Az adózási transzparencia szintet lépett egy új adatszolgáltatási formával. A multinacionális vállalatcsoportok számára a Public Country-by-Country Reporting (Public CbC) bevezetése nem csupán egy újabb feladat, hanem egy lényegi változás. Míg eddig a CbC jelentést a cégcsoport kizárólag az adóhatóság részére küldte meg és az adatközlés bizalmasan történt, mostantól ezek az információk mindenki számára nyilvánossá válnak. Magyarországon pedig a helyzet különösen érdekes, hiszen a hazai jogalkotó olyan határidőt szabott, amely komoly fejtörést okozhat a vállalatoknak.
A Public CbC nem mindenkit érint – de akit igen, annak nincs mozgástere
A Public CbCR szabályok azokat a multinacionális vállalatcsoportokat érintik, amelyek konszolidált éves árbevétele két egymást követő üzleti évben meghaladja a 750 millió eurót. Magyar központú cégcsoportok esetében a küszöbérték 275 milliárd forint
Fontos hangsúlyozni, hogy a magyarországi leányvállalatok akkor is kötelezettek lehetnek, ha a végső anyavállalatuk az Európai Unión kívül – például az USA-ban vagy Ázsiában – van bejegyezve. Ilyenkor a hazai entitásnak kell gondoskodnia a jelentés közzétételéről, ami gyakran komoly belső koordinációs kihívást jelent, hiszen a szükséges adatokat a központtól kell beszerezniük. Hasonló a helyzet a nem EU-s cégcsoportok magyarországi fióktelepeivel is – azzal a fontos kiegészítéssel, hogy a fióktelep csak akkor köteles Magyarországon közzétenni, ha a csoportnak nincs más, az EU valamely tagállamában bejegyzett leányvállalata, amely ezt a kötelezettséget már teljesíti.
Mitől érzékeny a Public CbCR jelentés?
A közzéteendő adatok köre ismerős: bevétel (kapcsolt és független bontásban), adózás előtti eredmény, fizetett és fizetendő társasági adó, létszám, felhalmozott eredmény. A különbség nem ebben van.
A Public CbC attól különleges, hogy ezek az adatok egységes formátumban, gépileg feldolgozható módon jelennek meg. Ez azt jelenti, hogy lehetővé teszik az automatizált összehasonlításokat, az országok közötti eltérések azonnal láthatóvá válnak, és a számok kontextus nélkül is értelmezhetőek.
Fontos tisztázni, hogy ez nem új adóhatósági eszköz a transzferárak ellenőrzésére. Ugyanakkor megfelelő alapot ad arra, hogy külső szereplők – a média, befektetők vagy civil szervezetek – saját értelmezést építsenek a publikált adatokra.
Érdemes azt is figyelembe venni, hogy a Public CbCR-t az Európai Bizottság által meghatározott egységes adatszerkezet és közzétételi követelmények szerint, géppel olvasható elektronikus (XHTML/XML-alapú) formátumban kell elkészíteni (Szt. 134/F. § (4) bek.). Ez a gyakorlatban nem egy klasszikus formanyomtatvány kitöltését jelenti, hanem egy strukturált, taggelt adatkészlet előállítását, amely technikai és tartalmi szempontból is pontos előkészítést igényel.
A magyar Public CbCR sajátosság: nem a szabály, hanem az időzítés a szűk keresztmetszet
A Public CbCR egyik legkritikusabb pontja Magyarországon a határidő.
Az uniós irányelv általánosan 12 hónapos közzétételi időt engedne a nem EU-s anyavállalatok saját honlapján történő publikálásra – ez azonban csak mentességi feltételként funkcionál, nem általános határidőként. A magyar számviteli törvény alapján az érintett hazai vállalatoknak a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést az éves, illetve összevont éves beszámolóval egyidejűleg kell letétbe helyeznie és közzétennie. Naptári éves adózóknál ez a gyakorlatban:
- önálló vállalkozás esetén: 2026. május 31.
- konszolidált beszámolót készítő anyavállalat esetén: 2026. június 30.
Ez azt jelenti, hogy a magyar leányvállalat lényegesen korábban kényszerül publikálni, miközben a csoportszintű adatok sok esetben még nem véglegesek. Különösen igaz ez arra az esetre, amikor az EU-s anyavállalat ugyan teljesíteni fogja a saját közzétételi kötelezettségét, de azt a saját – esetleg eltérő – határidejéhez igazítja. Ebben a helyzetben a magyar leányvállalat nem támaszkodhat az anyavállalati publikációra: a hazai határidő az irányadó, és azt önállóan kell teljesíteni.
Nyilvános társaságiadó-információs jelentéssel kapcsolatos kérdésem van
Mi történik, ha az anyavállalat nem ad adatot időben?
Ha a csoport végső anyavállalata – legyen az EU-s vagy azon kívüli – nem biztosítja időben a szükséges információkat, a magyar leányvállalatnak akkor is teljesítenie kell a közzétételi kötelezettségét. Ilyenkor a számviteli törvény lehetővé teszi egy ún. „nem együttműködési nyilatkozat" közzétételét, amely dokumentálja, hogy a leányvállalat kérte az adatokat, de azok nem álltak rendelkezésre. Ez nem mentesítés – a közzétételi kötelezettség fennáll –, hanem a felelősség egyértelmű rögzítése.
Public CbCR határidő - mit érdemes most tenni?
A szabályozás a 2024. június 22-én vagy azt követően kezdődő üzleti évekre alkalmazandó, ami a legtöbb naptári éves vállalat esetében azt jelenti, hogy az első érintett év a 2025. december 31-én záruló üzleti év. Ennek megfelelően az első naptári éves Public CbC közzétételi határidő 2026 május vége.
Ez a gyakorlatban rövidebb felkészülési időt jelent, mint elsőre tűnik, különösen a csoportszintű adatgyűjtés, a belső egyeztetések és a könyvvizsgálati folyamatok időigényét figyelembe véve.
Az érintett vállalatok számára érdemes már most strukturáltan felkészülni a közzétételre. Ennek során célszerű:
- meghatározni, hogy a magyar entitás mely Public CbC kötelezettségi körbe tartozik,
- feltérképezni, hogy a csoportközponttól milyen adatok szükségesek, és ezek milyen ütemezéssel állnak majd rendelkezésre,
- kijelölni a közzétételi folyamatért felelős szervezeti egységet vagy személyt.
A Public CbC kötelezettség teljesítése nem tolható át a cégcsoport központjára. A magyar szabályozás a közzétételt a hazai számviteli határidőhöz köti, ami szűk időkeretet hagy a helyi társaságok számára ahhoz, hogy a szükséges adatokat még időben be tudják szerezni.
