége van. Egyenesági, testvéri és házastársi kapcsolat esetén a tőkekifizetést nem terheli illeték, egyébként 18% (ingatlan kiadása esetén 9%) ajándékozási illetékfizetési kötelezettséggel kell számolni.
Tőkekiadás pozitív eredmény mellett?
Gyakori jelenség, hogy a vagyonkezelő pozitív eredmény mellett is tőkekiadásról dönt, köszönhetően annak, hogy a jelenlegi jogszabályi rendelkezések nem tartalmaznak sorrendiséget arra vonatkozóan, hogy kedvezményezetti kifizetéskor először a hozamfizetést kellene teljesíteni. Ugyanakkor egy ilyen döntés esetében sem árt ellenőrizni, hogy a BVK szerződés is lehetőséget biztosít-e erre, továbbá a kockázatok csökkentése érdekében egyedileg vizsgálandó az is, hogy a kifizetés megfelel-e a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének.
A fentiekben - a teljesség igénye nélkül - sorra vettük a BVK struktúrából történő cégértékesítés és az ehhez kapcsolódó vagyonkiadások, kedvezményezettek részére történő kifizetések adózási aspektusait. A bemutatott példák jól szemléltetik, hogy a komplex szabályozási háttér mellett a BVK struktúra működése során is számtalan olyan jogi, adózási vagy számviteli kérdés merülhet fel, mely még a jelentős cégvezetési tapasztalattal rendelkező vagyonkezelők számára is kihívást jelenthet, ezért a szabályszerű, transzparens működés biztosítása és az adókockázatok minimalizálása érdekében javasolt a felmerülő terveket, elképzeléseket és az ezzel összefüggő szakmai szempontokat a struktúra működtetésében jártas szakemberekkel, ügyvéddel, adótanácsadóval egyeztetni. Ha pedig valaki még csak most gondolkodik a családi cég értékesítésén, érdemes mindezekre tekintettel kialakítani a struktúrát és a hosszú távú terveket.
