A reklámadó 2026. július 1-jétől tervezett visszavezetése elmarad: a Magyar Közlöny 2026. április 23-i számában megjelent kormányrendelet alapján a reklámadó mértéke 2026. június 30. után is 0 százalék marad. Ez azt jelenti, hogy a reklámközzétevőknek a korábban várttal ellentétben 2026 második félévétől sem kell 7,5 százalékos reklámadó-fizetési kötelezettséggel számolniuk a 100 millió forintot meghaladó reklámadóalap után.
Mi változott a reklámadó szabályozásában?
A most kihirdetett 87/2026. (IV. 23.) Korm. rendelet kimondja, hogy a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény egyes rendelkezéseit a veszélyhelyzet ideje alatt eltérően kell alkalmazni, és az adó mértéke 2026. július 1-jétől is az adóalap 0 százaléka marad. A rendelet indoklásként a gazdasági környezet bizonytalanságát és a vállalkozások terheinek mérséklését említi. A kormány szerint a jelenlegi nemzetközi helyzet – különösen a háborús hatások – miatt indokolt elkerülni az adóterhek növelését.
A reklámadó egyébként már évek óta „szünetel”: 2019 óta formálisan létezik, de a tényleges adókulcs 0%, így a cégeknek nem kell fizetniük. Eredetileg azért függesztették fel, mert az Európai Bizottság kifogásolta a szabályozás egyes elemeit. A részletekről korábbi blogbejegyzésünkben írtunk.
Mit jelent ez az érintett vállalatok számára?
Összességében tehát a korábban tervezett visszavezetés elmarad, és a vállalkozások számára rövid távon nem változik a jelenlegi, adómentes helyzet.
A döntés rövid távon kedvező hír a reklámközzétevők, médiavállalkozások, online platformok, sajtótermékek, szabadtéri reklámfelületeket üzemeltető vállalkozások és más érintett piaci szereplők számára. A 2026 második félévétől várt tényleges adófizetési kötelezettség elmarad, így nem kell a 7,5 százalékos reklámadóval kalkulálni a 2026-os cash-flow és adótervezés során.
Miért fontos mégis figyelni a reklámadóra?
Bár a reklámadó tényleges fizetési kötelezettsége továbbra sem aktiválódik, maga az adónem nem szűnik meg. A jelenlegi döntés nem a reklámadó kivezetését jelenti, hanem a 0 százalékos adómérték további fenntartását veszélyhelyzeti kormányrendeleti szabályozással.
Érdemes ugyanakkor megjegyezni azt is, hogy a magyar jogalkotási gyakorlatban az elmúlt években többször előfordult, hogy veszélyhelyzeti kormányrendeletek útján módosultak már elfogadott szabályok vagy azok hatálybalépése. Bár a mostani döntés rövid távon kedvező a gazdálkodók számára, hosszabb távon indokolt lenne egy kiszámíthatóbb, átláthatóbb jogalkotási környezet megerősítése.
