2025-ben a magyar adórendszer több lépcsős módosításon ment keresztül. A 2025. november 18-án gyorsított eljárásban elfogadott adócsomag célja a vállalkozások adóterheinek mérséklése, az adminisztráció csökkentése és az adóeljárások digitalizációjának folytatása. Vannak ugyanakkor további, 2026-ban hatályba lépő változások, amelyeket már év közben, az őszi adócsomagot megelőzően elfogadott a Parlament. Szakértőink összefoglalták a vállalatok számára legfontosabb adóváltozásokat, és értelmezték azok gyakorlati következményeit.
1. Társasági adó
TAO - Új adókedvezmények
A 2025-ös őszi adócsomagban két új, beruházásösztönző adókedvezmény került bevezetésre. Az egyik a környezeti károk felszámolását támogató adókedvezmény, amely legalább 100 millió forint jelenértékű beruházások esetén vehető igénybe. A kedvezmény hat adóéven keresztül érvényesíthető, és a beruházás értékének jelentős hányada – vállalati mérettől függően akár 70–90%-a – elszámolható lehet. Fontos feltétel, hogy a kedvezmény igénybevétele előtt bejelentést kell tenni a kijelölt minisztériumnál, és nem élhet vele az a vállalkozás, amely maga okozta a felszámolandó környezeti kárt.
A másik új elem a korábbi TCTF alapú átmeneti fejlesztési adókedvezményt felváltó, ún. tiszta technológiák gyártási kapacitásának biztosítását szolgáló beruházás fejlesztési adókedvezménye. A CISAF alapú adókedvezmény amely olyan beruházásokhoz kapcsolódhat, amelyek hozzájárulnak a zöld átmenethez (pl. akkumulátorgyártás, napelemek, hőszivattyúk, CO₂-leválasztási technológiák). A kedvezmény a számított adó legfeljebb 80%-áig vehető igénybe, és minisztériumi bejelentéshez (Budapesten 150, vidéken 350 millió eurós támogatás felett az Európai Bizottság engedélyéhez) kötött.
KIVA-TAO összehasonlító kalkulátor 2026
Elmondható, hogy mindkét kedvezmény jelentős adómegtakarítási lehetőséget teremt, ugyanakkor a szabályok komplexitása miatt célszerű a beruházások adóhatásait előzetesen modellezni és összehangolni más támogatási formákkal. A nagyvállalati környezetben további tényezők, pl. a globális minimumadó is befolyásolhatják a kedvezmények tényleges hatását, ezért a multinacionális csoportoknak különösen érdemes előzetesen átfogó tervezést végezni.
2. Általános forgalmi adó
Alanyi áfamentesség értékhatárának emelése
Az alanyi áfamentességet érintő változtatás célja a mikrovállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése. A megemelt értékhatár várhatóan jelentősen javítani fogja az egyéni és kisvállalkozói likviditást, hiszen kevesebb ügyletet kell áfa-körbe vonni, és csökken az adóbevallási kötelezettség.
Az áfamentességi határ fokozatos, három lépcsőben történő emelése több évre ütemezve történik:
| 2026. január 1. | 20 millió Ft |
|---|---|
| 2027. január 1. | 22 millió Ft |
| 2028. január 1. | 24 millió Ft |
Az alanyi adómentességet 2026-ra akkor választhatja az adózó, ha összes belföldi termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek éves szinten göngyölített összege sem 2025-ben ténylegesen, sem 2026-ban észszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 20 millió forintot.
M-lapok új kötelező rovatai
A 2026. július 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallásokhoz kapcsolódó összesítő jelentésben már nem kizárólag a számlán áthárított adótartalomról, hanem a levonásba helyezett adóról is kell adatot szolgáltatni.
Online nyugta-adatszolgáltatás
2026. szeptember 1-jén lép hatályba a kötelező nyugtaadat-szolgáltatás. A kézzel kiállított nyugtáról 3 napon belül, napi szinten összesítve, adómértékek szerinti bontásban kell majd az adatszolgáltatást teljesíteni, míg az e-nyugtákról és az e-pénztárgéppel kiállított nyugtával egy tekintet alá eső okiratok, számlák és számlával egy tekintet alá eső okiratokra vonatkozóan az adatszolgáltatást azok kiállításával egyidejűleg kell megtenni az adóhatóság felé 2025. júliusa óta.
NAV Online-számla kalkulátor 2026
3. Személyi jövedelemadó
Családi adókedvezmények
2025. október 1-jén már életbe lépett a háromgyermekes anyák adómentessége, 2026. január 1-jétől pedig tovább nő az eltartottankénti adóalap-kedvezmény mértéke is. Egy gyermek esetén a havonkénti adóalap-csökkentés összege a jelenlegi 100.000 Ft-ról 133.340 Ft-ra emelkedik, két gyermek esetén a kedvezmény ennek a duplája lesz, míg három, illetve minden további eltartott esetén 440.000 Ft Szintén 133.340 Ft-ra nő a családi kedvezmény havi mértéke a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos kedvezményezett eltartottak esetén.
Fokozatosan bevezetésre kerül a két gyermeket nevelő anyák adómentessége is, első lépcsőben 2026-tól a 40 év alatti anyák lesznek adómentesek, 2027-től pedig a 40 és 50 év közöttiekre is kiterjed majd az adómentesség. Az elfogadott jogszabály szövege alapján az adómentesség 2029-től válik teljessé minden korosztályban.
Átalányadózókra vonatkozó kedvező változások
Az őszi adócsomag egyik fontos eleme az átalányadózó egyéni vállalkozók adóterhének mérséklése. A 40%-os költséghányadot alkalmazó egyéni vállalkozók költséghányada két lépcsőben emelkedik:
- 2026. január 1-jétől 45%-ra,
- 2027. január 1-jétől pedig 50%-ra nő az alkalmazható mérték.
Ez a változás a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érintett vállalkozók – elsősorban a szolgáltató tevékenységet végzők – a bevételük nagyobb részét számolhatják el költségként, így a személyi jövedelemadó alapja csökken, ami közvetlen adómegtakarítást eredményez.
A módosítás elsősorban azokat segíti, akik alacsony költségaránnyal működnek, és tevékenységük jellemzően saját munkaerőre/tudásra épül. Számukra a magasabb költséghányad lényegesen versenyképesebbé teszi az átalányadózást, és több esetben kedvezőbbé válhat a vállalkozói jövedelem szerinti adózáshoz képest is. A vállalkozóknak érdemes lehet előzetes hatásvizsgálatot végezniük, mert a költséghányad emelése hatással lehet a várható adóelőleg-fizetésre is.
4. Szociális hozzájárulási adó (Szocho)
Változás a főállású egyéni és társas vállalkozóknál
2026. január 1-jétől megszűnik az a jelenleg alkalmazott 112,5%-os szorzó, amely a társadalombiztosítási járulék alapjához képest határozta meg a főállású egyéni és társas vállalkozók szociális hozzájárulási adóalapját. A módosítás értelmében a szochó alapja legalább a minimálbér vagy a garantált bérminimum 100%-a lesz.
A változás előnye, hogy a fizetendő közteher kiszámítása átláthatóbbá válik, és több vállalkozó számára csökkenhet a havonta fizetendő összeg.
Emellett 2026-tól már nem csak az átalányadózó egyéni vállalkozóknak, hanem a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak is negyedévente kell a szociális hozzájárulási adó-kötelezettségükről bevallást benyújtaniuk.
- Ennek megfelelően módosul az Art. ami így megszünteti a különbséget az eltérő adózási módot választó egyéni vállalkozók között.
- A negyedéves bevallásban havonkénti bontásban kell feltüntetni a fizetendő közterhet.
- A negyedévre jutó Szochot a bevallási határidővel megegyező időpontig, azaz a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig kell megfizetni.
5. Kisvállalati adó (KIVA)
A KIVA választására jogosító értékhatárok 2025. december 1-től emelkednek, annak érdekében, hogy 2026. január 1-től már a megemelt értékhatárok alapján tudják az adózók választani a KIVA-t:
A jelenlegi adatok alapján számos olyan cég működik, amely már átlepte a korábbi 3 milliárdos szintet, de még nem éri el a 6 milliárdos bevételi és mérlegfőösszeg határértékeket, vagy az 50 fős létszámlimitet, így számukra most először nyílhat reális lehetőség a KIVA választására. Továbbá a létszámkritérium és egyéb mutatók változása miatt további vállalkozások is beléphetnek, amelyek korábban egy-egy hajszálnyi túllépés miatt kiestek a rendszerből.
Fontos, hogy aki 2026-tól ezt az adózási formát választaná, azt év végéig teheti meg.
A kilépési határ 12 milliárd Ft-ra emelése pedig azt jelenti, hogy azok a vállalkozások, amelyek sikeresen növekednek, tovább maradhatnak a kiva rendszerében, így a konstrukció nem csak belépési pontként, hanem hosszú távú adózási stratégiaként is tervezhetőbbé válik.
További változás a KIVA törvény kapcsán hogy módosul a személyi jellegű kifizetések adóalap-rész egyik komponense. A jelenleg hatályos szabály szerint a tag, a főállású társas vállalkozó vonatkozásában a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás a minimálbér 112,5%-a, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb. A módosítás szerint 2026-tól – összhangban a Szocho törvény változtatásával – a minimálbér összege képezi majd a KIVA alapját ilyen esetekben.
6. Különadók és egyéb extraprofit adók
Kiskereskedelmi különadó – új sávhatárok, differenciált hatások
Az őszi adócsomag másik hangsúlyos eleme, hogy módosulnak a kiskereskedelmi adó sávhatárai. A legalsó sáv teljesen átrendeződik: 500 millió Ft helyett 1 milliárd Ft lesz az adófizetési küszöb, így több ezer kisvállalkozás mentesülhet a kiskereskedelmi adó megfizetése alól.
| Adó | Jelenlegi sávhatár | Módosított sávhatár |
| 0% | 0 – 500m Ft | 0 – 1mrdFt |
| 0,15% | 500m – 30mrd Ft | 1mrd – 50mrd Ft |
| 1% | 30mrd – 100mrd Ft | 50mrd – 150mrdFt |
| 4,5% | 100mrd Ft felett | 150mrd Ft felett |
Az új sávhatárok ugyanakkor nemcsak a legkisebb szereplőknél hozhatnak könnyítést: az alsó sáv tolódása és a további lépcsők módosulása szélesebb körű adóteher-csökkenést eredményezhet elsősorban a kis- és középvállalkozói szegmensben, de a legnagyobb kereskedelmi láncok, illetve platformüzemeltetők terhei is jelentősen csökkenhetnek, hiszen a legnagyobb mértékű adót már nem 100 mrd forint, hanem 150 milliárd Ft felett kell csak megfizetniük.
Mire kell figyelni az adózóknak a kiskereskedelmi különadó változások miatt?
- A kiskereskedelmi tevékenység definíciójából kikerül az üzemanyagtöltő állomáson történő szolgáltatás-értékesítés.
- A júliusi és októberi előlegek túlfizetést eredményezhetnek az új, magasabb sávok miatt.
- A túlfizetés már 2025-ben visszaigényelhető külön nyomtatványon, legkésőbb az év végéig.
- Ha a várható és a tényleges adóalap eltér, azt az éves bevallásban lehet rendezni.
Banki különadó
A banki különadó mértéke 2026-tól az adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó részére 8%-ra, a 20 milliárd forint feletti részre pedig 20%-ra nő, a korábbi 7% és 18% helyett.
7. Reklámadó
A reklámadó mértéke 2019. július elseje óta 0%, melyet a Kormány évről évre újra meghosszabbít. A 2025-ös őszi törvénycsomag azonban ez előző évek gyakorlatával szembe menve a 0%-os kulcs alkalmazhatóságát csak 2026. június 30-áig hosszabbította meg, azaz a reklámadó 2026. második felétől visszavezetésre kerül.
A visszavezetéssel összhangban módosulnak a reklámadó miatti bejelentkezési szabályok is. Aki reklám közzétételt végez, és nem rendelkezik adószámmal – tipikusan külföldi reklámközzétevők -, annak 30napon belül bejelentkezési kötelezettsége keletkezik. Ennek mulasztása jelentős bírság terhet vonhat maga után. Szintén jelentős bírság szabható majd ki a nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása okán.
8. Jövedéki adó
Üzemanyagok jövedéki adójának valorizációja későbbre tolódik
A jövedéki adó inflációkövető emelése fél évvel később lép hatályba, így a benzin és gázolaj várható drágulása átmenetileg elmarad. A módosítás kedvező lehet a logisztikai és szállítmányozási költségekre érzékeny vállalkozások számára.
9. Az adóigazgatás, adózás rendje
Változások az adminisztrációt illetően
Az adócsomag nem csak a vállalkozói terhek csökkentésére irányul, hanem az adóigazgatási-eljárási szabályok korszerűsítését is célozza.
Automatizált döntéshozatal és digitális eljárások
Az 2017. évi CLI. törvény (Air.) módosítása rögzíti, hogy az adóhatóság automatikus döntéshozatallal is végezhet eljárást, amennyiben a feltételek – az állami digitális szolgáltatásokról szóló, 2023. évi CIII. törvény (Dáptv.) szerinti feltételek – fennállnak, illetve ha minden releváns adat rendelkezésre áll és nem igényel mérlegelést. Ez az előrelépés az adóhatósági eljárások gyorsabbá és kiszámíthatóbbá tételét szolgálja, ugyanakkor a jogorvoslati fórumok érdemi felülvizsgálati funkciója változatlanul megmarad.
Végrehajtási eljárások digitalizálása
Az 2017. évi CLIII. törvény (Avt.) módosítása lehetővé teszi, hogy a helyszíni eljárás során felvett jegyzőkönyv elektronikus formában készüljön, majd elektronikus úton kézbesítendő legyen. Ez a módosítás a végrehajtási eljárások dokumentálhatóságát és átláthatóságát javítja.
Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) finomhangolásai
Az 2017. évi CL. törvény (Art.) több ponton módosul: például az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése esetén az éves bevallással le nem fedett időszakra vonatkozó bevallási kötelezettség megszűnik, ha a szüneteltetés a teljes időszakra kiterjed. Emellett az ingatlan-nyilvántartási adatokhoz való NAV-hozzáférés elektronikus úton válik lehetővé, illetve jogintézményi terminológiai tisztítások történnek.
10. Energiaellátók jövedelemadója (Robin Hood)
Adómérték
Az energiaellátók jövedelemadója kulcsa a 2025-ben érvényes 41%-os mértékről 2026-ban lecsökken a korábban hatályos 31%-os mértékre.
Energetikai fejlesztési beruházások adókedvezménye
A 2025. december 31. után megkezdett energetikai fejlesztési beruházásokra a vállalkozások 2026-tól egy új, célzott adókedvezményt vehetnek igénybe. A konstrukció célja a termelési és infrastruktúra-energiarendszerek modernizációjának ösztönzése, különös tekintettel a hatékonyságnövelő és környezettudatos fejlesztésekre.
Az adókedvezmény a beruházás üzembe helyezésének adóévében és az azt követő öt adóévben érvényesíthető, tehát összesen hat adóévben használható fel (alapév + 5 év).
A kedvezmény felső korlátja több lépcsőből áll:
- az adókedvezmény a számított és egyéb adókedvezményekkel csökkentett adó legfeljebb 80%-áig írható le, tehát a fizetendő adót nem szoríthatja nullára,
- a kedvezmény összege nem haladhatja meg a a beruházás elszámolható költsége és a korrigált értékcsökkenés különbségének 50 százalékát.
Elszámolható költségnek minősül a beruházáshoz kapcsolódó tárgyi eszközök és immateriális javak bekerülési értéke, amelyet csökkenteni kell a projekthez kapott vissza nem térítendő támogatásokkal. Ez azt jelenti, hogy a kedvezmény ténylegesen a vállalkozás saját ráfordításai után vehető figyelembe.
A jogosultság feltételei között szerepel:
- a beruházáshoz meghatározott szakmai indikátorok teljesítése,
- valamint az érintett eszközök legalább öt évig történő folyamatos használata.
Fontos megfelelési elem, hogy a NAV az adókedvezmény első igénybevételétől számított három éven belül kötelezően ellenőrzi a feltételeket, ezért a beruházásokhoz kapcsolódó dokumentáció és teljesítési mutatók nyilvántartása kiemelten hangsúlyossá válik.
A kedvezmény érvényesítésével érdemi adóteher-csökkentés érhető el, ugyanakkor a szabályrendszer összetettsége és a kötelező adóhatósági ellenőrzés miatt célszerű előzetes pénzügyi és adótervezési számításokat végezni.
