A vagyonadó magyarországi bevezetése új szakaszba lépett: 2026. október 6-án a Pénzügyminisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a vagyonadóról szóló törvényjavaslatot. A normaszöveg alapján az adó az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyonrészt érintené, az adó mértéke pedig az adóalap 100 milliárd forintig terjedő részére 1 százalék, az ezt meghaladó részére 1,5 százalék lenne. A javaslat még változhat, ezért az alábbi összefoglaló a 2026. október 6-án ismert szabályokat mutatja be.
Frissítve: 2026. október 6.
Ezt a cikket folyamatosan aktualizáljuk a vagyonadóval kapcsolatos új kormányzati bejelentések, a jogszabálytervezet, majd a végleges törvény megjelenésekor.
Kiket érinthet, mi lesz adóköteles és hogyan érdemes felkészülni?
A törvényjavaslat szerint a szabályozás 2026. december 15-én lépne hatályba, az első adókötelezettség pedig már a 2026. december 31-én fennálló vagyonállapot alapján keletkezne. Az első vagyonadó-bevallást és az adó megfizetését 2027. augusztus 31-ig kellene teljesíteni.
A vagyonadó nem csak egy újabb adófizetési kötelezettséget fog jelenteni: egyúttal vagyonértékelési, vagyontervezési és jelentős adminisztratív feladatot is ró majd azok számára, akiknek a vagyona ingatlanokból, vállalkozói részesedésekből, befektetésekből, külföldi vagyonelemekből vagy összetettebb családi vagyonkezelési struktúrákból áll.
Vagyonadó Magyarországon 2026-ban: mit tudunk jelenleg?
A korábbi jogszabály-előkészítési szakaszt követően már rendelkezésre áll a hivatalos törvényjavaslat, azonban az még társadalmi egyeztetés alatt áll, így a végleges törvény tartalma eltérhet a jelenlegi normaszövegtől.
Vagyonadó Magyarországon podcast Fajcsák Gáborral - lehet jól csinálni?
| Terület | A 2026. október 6-i törvényjavaslat |
|---|---|
| Adóalap | A számított vagyonértékből a levonható tartozásokkal csökkentett összeg 1 milliárd forintot meghaladó része |
| Adókulcs | 1% az adóalap 100 milliárd forintig terjedő részére; 1,5% az ezt meghaladó részre |
| Belföldi adóalany | Főszabály szerint a teljes magyar és külföldi vagyon |
| Tartozások | Meghatározott, igazolt hitelek és kölcsönök levonhatók |
| Fordulónap | A tárgyév utolsó napján fennálló vagyon |
| Első fordulónap | 2026. december 31. |
| Első bevallás és fizetés | 2027. augusztus 31. |
| Vagyonkezelési struktúrák | Önálló adóalannyá válhatnak, de a kapcsolt struktúrák az 1 milliárdos értékhatárt csak egyszer alkalmazhatják |
Mit jelent a vagyonadó?
A vagyonadó olyan adózási forma, amelynél nem az adott évben megszerzett jövedelem, hanem a magánszemély tulajdonában lévő vagyon vagy meghatározott vagyonelemek értéke kerül az adóztatás középpontjába.
A vagyonadó gyűjtőfogalom: a konkrét szabályozástól függően vonatkozhat a teljes nettó vagyonra vagy csak meghatározott vagyontípusokra. Gyakori elem az értékhatár alkalmazása is, amely alatt nem keletkezik adófizetési kötelezettség.
A vagyonadó szempontjából ezért nem elegendő azt megvizsgálni, hogy kinek mekkora a bankszámlaegyenlege. A teljes vagyoni helyzet, a vagyonelemek tulajdonosi szerkezete, a vagyon értéke, elhelyezkedése, az azokhoz kapcsolódó kötelezettségek, valamint adott esetben az adóügyi illetőség is jelentőséggel bírhat.
Kik lehetnek a vagyonadó alanyai Magyarországon?
A törvényjavaslat négy adóalanyi kategóriát különít el: a belföldi és külföldi illetőségű magánszemélyeket, valamint a belföldi és külföldi illetőségű vagyonkezelési adóalanyokat.
A belföldi illetőségű magánszemélyek és vagyonkezelési adóalanyok esetében főszabály szerint a teljes, Magyarországon és külföldön található vagyon az adókötelezettség vizsgálatának kiindulópontja.
A külföldi illetőségű adóalanyokra szűkebb, de a korábbi nem hivatalos tervezetnél szélesebb magyar adókötelezettség vonatkozna. A jelenlegi normaszöveg már nemcsak a magyarországi ingatlanokat és az azokhoz kapcsolódó jogokat vonja be, hanem a magyar jog szerint létrejött gazdasági társaságban fennálló társasági részesedést, illetve bizonyos magyar ingatlanvagyonnal rendelkező társaságokban meglévő részesedést is.
Ez fontos változás a szeptember végén elemzett, nem hivatalos előterjesztéshez képest, amely alapján még az látszott, hogy a külföldi tulajdonosok magyar társasági részesedése általában kívül maradhat a vagyonadó hatályán.
Vagyonadó és vagyontervezés szakértői áttekintéssel
Hogyan számítható ki a vagyonadó alapja?
A javaslat nettó vagyonadó-logikát alkalmaz. A belföldi illetőségű adóalany esetében össze kell adni az adóköteles vagyonelemek tárgyév utolsó napjára megállapított számított értékét, majd ebből levonhatók a törvényben meghatározott, ténylegesen fennálló és megfelelően dokumentált tartozások. Az így kapott összeg egymilliárd forintot meghaladó része lesz az adóalap.
Mi számíthat bele a vagyonadó alapjába?
A vagyonadó egyik legfontosabb kérdése továbbra sem önmagában az adókulcs, hanem az, hogy az egyes vagyonelemeket milyen értéken kell figyelembe venni.
A felkészülés első lépése ezért a teljes vagyon feltérképezése. A vagyonado.hu elemzése alapján a pénzügyi vagyon, az ingatlanvagyon, a vállalkozói vagyon, a nagy értékű ingóságok, műkincsek, nemesfémek és kriptoeszközök egyaránt olyan vagyontípusok, amelyek egy széles adóalap bevezetése esetén relevánssá válhatnak.
A jelenlegi törvényjavaslat alapján többek között az alábbi vagyontípusok lehetnek relevánsak:
| Vagyonelem | Fő vagyonadó-kérdés |
|---|---|
| Pénz, bankbetét | Mekkora összeg áll fenn a fordulónapon? |
| Befektetések, értékpapírok | Mely piaci árfolyam vagy értékelési módszer alkalmazandó? |
| Ingatlan | Melyik törvényi értékelési lépcsőt kell alkalmazni? |
| Társasági részesedés | Tőzsdei ár vagy nem tőzsdei társaságokra meghatározott értékelési képlet |
| Kriptoeszköz | A fordulónapi piaci árfolyam meghatározása |
| Követelések | A tárgyév végén fennálló tőkeösszeg |
| Biztosítás | Egyes esetekben a visszavásárlási érték |
| Műtárgy, gyűjtemény, ékszer | Értékhatár és piaci értékelés |
| Jármű | Értékhatár és számított érték |
| Külföldi vagyonelemek | Értékelés és a nemzetközi adóegyezmények alkalmazása |
| Bizalmi vagyonkezelés, magánalapítvány | Önálló adóalanyiság és kapcsolt struktúrák |
Mely személyes vagyontárgyak maradhatnak ki az adóalapból?
Ezen a ponton a hivatalos tervezet eltér a korábbi, nem hivatalos változattól. A jelenlegi normaszöveg főszabály szerint nem veszi figyelembe a magánszemély személyes használatát szolgáló, illetve az ingatlan szokásos használatához szükséges berendezési és felszerelési tárgyakat.
Kivételt jelentenének ugyanakkor:
- a 3 millió forint egyedi értéket meghaladó műtárgyak, gyűjtemények és ékszerek;
- a 10 millió forint egyedi értéket meghaladó járművek.
Ezért a nagy értékű műtárgyak, órák, ékszerek, gyűjtemények vagy járművek esetében továbbra is szükség lehet részletes értékmeghatározásra és dokumentációra.
Vagyonértékelés: hogyan határozható meg a vagyonadó alapja?
A vagyonértékelés várhatóan a magyar vagyonadó egyik legösszetettebb gyakorlati kérdése lesz.
Egy tőzsdén jegyzett részvény vagy napi árfolyammal rendelkező pénzügyi eszköz értéke egy meghatározott fordulónapon viszonylag egyszerűen megállapítható. Egy családi vállalkozás, üzletrész, ingatlan, műtárgy vagy más, rendszeresen nem kereskedett vagyonelem esetén már lényegesen nehezebb objektív és egyben adózási szempontból is védhető értéket meghatározni.
A vagyonadó egyik legösszetettebb és legkritikusabb kérdése a vagyonértékelés lesz. A piaci érték meghatározására komoly módszertanok állnak rendelkezésre, a szabályozás szempontjából azonban kulcskérdés, hogy a jogalkotó pontosan milyen számítási módszert ír majd elő. - Fajcsák Gábor, az RSM Hungary partnere, adóüzletág vezetője.
A szabályozás meghatározhat piaci értékelésen alapuló eljárást, de alkalmazhat standardizált képleteket vagy más, jogszabályban rögzített számítási módszereket is. A módszertan azért döntő, mert ugyanannak a vállalkozásnak vagy ingatlannak az értéke különböző értékelési megközelítések mellett jelentősen eltérhet.
Ez különösen azoknál a vállalkozói családoknál lehet lényeges, ahol a teljes magánvagyon jelentős része egy vagy több működő vállalkozásban koncentrálódik.
A vagyonadó kockázatai: értékelés, likviditás és illetőség
Értékelési kockázat
A vagyonértékelés nem pusztán az érték meghatározását jelenti, hanem szükség lesz a megfelelő módszertan kiválasztására és annak dokumentálására is. Ingatlannál az értékbecslés, vállalkozói vagyonnál a társaság és az üzletrész értéke, műkincseknél a piaci összehasonlíthatóság, kriptoeszközöknél pedig az árfolyam és a nyilvántartás lehet kritikus.
Egy esetleges későbbi NAV-ellenőrzés során ugyanis nemcsak az lehet a vizsgálat tárgya, hogy milyen értékkel számolt az adózó, hanem az is, hogy azt milyen információk és milyen szakmai módszertan alapján állapította meg.
Likviditási kockázat
A fizetőképesség jelentős vagyon mellett is valós probléma lehet: ha a vagyon nagyrésze korlátozottan likvid eszközben (pl. vállalkozói vagyonban, ingatlanokban) van, könnyen előfordulhat, hogy az adózónak nincs elegendő szabad pénzeszköze az évente jelentkező adó megfizetésére, de a probléma TBSZ-en vagy más hosszú távú befektetési konstrukcióban tartott vagyon esetében is felmerülhet.
Mindezek alapján nem kizárt, hogy a vagyonadó bevezetése a magánszemélyek adóterhelésén túl közvetett hatást gyakorolhat a vállalkozások finanszírozására, a vagyon szerkezetére, valamint az ingatlanpiac egyes szegmenseire is. A hatás mértéke és iránya ugyanakkor csak a végleges szabályok, különösen az adóalap és az értékelési szabályok ismeretében ítélhető meg.
Strukturális és illetőségi kockázat
A tulajdonosi lánc, a holdingstruktúra, a családi vagyonkezelés felépítése és az egyes vagyonelemek elhelyezkedése is befolyásolhatja az adókötelezettséget. Csakúgy, mint az adóügyi illetőség kérdése. A végleges szabályozásnak kell majd meghatároznia, hogy a magyar illetőségű magánszemélyek külföldi vagyona milyen körben kerül az adó hatálya alá, illetve vonatkozik-e az adókötelezettség a külföldi illetőségű magánszemélyek belföldi vagyonelemeire, vagy a tőkekivonáshoz kapcsolódóan bevezetésre kerül-e exit tax.
Elképzelhető, hogy az illetőség megváltoztatása ezért önmagában nem vezethet a vagyonadó elkerüléséhez: az illetőség, a vagyonelemek fekvése, a magyar forrású vagyontömeg nagysága és a kapcsolódó adókötelezettségek együttes vizsgálatára lehet szükség.
Megoldás lehet-e a bizalmi vagyonkezelés a vagyonadóra?
A vagyonkezelési struktúra, köztük a bizalmi vagyonkezelés alkalmazása önmagában nem eredményez automatikus adómentességet vagy adóalap-csökkenést.
A hivatalos törvényjavaslat ezen a területen is lényegesen pontosabb a korábbi előterjesztésnél. A bizalmi vagyonkezelések, magánalapítványok és más meghatározott elkülönült vagyontömegek önálló vagyonadó-alanyok lehetnek. Ugyanakkor a kapcsolt vagyonkezelési adóalanyok az egymilliárd forintos értékhatárt együttesen csak egyszer alkalmazhatják.
A tervezet emellett külön adóelkerülés-ellenes alapelvet is tartalmaz, és lehetővé tenné az adóhatóság számára, hogy a vagyonadó bevezetésének köztudomásúvá válásától kezdődő időszak ügyleteit is vizsgálja abból a szempontból, hogy azok célja a vagyonadó szabályainak megkerülése volt-e.
Ezért nem célszerű kizárólag a vagyonadó elkerülése céljából új struktúrát létrehozni vagy egy meglévő struktúrát átalakítani. A megfelelő vagyonstruktúra kialakítása a család teljes vagyoni helyzetének, jogi és adózási szempontjainak, valamint hosszú távú, generációkon átívelő céljainak együttes mérlegelését igényli.
Mit érdemes már most megtenni a vagyonadó bevezetése előtt?
A végleges törvény megjelenése előtt nem javasolt – kizárólag feltételezésekre építve – elhamarkodott vagyonátrendezést végrehajtani, ugyanakkor az előkészítő munkát nem érdemes a törvény kihirdetéséig halasztani.
- Első lépésként célszerű teljes vagyonleltárt készíteni. Ebben a magyarországi és külföldi ingatlanok, társasági részesedések, befektetések, bankszámlák, értékpapírok, TBSZ-ek, műtárgyak, kriptoeszközök és más jelentős vagyonelemek mellett az azokhoz kapcsolódó kötelezettségeket is érdemes feltérképezni.
- Második lépésként érdemes azonosítani azokat a vagyonelemeket, amelyeknek az értéke nem állapítható meg egyszerűen, objektív módon. Ide tartozhat különösen a családi vállalkozás vagy a társasági részesedés előzetes értékelése.
- Harmadik lépésként célszerű áttekinteni a tulajdonosi és vagyonkezelési struktúrát, valamint a likviditási helyzetet. Így már a jogszabály megjelenésekor látható lesz, mely pontokon szükséges részletesebb számítás vagy szakértői vizsgálat.
A tényleges strukturális döntéseket ezt követően, a végleges szabályok ismeretében lehet meghozni.
További információk a vagyonadó felkészülésről
Honnan tudhatja majd a NAV, mekkora vagyonnal rendelkezik valaki?
A törvényjavaslat ezen túl külön adatszolgáltatási kötelezettségeket is előírna. Például azoknak a belföldi gazdasági társaságoknak, amelyek utolsó lezárt üzleti évi saját tőkéje meghaladja az 500 millió forintot, a társasági részesedések értékeléséhez szükséges egyes adatokról a tulajdonosok és a NAV felé is adatot kellene szolgáltatniuk.
Ugyanakkor egy magánszemély teljes (nettó vagy bruttó) vagyonának meghatározása komoly adatösszesítést igénylő feladat. Ingatlanokra, társasági részesedésekre vagy pénzügyi eszközökre rendelkezésre állhatnak különféle adatok, de azok aktuális piaci értékének meghatározása, a figyelembe vehető terhek (jelzáloghitelek, lízingek és egyéb kötelezettségek) nagyságrendje és az adózóhoz kapcsolódó adóalap meghatározása ennél jóval összetettebb lehet.
A vagyonadó ezért az adófizetés mellett új dokumentációs és bizonyítási kötelezettségeket is teremthet, de az ellenőrzés során is tartogathat kihívásokat.
Hogyan segíthet az RSM a vagyonadó bevezetésére való felkészülésben?
A jelentős magánvagyon kezelése ritkán kizárólag adózási kérdés. Egy családi vállalkozás, ingatlanportfólió vagy több országot érintő vagyonstruktúra egyszerre vethet fel adózási, jogi, számviteli, vállalatértékelési és vagyontervezési kérdéseket. A jelenlegi törvényjavaslat alapján különösen felértékelődik a cégértékelési, ingatlanértékelési és vagyonkezelési szakértelem, hiszen ezek közvetlenül befolyásolhatják a vagyonadó alapját.
Az RSM Hungary integrált megközelítésben támogatja ügyfelei felkészülését. Ennek első szintje egy előzetes vagyonadó-kitettségi felmérés, amely feltérképezi a releváns vagyonelemeket és azonosítja a legfontosabb bizonytalanságokat. Ezt követi a részletes vagyontervezési terv, amely a lehetséges adózási, jogi, számviteli és strukturális megoldásokat vizsgálja. A végleges szabályozás ismeretében pedig a beazonosított lépések megvalósítása és szakmai támogatása következhet.
Különösen vállalkozói vagyon esetén fontos előny, hogy az adótanácsadás mellett a cégértékelési, M&A-, jogi és számviteli szakértelem is bevonható a teljes vagyoni kép kialakításába.
Ne az első vagyonadó-bevallás előtt derüljön ki, hogy adózási szempontból mennyit ér a vagyona, vagy hol vannak a vagyonstruktúra legfontosabb kockázatai.
Az RSM szakértői segítenek a teljes vagyoni struktúra feltérképezésében, a vállalkozói és egyéb vagyonelemek értékelésében, valamint a lehetséges adózási, jogi és vagyontervezési következmények előzetes vizsgálatában. Ne az első, 2027. augusztus 31-i vagyonadó-bevallás előtt derüljön ki, hogy adózási szempontból mennyit ér a vagyona, milyen dokumentumokra lesz szüksége, illetve hol vannak a vagyonstruktúra legfontosabb kockázatai.
Kérjen előzetes vagyonadó-kitettségi felmérést szakértőinktől
