A kutatás-fejlesztés (K+F) nem kizárólag laboratóriumi kutatást vagy tudományos projekteket jelent. Számos vállalkozás végezhet olyan fejlesztési tevékenységet, amely megfelel a K+F kritériumainak, mégsem azonosítja azt kutatás-fejlesztésként. De mi számít K+F-nek, és miben különbözik az innovációtól? A pontos besorolás azért is fontos, mert a K+F tevékenységekhez adókedvezmények és támogatási lehetőségek kapcsolódhatnak.
A kutatás-fejlesztésről (K+F) sok vállalkozásnak még mindig a laboratóriumi kutatások, tudományos publikációk vagy akadémiai projektek jutnak eszébe – hívja fel a figyelmet Szabó-Varga Gyöngyi, az RSM FDI üzletágának igazgatója.
A gyakorlatban azonban számos olyan fejlesztési tevékenység valósul meg a gyártócsarnokokban, szoftverfejlesztő csapatoknál vagy éppen egy pékségben, amely megfelel a K+F kritériumainak, anélkül, hogy a cég annak tekintené. Az alábbiakban gyakorlati példákon keresztül mutatjuk be, hol húzódik a határ.
Hogy miért éri meg azonosítani a K+F tevékenység jelleget? A K+F tevékenységekhez számos adózási és támogatási kedvezmény kapcsolódhat, amelyek jelentős pénzügyi előnyt biztosíthatnak a vállalkozások számára. Aki nem ismeri fel, hogy K+F-et végez, az akaratlanul is elesik ezektől az előnyöktől - emeli ki dr. Clamba Viktória, az RSM adóüzletágának vezető menedzsere.
Mi számít kutatás-fejlesztésnek (K+F)?
A kutatás-fejlesztés olyan alkotótevékenység, amelynek célja új tudás, technológia, eljárás, termék létrehozása, illetve meglévő megoldások érdemi továbbfejlesztése. A nemzetközi viszonyítási pont az OECD Frascati Kézikönyve, amelynek fogalmaira a magyar adó- és támogatási szabályok is építenek. Ezek alapján egy tevékenység K+F jellegének vizsgálata során elemezni kell annak újszerűségét, kreatív jellegét, bizonytalanságát, szisztematikusságát és reprodukálhatóságát.
A K+F tevékenység öt fő ismérve:
- Újszerűség: a tevékenység új tudás vagy műszaki ismeret megszerzésére irányul.
- Kreativitás: a fejlesztés eredeti, nem magától értetődő megoldások keresésén alapul.
- Bizonytalanság: a kívánt eredmény vagy a megoldás módja előre nem ismert.
- Szisztematikusság: a tevékenység tervezett, szervezett és dokumentálható.
- Reprodukálhatóság vagy átadhatóság: a megszerzett tudás vagy eredmény reprodukálható, illetve mások számára átadható
A gyakorlatban a legtöbb nehézséget az újszerűség és a bizonytalanság alátámasztása okozza. Ha egy szakember a meglévő tudás alapján előre meg tudja mondani a megoldást, az fejlesztés és innováció lehet, de nem kutatás-fejlesztés.
Milyen típusai vannak a K+F tevékenységnek?
A K+F tevékenységek három alapvető kategóriába sorolhatók. A különbséget jól szemlélteti a gyógyszeripar, ahol egy új készítmény útja jellemzően mindhárom szakaszon átvezet: a betegség megértésétől a hatóanyag megtalálásán át a gyártható gyógyszerig.
Alapkutatás – „nincs eredményorientáltság, az ismeretszerzésre törekszünk”
Az alapkutatás elsődleges célja új tudományos vagy műszaki ismeretek megszerzése, közvetlen üzleti hasznosítási cél nélkül.
Gyógyszeripari példa: egy kutatócsoport azt vizsgálja, milyen molekuláris folyamatok vezetnek egy autoimmun betegség kialakulásához, és mely fehérjék játszanak ebben szerepet. A kérdés az, hogyan működik a betegség, nem pedig az, hogy milyen termék készülhet belőle. Ezt a tevékenységet tipikusan egyetemek, kutatóintézetek és akadémiai szervezetek végzik.
Alkalmazott (ipari) kutatás – „gyakorlati megoldás keresése egy adott problémára profitszerzés reményében”
Az alkalmazott kutatás már egy konkrét probléma vagy gyakorlati cél megoldására irányul. Itt az új tudás megszerzése mellett megjelenik a későbbi üzleti hasznosítás lehetősége is.
Gyógyszeripari példa: egy cég az alapkutatásban azonosított célfehérjére több ezer molekulát szűr le, majd a legjobb jelölteket preklinikai vizsgálatokban teszteli. Az elején nem tudható, lesz-e olyan hatóanyag-jelölt, amely egyszerre hatásos és biztonságos.
Kísérleti fejlesztés – „új termék, technológia tesztelése”
A vállalati szektorban leggyakrabban a kísérleti fejlesztés fordul elő. Ennek során a már meglévő tudás és kutatási eredmények felhasználásával új vagy jelentősen továbbfejlesztett termékek, szolgáltatások, folyamatok vagy technológiák jönnek létre.
Gyógyszeripari példa: egy generikus gyártó egy ismert hatóanyagból naponta egyszer szedhető, módosított hatóanyag-leadású tablettát fejleszt. A hatóanyag ismert, de az, hogy milyen segédanyag-összetétellel és gyártási paraméterekkel érhető el az egyenletes kioldódás, csak kísérleti tételek, kioldódási vizsgálatok és stabilitási tesztek sorozatával derül ki.
Mi a különbség a kutatás-fejlesztés és az innováció között?
A kutatás-fejlesztés és az innováció fogalmát gyakran összemossák, pedig a két tevékenység eltérő célt szolgál.
A K+F új tudás vagy műszaki megoldás létrehozására irányul, míg az innováció egy új vagy továbbfejlesztett megoldás gyakorlati bevezetését és hasznosítását jelenti. Nem minden innováció minősül kutatás-fejlesztésnek.
Az innovációhoz nem feltétlenül szükséges tudományos vagy műszaki újdonság létrehozása, sok esetben elegendő, ha az adott megoldás az adott szervezet működésében minősül újnak. Ezzel szemben a K+F esetében alapvető követelmény, hogy a tevékenység a tudomány vagy a technológia aktuális állásához képest új ismeretet hordozzon.
Gyógyszeripari példa: ha egy gyógyszergyártó licencben átveszi egy másik cég bevált gyártási technológiáját, új csomagolósort állít be, vagy digitális betegtájékoztató alkalmazást vezet be, az a cég számára innováció. Tudományos vagy műszaki bizonytalanság azonban nincs benne, ezért K+F-nek nem minősül. Ugyanígy nem K+F a gyártásközi és a rutinszerű minőség-ellenőrzési vizsgálat, illetve egy már engedélyezett készítmény új piacon történő regisztrációja.
A kapcsolat ugyanakkor szoros a két fogalom között: a kutatás-fejlesztés számos esetben innovációhoz vezethet, azonban nem minden innováció alapul K+F tevékenységen. Egy szervezeti átalakítás, egy új értékesítési módszer bevezetése vagy egy meglévő folyamat digitalizálása jelentős üzleti előnyt teremthet, ugyanakkor nem feltétlenül jár új műszaki vagy tudományos ismeretek létrehozásával, azaz nem minősül K+F-nek.
Fontos a végzett tevékenység pontos besorolása, ugyanis míg az innovációhoz jellemzően nem kapcsolódnak speciális kedvezmények, a K+F tevékenység – annak beazonosítása alapján – számos kedvezményre (támogatásra, adóelőnyre) jogosíthatja fel a vállalkozásokat. – hívta fel a figyelmet az RSM szakértője.
Miért fontos felismerni, ha egy vállalkozás K+F tevékenységet végez?
A vállalkozások gyakran folytatnak olyan fejlesztési tevékenységeket, amelyek megfelelhetnek a K+F kritériumainak, ezt azonban nem minden esetben azonosítják. Ezért kiemelten fontos a végzett / tervezett tevékenység pontos vizsgálata, hiszen sok olyan esetben is felmerülhet K+F, amelyre a vállalkozások nem is gondolnának; ennek következtében nem használják ki a K+F tevékenységekhez kapcsolódó különféle támogatási és adózási lehetőségeket.
Milyen támogatások és adókedvezmények kapcsolódhatnak a K+F tevékenységekhez?
K+F támogatások- Készpénztámogatások
Magyarországon számos visszatérítendő és vissza nem térítendő készpénztámogatási lehetőség áll rendelkezésre kutatás-fejlesztési projektek vagy beruházások támogatására. Ezek jellemzően egyedi kormánydöntés útján, illetve hazai vagy európai uniós pályázatok keretében érhetők el.
K+F adókedvezmények és adóelőnyök
Magyarországon a kutatás-fejlesztési tevékenységet végző vállalatok többféle formában és adónemben is érvényesíthetnek kedvezményeket. A kedvezmények bizonyos esetekben párhuzamosan is alkalmazhatók, így jelentős adómegtakarítást eredményezhetnek a vállalatok számára. A kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó kedvezmények a társasági adóban, a helyi iparűzési adóban, az innovációs járulékban és a szociális hozzájárulási adóban is elérhetők lehetnek.
Olvassa el korábbi blogbejegyzésünket a K+F adókedvezményekről!
Hogyan állapítható meg, hogy egy vállalkozás fejlesztése K+F-nek minősül-e?
A K+F tevékenység azonosításához a projekt célját, újszerűségét, a megoldandó tudományos vagy műszaki bizonytalanságot, valamint a fejlesztési folyamat tervezettségét és eredményeinek dokumentálhatóságát is vizsgálni kell.
Egy fejlesztés tehát nem pusztán attól minősül K+F-nek, hogy új termék, technológia vagy folyamat jön létre. A minősítés szempontjából meghatározó, hogy a tevékenység megfelel-e a kutatás-fejlesztés szakmai kritériumainak.
Amennyiben bizonytalan abban, hogy vállalkozása fejlesztései K+F tevékenységnek minősülnek-e, az RSM szakértői támogatást nyújtanak a projektek azonosításában, a K+F minősítés előkészítésében, valamint a kapcsolódó támogatási és adózási lehetőségek feltérképezésében.
Ismerje meg az RSM kutatás-fejlesztési tanácsadási szolgáltatását.
