A vagyonadóról szóló törvényjavaslatot 2026. október 27-én benyújtották az Országgyűlésnek. Az egymilliárd forintos értékhatár és a tervezett adókulcsok mellett az értékelési részletszabályok is meghatározzák, mekkora teher érintheti a vállalkozástulajdonosokat és a jelentős magánvagyonnal rendelkezőket. Összefoglaljuk a benyújtott javaslat legfontosabb rendelkezéseit, az értékelési változásokat és a felkészülés gyakorlati feladatait.
Frissítve: 2026. november 4.
Ezt a cikket folyamatosan aktualizáljuk a vagyonadóval kapcsolatos új kormányzati bejelentések, a jogszabálytervezet, majd a végleges törvény megjelenésekor.
Kiket érinthet, mi lesz adóköteles és hogyan érdemes felkészülni?
Az összefoglaló a vagyonadóról szóló T/930. számú törvényjavaslat 2026. október 27-én benyújtott változatát ismerteti. A parlamenti eljárás során a rendelkezések még módosulhatnak, ezért a tervezett kötelezettségeket az elfogadott és kihirdetett törvény alapján ismételten ellenőrizni kell.
A vagyonadó nem csak egy újabb adófizetési kötelezettséget fog jelentene: egyúttal vagyonértékelési, vagyontervezési és jelentős adminisztratív feladatot is róna azokra, akiknek a vagyona ingatlanokból, vállalkozói részesedésekből, befektetésekből, külföldi vagyonelemekből vagy összetettebb családi vagyonkezelési struktúrákból áll.
Vagyonadó Magyarországon 2026-ban: mit tudunk jelenleg?
Az összefoglaló a vagyonadóról szóló T/930. számú törvényjavaslat 2026. október 27-én benyújtott változatát ismerteti. A parlamenti eljárás során a rendelkezések még módosulhatnak, ezért a tervezett kötelezettségeket az elfogadott és kihirdetett törvény alapján ismételten ellenőrizni kell.
Vagyonadó Magyarországon podcast Fajcsák Gáborral - lehet jól csinálni?
| Terület | A 2026. október 27-én benyújtott törvényjavaslat |
|---|---|
| Adóalap | A számított vagyonértékből a levonható tartozásokkal csökkentett összeg 1 milliárd forintot meghaladó része |
| Adókulcs | 1% az adóalap 100 milliárd forintig terjedő részére; 1,5% az ezt meghaladó részre |
| Belföldi adóalany | Főszabály szerint a teljes magyar és külföldi vagyon |
| Tartozások | Meghatározott, igazolt hitelek és kölcsönök levonhatók |
| Fordulónap | A tárgyév utolsó napján fennálló vagyon |
| Első fordulónap | 2026. december 31. |
| Első bevallás és fizetés | 2027. augusztus 31. |
| Vagyonkezelési struktúrák | Önálló adóalannyá válhatnak, de a kapcsolt struktúrák az 1 milliárdos értékhatárt csak egyszer alkalmazhatják |
Fontos pontosítás, hogy az 1,5 százalékos adókulcs a törvényjavaslat szövege szerint az adóalap 100 milliárd forint feletti részére vonatkozna. Mivel az adóalap eleve csak a nettó vagyon egymilliárd forintot meghaladó része, a két értékhatárt nem célszerű összemosni.
Mit jelent a vagyonadó?
A vagyonadó olyan adózási forma, amelynél nem az adott évben megszerzett jövedelem, hanem a magánszemély tulajdonában lévő vagyon vagy meghatározott vagyonelemek értéke kerül az adóztatás középpontjába.
A vagyonadó gyűjtőfogalom: a konkrét szabályozástól függően vonatkozhat a teljes nettó vagyonra vagy csak meghatározott vagyontípusokra. Gyakori elem az értékhatár alkalmazása is, amely alatt nem keletkezik adófizetési kötelezettség.
A vagyonadó szempontjából ezért nem elegendő azt megvizsgálni, hogy kinek mekkora a bankszámlaegyenlege. A teljes vagyoni helyzet, a vagyonelemek tulajdonosi szerkezete, a vagyon értéke, elhelyezkedése, az azokhoz kapcsolódó kötelezettségek, valamint adott esetben az adóügyi illetőség is jelentőséggel bírhat.
Kik lehetnek a vagyonadó alanyai Magyarországon?
A törvényjavaslat négy adóalanyi kategóriát különít el: a belföldi és külföldi illetőségű magánszemélyeket, valamint a belföldi és külföldi illetőségű vagyonkezelési adóalanyokat.
A belföldi illetőségű magánszemélyek és vagyonkezelési adóalanyok esetében főszabály szerint a teljes, Magyarországon és külföldön található vagyon az adókötelezettség vizsgálatának kiindulópontja.
A külföldi illetőségű adóalanyokra korlátozott magyar adókötelezettség vonatkozna: a magyarországi ingatlanokat és az azokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat, a magyar jog szerint létrejött gazdasági társaságokban fennálló részesedéseket, valamint meghatározott, magyar ingatlanvagyonnal rendelkező külföldi társaságok részesedéseit kellene figyelembe venni. Az alkalmazandó nemzetközi egyezmény rendelkezéseit külön is vizsgálni kellene.
Vagyonadó és vagyontervezés szakértői áttekintéssel
Hogyan számítható ki a vagyonadó alapja?
A javaslat nettó vagyonadó-logikát alkalmaz. A belföldi illetőségű adóalany esetében össze kell adni az adóköteles vagyonelemek tárgyév utolsó napjára megállapított számított értékét, majd ebből levonhatók a törvényben meghatározott, ténylegesen fennálló és megfelelően dokumentált tartozások. Az így kapott összeg egymilliárd forintot meghaladó része lesz az adóalap.
Mi számíthat bele a vagyonadó alapjába?
A vagyonadó egyik legfontosabb kérdése továbbra sem önmagában az adókulcs, hanem az, hogy az egyes vagyonelemeket milyen értéken kell figyelembe venni.
A felkészülés első lépése a teljes vagyon feltérképezése. A benyújtott törvényjavaslat vagyonelemenként határozza meg az értékelés szabályait: a pénzügyi eszközök, az ingatlanok, a társasági részesedések, a kriptoeszközök és a meghatározott nagy értékű ingóságok egyaránt relevánsak lehetnek.
A jelenlegi törvényjavaslat alapján többek között az alábbi vagyontípusok lehetnek relevánsak:
| Vagyonelem | Fő vagyonadó-kérdés |
|---|---|
| Pénz, bankbetét | Mekkora összeg áll fenn a fordulónapon? |
| Befektetések, értékpapírok | Mely piaci árfolyam vagy értékelési módszer alkalmazandó? |
| Ingatlan | Melyik törvényi értékelési lépcsőt kell alkalmazni? |
| Társasági részesedés | Tőzsdei ár vagy nem tőzsdei társaságokra meghatározott értékelési képlet |
| Kriptoeszköz | A fordulónapi piaci árfolyam meghatározása |
| Követelések | A tárgyév végén fennálló tőkeösszeg |
| Biztosítás | Egyes esetekben a visszavásárlási érték |
| Műtárgy, gyűjtemény, ékszer | Értékhatár és piaci értékelés |
| Jármű | Értékhatár és számított érték |
| Külföldi vagyonelemek | Értékelés és a nemzetközi adóegyezmények alkalmazása |
| Bizalmi vagyonkezelés, magánalapítvány | Önálló adóalanyiság és kapcsolt struktúrák |
Mely személyes vagyontárgyak maradhatnak ki az adóalapból?
A benyújtott törvényjavaslat főszabály szerint nem veszi figyelembe a magánszemély személyes használatát szolgáló, illetve az ingatlan szokásos használatához szükséges berendezési és felszerelési tárgyakat.
Kivételt jelentenének ugyanakkor:
- a 3 millió forint egyedi értéket meghaladó műtárgyak, gyűjtemények és ékszerek;
- a 10 millió forint egyedi értéket meghaladó járművek.
Ezért a nagy értékű műtárgyak, órák, ékszerek, gyűjtemények vagy járművek esetében továbbra is szükség lehet részletes értékmeghatározásra és dokumentációra.
Külön szabály vonatkozna az egyéni vállalkozói, őstermelői vagy más, adószám birtokában folytatott önálló tevékenységhez használt, ahhoz kapcsolódó vagy költségként elszámolt ingó dolgokra: ezek teljes értékét figyelembe kellene venni.
Vagyonértékelés: hogyan határozható meg a vagyonadó alapja?
A vagyonadó egyik legösszetettebb és legkritikusabb kérdése a vagyonértékelés lesz. A piaci érték meghatározására komoly módszertanok állnak rendelkezésre, a szabályozás szempontjából azonban kulcskérdés, hogy a jogalkotó pontosan milyen számítási módszert ír majd elő. - Fajcsák Gábor, az RSM Hungary partnere, adóüzletág vezetője.
A benyújtott törvényjavaslat már részletes értékelési szabályokat tartalmaz. Az adó alapjául szolgáló számított érték egyes vagyonelemeknél eltérhet a piaci értéktől, ezért az alkalmazandó módszert és annak feltételeit vagyonelemenként kellene meghatározni.
Társasági részesedések és cégértékelés
A nem jegyzett és rendszeresen nem kereskedett társasági részesedések főszabály szerinti számított értéke: [(saját tőke + 2 × hozamérték) / 3] × tulajdoni hányad. A hozamérték az utolsó három lezárt üzleti év átlagos adózott eredményének és a főszabály szerint 15 százalékos tőkésítési rátának a hányadosa. Negatív átlagos eredménynél a hozamértéket nullának kellene tekinteni.
Új választási lehetőség, hogy legfeljebb 100 millió forint, utolsó lezárt üzleti év szerinti saját tőkénél a részesedés értéke a saját tőke tulajdoni hányadra jutó összegében is meghatározható lenne. Ez értékelési egyszerűsítés; a tulajdonos teljes vagyonadó-kötelezettségét továbbra is az összes releváns vagyonelem alapján kellene vizsgálni.
A holdingvállalkozások minősítése is változna. Elsődleges céljuknak más társaságok részesedéseinek birtoklására és az azokon keresztüli irányításra kellene irányulnia. Emellett az egyedi beszámolóban a részesedések, értékpapírok, egyéb befektetett pénzügyi eszközök, pénzeszközök, saját célra használt ingatlanok és a tulajdonolt társaságokkal szembeni követelések együttes értékének el kellene érnie az összes eszköz 90 százalékát. A holding részesedésének értékelése főszabály szerint a saját tőkéből indulna ki, a szükséges korrekciókkal.
Az 50 százalék alatti kisebbségi részesedés értéke a 33 százalékot elérő tulajdoni hányadnál 25, az ez alatti hányadnál 30 százalékkal lenne csökkenthető. A kisebbségi részesedés mértékének megállapításakor azonban a közeli hozzátartozók tulajdoni hányadát egybe kellene számítani. Például két házastárs 30–30 százalékos részesedése együttesen 60 százalék, ezért e kedvezmény nem lenne alkalmazható. Ez a kisebbségi kedvezmény feltételét érinti, nem a házastársak teljes vagyonának összevonását.
A mellékleti számításban a negatív saját tőkét nullának kellene tekinteni. Konszolidált beszámolót készítő anyavállalatnál a konszolidált adatokból kellene kiindulni, a nem ellenőrző tulajdonosokra jutó saját tőke és eredmény kiszűrésével. Az 500 millió forint feletti saját tőkéhez kapcsolódóan a rejtett tartalékok korrekcióját is vizsgálni kellene.
Meghatározott esetekben független cégértékelő által megállapított érték is figyelembe vehető lenne. Ehhez az értékelőnek és az értékelésnek a javaslatban előírt feltételeknek kellene megfelelnie; az értéket legalább két módszer alkalmazásával kellene meghatározni.
A jegyzett, illetve rendszeresen kereskedett részesedéseknél a záróárfolyam és az utolsó 180 nap forgalommal súlyozott átlagárfolyama közötti, 10 százalékot meghaladó eltérés esetén az átlagárfolyam lenne irányadó.
Ingatlanértékelés a vagyonadóban
Belföldi ingatlannál a javaslat az ügyleti érték, az indexált ügyleti érték, a NAV tömeges ingatlanértékelési modelljével meghatározott érték és a független szakértői érték alkalmazási sorrendjét rögzíti. A 12 hónapon belüli ügyleti érték és a legfeljebb tízéves ügyletből számítható indexált érték alkalmazásának is feltételei vannak; jelentős állapotváltozás vagy más törvényi kivétel módosíthatja az eljárást.
A kötelezően igénybe vett, megfelelően igazolt és megfizetett szakértői vagy értékelési szolgáltatás díjának 50 százaléka, legfeljebb 2 millió forint csökkenthetné az adót. A kedvezmény nem terjedne ki automatikusan minden, az adózó választása alapján készült értékbecslésre.
A vagyonadó kockázatai: értékelés, likviditás és illetőség
Értékelési kockázat
A vagyonértékelés nem pusztán az érték meghatározását jelentené, hanem szükség lenne a törvény szerint alkalmazandó módszertan azonosítására és annak dokumentálására is. Ingatlannál az értékértékelési sorrend, vállalkozói vagyonnál a társaság és az üzletrész számított értéke, műkincseknél a piaci összehasonlíthatóság, kriptoeszközöknél pedig az árfolyam és a nyilvántartás lehet kritikus.
Egy esetleges későbbi NAV-ellenőrzés során ugyanis nemcsak az lehet a vizsgálat tárgya, hogy milyen értékkel számolt az adózó, hanem az is, hogy azt milyen információk és milyen szakmai módszertan alapján állapította meg.
A NAV ingatlanértékelési modelljével kapott értéktől az adóhatóság akkor térhetne el és állapíthatna meg ebből eredő adóhiányt, ha bizonyítja, hogy az adózó nem a valós ingatlanparamétereket adta meg. Megfelelő szakértői értékelés és teljes, valós adatszolgáltatás esetén a magasabb hatósági értékből eredő adóhiányra adóbírság és késedelmi pótlék nem lenne megállapítható, de maga az adóhiány ettől még fennmaradhatna.
Likviditási kockázat
A fizetőképesség jelentős vagyon mellett is valós probléma lehet: ha a vagyon nagy része korlátozottan likvid eszközben (pl. vállalkozói vagyonban, ingatlanokban) van, könnyen előfordulhat, hogy az adózónak nincs elegendő szabad pénzeszköze az évente jelentkező adó megfizetésére, de a probléma TBSZ-en vagy más hosszú távú befektetési konstrukcióban tartott vagyon esetében is felmerülhet.
Mindezek alapján nem kizárt, hogy a vagyonadó bevezetése a magánszemélyek adóterhelésén túl közvetett hatást gyakorolhat a vállalkozások finanszírozására, a vagyon szerkezetére, valamint az ingatlanpiac egyes szegmenseire is. A hatás mértéke és iránya ugyanakkor csak a végleges szabályok, különösen az adóalap és az értékelési szabályok ismeretében ítélhető meg.
A javaslat kérelemre fizetési halasztást vagy részletfizetést tenne lehetővé, főszabály szerint legfeljebb 12, kivételes méltánylást érdemlő esetben 24 hónapra. Az engedélyezés feltételekhez és hatósági mérlegeléshez kötődne; a vállalkozói vagyonra nem járna általános, automatikus halasztás.
Strukturális és illetőségi kockázat
A tulajdonosi lánc, a holdingstruktúra, a családi vagyonkezelés felépítése és az egyes vagyonelemek elhelyezkedése is befolyásolhatja az adókötelezettséget. Csakúgy, mint az adóügyi illetőség kérdése.
A belföldi és külföldi vagyonra kiterjedő adókötelezettség körét már a benyújtott javaslat meghatározza. A vagyonadó saját illetőségi szabályait és az alkalmazandó nemzetközi egyezményeket is vizsgálni kellene, ezért egy külföldi lakcím vagy az szja szempontjából megváltozó illetőség önmagában nem adna választ a vagyonadó-kötelezettségre.
A kapcsolódó T/927. számú adócsomag 2027. január 1-jétől exit tax szabályokat vezetne be a személyi jövedelemadóba. Meghatározott feltételek mellett az illetőségváltás az érintett befektetések még nem realizált értéknövekményének adóztatását is kiválthatná. Ezt az önálló szja-kötelezettséget a vagyonadótól elkülönítve kellene elemezni.
A külföldi illetőségű tulajdonos meghatározott, magyar ingatlanvagyonnal rendelkező külföldi társaságban fennálló részesedésénél a kapcsolódó ingatlantartozások levonhatók lennének. Az érintett ingatlanok számított értékéből az azokhoz közvetlenül kapcsolódó tartozásokat kellene levonni, majd a fennmaradó összeget a tulajdoni hányaddal arányosítani.
A külföldi vagyon miatt alkalmazható magyar adócsökkentés számítása is módosulna. Az érintett egyezményes esetekben a közvetlenül kapcsolódó, igazolt tartozásokkal csökkentett külföldi vagyon egymilliárd forint feletti részére számított adóból kellene kiindulni. Emiatt a korábbi becsléseket az adott egyezmény és vagyonszerkezet alapján újra kellene számolni.
Megoldás lehet-e a bizalmi vagyonkezelés a vagyonadóra?
A vagyonkezelési struktúra, köztük a bizalmi vagyonkezelés alkalmazása önmagában nem eredményez automatikus adómentességet vagy adóalap-csökkenést.
A benyújtott törvényjavaslat szerint a bizalmi vagyonkezelések, magánalapítványok és más meghatározott elkülönült vagyontömegek önálló vagyonadó-alanyok lehetnek. Ugyanakkor a kapcsolt vagyonkezelési adóalanyok az egymilliárd forintos értékhatárt együttesen csak egyszer alkalmazhatják.
A javaslat emellett külön adóelkerülés-ellenes alapelvet is tartalmaz, és lehetővé tenné az adóhatóság számára, hogy a vagyonadó bevezetésének köztudomásúvá válásától kezdődő időszak ügyleteit is vizsgálja abból a szempontból, hogy azok célja a vagyonadó szabályainak megkerülése volt-e.
Ezért nem célszerű kizárólag a vagyonadó elkerülése céljából új struktúrát létrehozni vagy egy meglévő struktúrát átalakítani. A megfelelő vagyonstruktúra kialakítása a család teljes vagyoni helyzetének, jogi és adózási szempontjainak, valamint hosszú távú, generációkon átívelő céljainak együttes mérlegelését igényli.
A már fennálló, érintett vagyonkezelési adóalanyoknak a törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül be kellene jelenteniük a NAV-hoz a törvény hatálya alá tartozásukat, illetve a külföldi vagyonkezelési adóalanyoknak az érintett vagyonelem fennállását.
Mit érdemes már most megtenni a vagyonadó bevezetése előtt?
A végleges törvény megjelenése előtt nem javasolt – kizárólag feltételezésekre építve – elhamarkodott vagyonátrendezést végrehajtani, ugyanakkor az előkészítő munkát nem érdemes a törvény kihirdetéséig halasztani.
- Első lépésként célszerű teljes vagyonleltárt készíteni. Ebben a magyarországi és külföldi ingatlanok, társasági részesedések, befektetések, bankszámlák, értékpapírok, TBSZ-ek, műtárgyak, kriptoeszközök és más jelentős vagyonelemek mellett az azokhoz kapcsolódó kötelezettségeket is érdemes feltérképezni.
- Második lépésként érdemes azonosítani azokat a vagyonelemeket, amelyeknek az értéke nem állapítható meg egyszerűen, objektív módon. Ide tartozhat különösen a családi vállalkozás vagy a társasági részesedés előzetes értékelése. A számításoknál a 100 millió és az 500 millió forintos saját tőkehatárt, a holdingminősítést, a családi részesedéseket és a konszolidált adatokat is vizsgálni kellene.
- Harmadik lépésként célszerű áttekinteni a tulajdonosi és vagyonkezelési struktúrát, valamint a likviditási helyzetet. Így már a benyújtott javaslat alapján azonosíthatók azok a pontok, ahol részletesebb számítás, adatigénylés vagy szakértői vizsgálat szükséges.
- Külföldi vagyon vagy tervezett illetőségváltás esetén külön fel kellene mérni az egyezményi kérdéseket és az esetleges exit tax hatását.
A tényleges strukturális döntéseket ezt követően, a végleges szabályok ismeretében lehet meghozni.
További információk a vagyonadó felkészülésről
Honnan tudhatja majd a NAV, mekkora vagyonnal rendelkezik valaki?
A benyújtott törvényjavaslat szerint az 500 millió forintot meghaladó saját tőkéjű belföldi társaságoknak a rejtett tartalékok meghatározásához szükséges adatokról akkor kellene tájékoztatniuk a tulajdonosi jogok gyakorlóit és a NAV-ot, ha azt legalább egy tulajdonosi jogokat gyakorló személy kéri. Ettől elkülönülő kötelezettségként a cégértékeléshez szükséges információkat az érintett belföldi társaságnak az értékelő kérésére 30 napon belül kellene rendelkezésre bocsátania.
Ugyanakkor egy magánszemély teljes (nettó vagy bruttó) vagyonának meghatározása komoly adatösszesítést igénylő feladat. Ingatlanokra, társasági részesedésekre vagy pénzügyi eszközökre rendelkezésre állhatnak különféle adatok, de azok törvény szerinti számított értékének meghatározása, a levonható tartozások igazolása és az adózóhoz kapcsolódó adóalap meghatározása ennél jóval összetettebb lehet.
A vagyonadó ezért az adófizetés mellett új dokumentációs és bizonyítási kötelezettségeket is teremthet, de az ellenőrzés során is tartogathat kihívásokat.
Hogyan segíthet az RSM a vagyonadó bevezetésére való felkészülésben?
A jelentős magánvagyon kezelése ritkán kizárólag adózási kérdés. Egy családi vállalkozás, ingatlanportfólió vagy több országot érintő vagyonstruktúra egyszerre vethet fel adózási, jogi, számviteli, vállalatértékelési és vagyontervezési kérdéseket. A jelenlegi törvényjavaslat alapján különösen felértékelődik a cégértékelési, ingatlanértékelési és vagyonkezelési szakértelem, hiszen ezek közvetlenül befolyásolhatják a vagyonadó alapját.
Az RSM Hungary integrált megközelítésben támogatja ügyfelei felkészülését. Ennek első szintje egy előzetes vagyonadó-kitettségi felmérés, amely feltérképezi a releváns vagyonelemeket és azonosítja a legfontosabb bizonytalanságokat. Ezt követi a részletes vagyontervezési terv, amely a lehetséges adózási, jogi, számviteli és strukturális megoldásokat vizsgálja. A végleges szabályozás ismeretében pedig a beazonosított lépések megvalósítása és szakmai támogatása következhet.
Különösen vállalkozói vagyon esetén fontos előny, hogy az adótanácsadás mellett a cégértékelési, M&A-, jogi és számviteli szakértelem is bevonható a teljes vagyoni kép kialakításába.
Ne az első vagyonadó-bevallás előtt derüljön ki, hogy adózási szempontból mennyit ér a vagyona, vagy hol vannak a vagyonstruktúra legfontosabb kockázatai.
Az RSM szakértői segítenek a teljes vagyoni struktúra feltérképezésében, a vállalkozói és egyéb vagyonelemek értékelésében, valamint a lehetséges adózási, jogi és vagyontervezési következmények előzetes vizsgálatában. Érdemes már a tervezett első, 2027. augusztus 31-i bevallási határidő előtt tisztázni a számított vagyonértéket, a szükséges dokumentumokat és a vagyonstruktúra legfontosabb kockázatait.
Kérjen előzetes vagyonadó-kitettségi felmérést szakértőinktől