Facebook image
Mentés

2021. évi adóváltozások – Hogyan adózunk 2021-ben?

Számos adóváltozás lépett életbe januártól, NAV online számla, áfa, adótervezés, tao, szja, kiva, kata, szocho, vagy hipa terén, van mire figyelniük a cégeknek. A társaságok számára fontos, adózást érintő jogszabályváltozásokról íme egy áttekintés.

Online számlajelentés 2021-től – kiterjesztett NAV megfigyelő rendszer

A 2021-től érvényes NAV online számla jelentéshez kapcsolódó változások kiterjesztik a számlajelentési kötelezettséget szinte az összes magyar társaság összes ügyletére. 2021. január 4-től kezdve az összes belföldi teljesítési helyű számla jelentésköteles, és ezeken felül bekerül a NAV látószögébe, így:

  • Közösségen belüli értékesítésről és szolgáltatásnyújtásról kiállított számlák;
  • EU-n kívüli, harmadik országba irányuló export értékesítésről és szolgáltatásról kiállított számlák;
  • magánszemélyek felé kiállított számlák (ezekben az esetekben azonban az adatszolgáltatás során nem lesz jelentendő a magánszemély vevő neve és címe).

Az említett ügyletek értékhatárra tekintet nélkül jelentéskötelesek, immár a NAV által meghatározott 3.0 xsd sémának megfelelően. Ezáltal olyan adózók is bekerültek az online számla jelentésre kötelezettek körébe, akik áfamentes és/vagy belföldi fordított adózás alá tartozó ügyletekről állítanak ki számlát.  Az online számlajelentési kötelezettség 2021. január 4-től teljesíthető elektronikus számla kibocsátásával is, amennyiben azt a NAV-on keresztül bocsátják a vevő rendelkezésére.

A 2021-től életbe lépett módosítások következében az adóhivatal - az EU-n belüli termékértékesítésekről és szolgáltatásnyújtásokról az áfabevallással egyidejűleg kötelező EU-s összesítő nyilatkozat (A60) mellett - már számlák szintjén is rálát a közösségi ügyletekre. Mindez jelentősen megnöveli az adóhivatali kockázatelemzési módszertan hatékonyságát, így akár már a számla kiállítás pillanatában lefuttatott kockázat elemzés során feltárhat olyan számlázási problémákat, melyeket jelenleg csak egy adóhivatali megkeresés estén utólag tud megtenni. 

A fenti változásokkal párhuzamban a vevői oldalon, a szállítói számlákra vonatkozóan (belföldi összesítő jelentés) is szélesedik az adatszolgáltatási kötelezettség. Az előbbiekhez kapcsolódott a számla adattartalmának változása, mely már 2020. júliusától alkalmazandó: a vevő adószámát minden számlán fel kell tüntetni, illetve a számlakibocsátás határideje 15 napról 8 napra csökkent. A fenti időponttól a számlakibocsátási kötelezettség kiterjed egyes „tárgyi” áfamentes tevékenységekre is (pl. humán egészségügyi szolgáltatások, adómentes ingatlanértékesítések, egyéb oktatási tevékenységek stb.).  Ezek a szabályok 2021-ben is érvényesek.

Fontos kiemelni, hogy akár az adózó döntése nyomán, akár az értékhatár túllépése miatt 27 százalékos belföldi áfával adózó - Magyarországról másik tagállamba, illetve a Közösség más tagállamából Magyarországra irányuló - távértékesítések is online adatszolgáltatási kötelezettség alá esnek 2021. január 1-jétől (azzal a kiegészítéssel, hogy 2021. július 1-től lehetőségük van az ún. egyablakos OSS rendszer alá bejelentkezni, mellyel mentesülnek az online jelentéstételi kötelezettség alól). 

Az Online számlajelentés tekintetében az adóhatóság moratóriumot hirdetett, melynek értelmében 2021. március 31-ig a NAV nem alkalmaz szankciót az alábbi esetekben:

  • Ha az adatszolgáltatásra kötelezett áfaalany a számlázó programmal kiállított olyan számláról, amiről a 2020. július 1-jén érvényes szabályok szerint kötelező adatot szolgáltatni, a 2020. július 1-jétől érvényes szabályok szerint, vagyis 2.0-ás verziójú séma alkalmazásával szolgáltat adatot.
  • Ha az áfaalany nem teljesíti a kötelező adatszolgáltatást az olyan számláról, amiről csak 2021. január 4-től kell adatot szolgáltatni. 
  • Ha az áfaalany olyan számláról teljesít adatszolgáltatást, amiről a 2020. július 1-jén érvényben lévő szabályok szerint nem kötelező adatot szolgáltatni, azonban az adatszolgáltatása nem megfelelő. 

A számlakibocsátó adóalanyok közül azok, akiknek 2021. január 4. előtt nem kellett online számlaadat-szolgáltatást teljesíteniük, kizárólag akkor mentesülnek a szankció alól, ha legkésőbb az adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett első számla kiállításának napjáig regisztrálnak a NAV Online Számla rendszerben. 

ÁFA – eÁfa, e-kereskedelem, behajthatatlan követelések, lakásáfa, munkaerő-kölcsönzés

1. Áfabevallási tervezet

Mivel az adóhivatal 2021-től látni fogja a társaságok összes kimenő tranzakcióját és a belföldi beszerzéseit is, így az adminisztrációs terhek könnyítése érdekében 2021. július 1-jétől az adóhatóság elkészíti a hozzá beérkező online jelentésköteles számlaadatok birtokában a cégek számára az áfabevallás tervezetét (eÁfa). Az áfabevallási tervezetekre vonatkozó szabályokat a 2021. július 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallási kötelezettségre kell először alkalmazni.

A bevallási tervezet tartalmazza majd a fizetendő adót és az adó alapját, valamint az adóalanyra áthárított előzetesen felszámított adót és az adó alapját. Ugyanakkor az áfabevallás kiajánlás nem minden esetben teljes körű, mivel kizárólag az adóhatóság nyilvántartásában szereplő adatok alapján készül. Emiatt a bevallási tervezet nem válik automatikusan érvényes bevallássá, az eÁfa csak az érintett adózók aktív közreműködésével minősülhet bevallásnak. Az adóalany a bevallástervezet módosítása, kiegészítése, elfogadása és a bevallás benyújtása által nyilatkozhat az adóbevallás tartalmáról, és az adólevonási jogról és annak érvényesítéséről. 

Az áfabevallási tervezetekben nem szerepel az import, és a Közösségen belüli termékbeszerzés és szolgáltatás igénybevétele, ezért akinek ilyen tranzakciói is vannak, annak az áfabevallási tervezetet különösen kell figyelnie, esetében az minden bizonnyal kiegészítésre szorul.

Ha az adóalany a bevallástervezet módosítását, kiegészítését, elfogadását követő benyújtása mellett az erre a célra rendszeresített nyomtatványon is teljesíti bevallási kötelezettségét, az elsőként benyújtott bevallás minősül az adóalany bevallásának. 

A társaságoknak ennek fényében érdemes végiggondolni, hogy a korábban használt, áfabevalláshoz szükséges nyilvántartásaikat hogyan fogják majd egy NAV által közölt másik adathalmazzal összehasonlítani. Érdemes követni az adóhatóság digitális fejlesztéseit, szoftverekkel megoldani az eÁfa tervezet automatizált összehasonlítását a nyilvánossá tett NAV adatbázisok adataival.

Connectax VAT Manager
Áfabevallás automatizáltan

2. E-kereskedelem 

Az Európai Unió e-kereskedelemre vonatkozó áfaszabályainak változása kapcsán 2021-ben – 2021. július 1-ével - módosulnak a távértékesítésre és a kis értékű importra vonatkozó hazai szabályok.

A távértékesítések (fogyasztók felé történő, Közösségen belüli, fuvarozásos termékértékesítések) kapcsán a tagállamok korábban eltérő értékhatárokat alkalmaztak: Magyarország 35.000 eurót. Az említett értékhatár alatt a magyar magánszemélyeknek értékesítő jogosult volt a saját államának áfakulcsát alkalmazni (illetve választhatott, hogy bejelentkezik Magyarországon és a magyar adókulcsot alkalmazza). Az értékhatár felett azonban kötelező volt Magyarországon regisztrálnia és belföldi értékesítést vallania, és a vonatkozó áfaterhet Magyarországon megfizetni. 

A fenti szabályok 2021. július 1-től megváltoznak, egységesen évi 10.000 eurós értékhatár kerül bevezetésre minden tagállamban. Ezen összeghatárig az értékesítők alkalmazhatják a saját államuk áfakulcsát, de választhatják a célország áfakulcsát is. Az értékhatár felett azonban a végső felhasználó letelepedés szerinti államának az áfakulcsát kell alkalmazni az értékesítésre. Kedvező szabály, hogy ehhez – az egyablakos ún. one stop shop (OSS) rendszer bevezetése folytán - célországbeli regisztrációs kötelezettségre már nem lesz szükség. Azaz magyar magánszemélyek felé történő értékesítés esetén pl. nem kell Magyarországon a más tagállambeli adóalanynak bejelentkeznie. 

Az új szabályhoz kapcsolódóan frissül az egyablakos (OSS - one stop shop) rendszer is. A OSS rendszer lehetővé teszi, hogy a távértékesítő saját nyelvén egységes portálon keresztül tegyen eleget bevallási és adófizetési kötelezettségének. Emellett a számlázási kötelezettségüknek is a letelepedettségük szerinti ország szabályai szerint tehetnek eleget a webshopok. 

2021-ben fontos további változás, hogy vélelmezett eladóként áfafizetésre kötelezetté válnak az elektronikus kereskedelmet elősegítő platformok is.

A nemzetközi kereskedelemhez kapcsolódó szabályváltozás, hogy eltörlésre kerül a 22 eurót meg nem haladó import küldemények adómentessége is. Vagyis 2021. július 1-től minden „harmadik országból” (külföldről, de nem EU tagállamból) rendelt áru után általános forgalmi adót kell fizetni. 

3. Behajthatatlan követelések áfa-visszaigénylése

Az áfaváltozások között említést érdemel a behajthatatlan követelések áfa-visszaigénylésére vonatkozó szabályok enyhülése is. Bizonyos feltételekkel gazdasági társaság és magánszemély viszonylatban is lehetővé válik majd az áfa visszaigénylése. 

A behajthatatlan követelésekre vonatkozó szabályokhoz közvetetten kapcsolódik az a speciális áfa-visszatéríttetési lehetőség, amely szerint azokban az esetekben, amikor a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany részére az ellenérték részeként nem térül meg a fizetendő adó és további megtérülésre nincs lehetőség, akkor az áfát közvetlenül az adóhatóságtól lehet visszakérni. A speciális visszatéríttetési eljárás feltétele, hogy a vevő a beszerzéssel kapcsolatban nem élt az áfalevonási jogával.  

4. Áfa-csoport alakítása

Áfa-csoport kapcsán a csoportos adóalanyiság létrehozására irányuló kérelemben megjelölhető, hogy az adózó mely időponttal kéri a csoportos adóalanyiság létrehozását.

5. Lakásáfa 

Az új építésű lakások 5 százalékos áfáját is visszavezeti a szabályozó, 2022. december 31-ig kiterjesztve a kedvezményes áfakulcs időbeli hatályát. Lehetőség nyílik továbbá a kedvezményes adókulcs 2023. január 1. és 2026. december 31. közötti alkalmazására is, azzal a feltétellel, ha az építési engedély 2022. december 31. napjáig véglegessé vált, vagy az építési tevékenységet legkésőbb 2022. december 31. napján bejelentették.

6. Munkaerő-kölcsönzés fordított áfa

Kivezetésre kerül a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó általános fordított adózás. 2021-től a fordított adózás csak az ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési munkákra vonatkozik függetlenül attól, hogy a munka építési engedély köteles-e vagy sem.  A vonatkozó átmeneti rendelkezés értelmében a hatályba lépés időpontja a Magyarország részére adott kapcsolódó derogációs felhatalmazás meghosszabbításának EU általi elutasításához, és ennek a Magyar Közlönyben történő közzétételéhez kapcsolódik.

BREXIT – újra import áfa, kötelező pénzügyi képviselet

A 2020. december 24-én megszületett szabadkereskedelmi megállapodás nem érinti az alapvető Brexit változást, miszerint áfa- és vám szempontból 2021-től a UK harmadik országgá vált és megszűnt az áruk és személyek szabad áramlásának a gyakorlata.     

A szabadkereskedelmi megállapodás alapján 0 százalék vámtétel alkalmazására kerülhet sor, ugyanakkor az importot továbbra is terheli az import áfa fizetési kötelezettség, melyet alapesetben a szabadforgalomba hozatal során kell megfizetni. Az import áfa kezelésének modern, egyes tagállamokban kialakított megoldásait érdemes megismerniük az importőröknek. 

A megállapodás ellenére a UK-ban letelepedéssel rendelkező, de az EU-ban adószámmal nem rendelkező gazdálkodónak a vámalakiságok és az adókötelezettségek teljesítéséhez pénzügyi képviselőre van szüksége.      

DAC6: Agresszív adótervezés struktúrák bejelentésének kötelezettsége 

2021. január 1-től a gyakorlatban is indul az agresszív adótervezési struktúrák bejelentésének kötelezettsége. Az adóstruktúrák bejelentési kötelezettsége elsősorban a nemzetközi vállalatcsoportokat érinti, beleértve a magyar központú regionális, vagy nemzetközi cégcsoportokat is és csoportszintű ügyleteik széles körére vonatkozhat. A jelentéstétel a 2018. június 25-ét követően megvalósított adókonstrukciókra vonatkozik.

A DAC6 jelentési kötelezettség alapján meghatározott ismertetőjegyekkel rendelkező nemzetközi adótervezési struktúrákat - ún. „határon átnyúló konstrukciókat” - kell bejelenteni az adóhatóság felé. A bejelentés célja végső soron az, hogy a tagállamok – így a magyar adóhatóság is - fel tudjanak lépni az agresszív adótervezéssel szemben, megakadályozzák, hogy a cégek mesterséges eszközökkel átcsoportosítsák a jövedelmeiket olyan országokba, ahol jóval kisebb az adóteher.

A bejelentést elsődlegesenaz adótervezésben közreműködőknek tanácsadóknak kell teljesíteniükA tanácsadók saját tagállamuk adóhatósága felé jelentenek, így egy magyar adótanácsadónak a NAV felé kell bejelentést tennie. Az adóhatóságok a bejelentett adatokat negyedévente automatikusan továbbítják a többi tagállam adóhatósága felé. Ha nincs az adóstruktúra kialakításában közreműködő tanácsadó, vagy nem terheli jelentési kötelezettség, illetve, ha a konstrukciót házon belül dolgozza ki a nemzetközi - külföldi vagy magyar tulajdonú - vállalatcsoport, akkor magának az érintett adózónak kell bejelentést tennie. Ez adott esetben azt jelenti például, hogy egy nemzetközi vállalatcsoport magyarországi leányvállalatának kell a bejelentést megtennie.

A bejelentést a 2021. január 1-ét követően megvalósított tranzakciók esetében főszabályként a végrehajtásról számított 30 napon belül kell megtenni. Az ezt megelőzően, de 2018. június 25-ét követően megvalósított tranzakciók bejelentésére speciális szabályok vonatkoznak. 

Társasági adózás

1. Fejlesztési tartalékképzés lehetőségének bővülése, energiahatékonysági beruházások adókedvezményének szűkülése, látvány-csapatsport támogatása

2021. január 1-től a tao-kedvezmények rendszerében fontos változás, hogy tovább szélesednek a fejlesztési tartalékképzési lehetőségek. Az eredménytartalékból a lekötött tartalékba átvezetett összeg tekintetében továbbra is legfeljebb az adózás előtti nyereség összegéig vehető igénybe tao-alap kedvezmény, de a 10 milliárd forintos korlát eltörlésre kerül.

Személygépkocsi és elektromos személygépkocsi beszerzése esetén 2021-ben nem alkalmazható az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások adókedvezménye, ebben a tekintetben a Tao-kedvezmény lehetőségei szűkülnek. A kedvezmény a nagy rakodóterű személygépkocsikra korlátozódik. 

A látvány-csapatsportok támogatására nyújtható támogatási keretösszeg a 2021. évben kiállított igazolások és támogatási igazolások együttes összege alapján – ide nem értve a Tao. tv 24/A. §-a szerinti kiegészítő sportfejlesztési támogatást – nem haladhatja meg a 100 000 000 000 forintot, amelyen belül az építési beruházások megvalósítására irányuló támogatások együttes összege legfeljebb 35 388 311 000 forint lehet, míg az egyéb, alapvetően működési célt szolgáló támogatások együttes összege legfeljebb 64 611 689 000 forintig terjedhet.

2. Szigorúbb telephely-szabályok

2021. január 1-től szigorodnak a Tao tv. szerinti telephely szabályok. A szolgáltatásnyújtás is tao-telephelyet keletkeztet fizikai kötődés hiányában is, amennyiben a munkavállalók/más jogviszonyban álló természetes személyek által nyújtott szolgáltatás időtartama a 183 napot meghaladja. 

További változás, hogy amennyiben van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, akkor azt kell alkalmazni egy telephely megítélésére, azaz minden esetben, függetlenül a Tao tv. rendelkezéseitől, az egyezmény által előírt helyzetben telephely keletkezik. 

3. Ellenőrzött külföldi társaság (EKT) szabályok szigorodása

Az ellenőrzött külföldi társaságok közül a nem együttműködő állambeli (ún. feketelistás) külföldi személy nem alkalmazhatja a kapcsolódó mentesítési szabályokat. A valódi jogügyletekhez kapcsolódó osztalék- és tőkenyereségrész ugyanakkor mentesül a tao alól.  Jelenleg 12 ország szerepel a feketelistán.

4. Exit-adó

A 2019-ben bevezetett exit-adó kapcsán pontosítás, hogy nemcsak az üzletvezetési hely áthelyezése, hanem eszközök vagy belföldi telephely által folytatott üzleti tevékenység áthelyezése esetén is alkalmazható lesz az exit-adó részletfizetés. Az exit-adó alapja továbbra is az áthelyezett eszközök/tevékenységek piaci értéke és számított nyilvántartási értéke közötti különbözet, amennyiben más jogcímen adóalap-módosítási kötelezettség nem merül fel. Részletfizetésre továbbra is 5 éves időtartamra van lehetőség.

5. Osztalékkal kapcsolatos tao-korrekciók

Az osztalékkal kapcsolatos adóalapkorrekciós szabályokat (ki nem fizetett osztalék elengedése, osztalékot megállapító társaság tagjára vonatkozó szabályok) a jogszabály hatályon kívül helyezi, tekintettel arra, hogy az ilyen jellegű műveletek - a számviteli szabályok változása folytán - nem érintik az eredményt. A továbbiakban az elengedett osztalék összege az eredménytartalékot fogja javítani, összhangban az új számviteli előírásokkal, így az adósemlegességhez már nem lesz szükség adóalap korrekciós tételre. 

6. Reklámadó

2021-ben sem kell reklámadót fizetni, arra tekintettel, hogy a reklámadó a 2019. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakra felfüggesztésre került. A felfüggesztés időtartama alatt nem kell adót fizetni sem reklám közzétevőként, sem reklám megrendelőként. Továbbá nincs lehetőség a bejelentkezési kötelezettséget elmulasztó vállalkozásokkal szemben szankció alkalmazására, vélelmezett adó megállapítására, illetve egyes adminisztratív kötelezettségek (pl. nyilatkozattételi kötelezettség, bejelentkezési kötelezettség stb.) is felfüggesztésre kerültek. A reklámadó felfüggesztés időtartama alatt a reklámköltségek társasági adóban minden további nélkül elszámolhatók költségként. 

SZJA változások

1. SZJA-kedvezmények rendszere

2021. január 1-től egységesedik az szja-kedvezményrendszer, a súlyos fogyatékos kedvezmény adókedvezményből adóalapkedvezménnyé válik. Sorrendben a négy vagy többgyermekes családanyák kedvezményét követően, illetve az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető az említett kedvezmény. A kedvezmény mértéke a minimálbér egyharmada. 

2. Cafeteria

2021-től a SZÉP-kártya juttatási lehetőségek a közszférában is kibővülnek. Egységes a rekreációs értékhatár, eszerint a költségvetési szerveknél dolgozókra is a privát munkáltatók által adható 450 ezer forintos felső limit érvényes 2021-ben. 

Ugyanakkor, további kedvező szabály, hogy 2021. június 30-ig alkalmazhatók a járványügyi helyzetre tekintettel 2020-ban bevezetett megemelt SZÉP-Kártya keretösszegek, és a szocho-mentesség is. 

3. Járványügyi szűrővizsgálatok adómentessége

A munkáltató által a munkavállaló javára biztosított járványügyi szűrővizsgálatok adómentességet élveznek 2021-ben. Az adómentesség visszamenőleg is alkalmazható, tekintet nélkül a szűrővizsgálat időpontjára. 

4. Lakáscélú támogatás adómentessége

Adómentességet élvez az Otthonteremtési Akcióterv keretében 2021. január 1-jétől bevezetésre kerül a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatása. 

5. Változnak a külföldi előadóművészek egyszerűsített adózására vonatkozó szabályok is

Filmprodukciók esetén azok a külföldi színészek és stábtagok választhatják az egyszerűsített adóztatást, akiket a Filmirodánál bejelentenek. Ez esetben akkor is választható az egyszerűsített adózás, ha a magyarországi tartózkodás nem tekinthető ideiglenesnek (12 hónapos időtartamon belül meghaladja a 183 napot),illetve EU-s álampolgár színész és stábtag esetén Tbj. belföldi is választhatja az egyszerűsített adózást. A filmirodai bejelentéshez a jövőben szükséges lesz a magyar adóazonosító jel is. A fentieken túlmenően változtak a statiszták egyszerűsített foglalkoztatására vonatkozó szabályok is. 

KIVA – kedvezőbb értékhatárok, 11 százalékra csökkenő adókulcs

2021-től újabb cégeknek lehet vonzó a kisvállalati adó (kiva). A kiva alanyok körének kiszélesítését teszi lehetővé, hogy 2021-től a kiva belépés bevételi/mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatár plafonja a jelenlegi egyről hárommilliárd forintra, a kilépési határ pedig háromról hatmilliárd forintra nő. Emellett a kiva adókulcsa 12 százalékról 11 százalékra csökken.

Ez az adónem egyszerűsége folytán eddig is kedvező lehetőséget biztosított a magasabb bérköltséggel vagy – meghatározott feltételekkel – a beruházási igénnyel bíró vállalkozások számára. Azonban a kiva az alacsony belépési és felső korlát, valamint a speciális adóalap számítási szabályok miatt eddig csak a társaságok szűk körének volt elérhető. A módosításnak köszönhetően azonban egyre több vállalkozás számára lesz kedvezőbb alternatíva a társasági adóhoz képest. Megjegyzendő, hogy a létszámra vonatkozó 50 fős belépési értékhatár sajnos nem módosult, ami továbbra is jelentős korlátot képez. 

A kiva adónemben való bennmaradást segítheti elő az a szabályváltozás is, mely szerint a nettó módon számított, 1 millió forintot meghaladó adótartozás nem eredményezi majd minden további nélkül az adóalanyiság megszűnését, ugyanis a kiva alanynak lehetősége lesz az adóalanyiságot törlő határozat véglegessé válásáig megfizetni a tartozást megőrizve ezzel adóalanyiságát.  

KATA – 40 százalékos „büntetőadó” kiterjesztése

Az évi 12 millió forintos bevételi határ túllépése mellett a 40 százalékos „büntetőadó” kiterjesztésre kerül 2021-től azon esetekre is, ahol a katás adózó egy (nem kapcsolt) partner felé kiállított számláin szereplő ellenérték meghaladja a 3 millió forintot, illetve kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek esetén értékhatártól függetlenül is. 

A tervezett adótöbbletet belföldi felek esetén nem a katás adózónak, hanem a számláit befogadó partnernek kellene megfizetnie. Amennyiben a katás adóalany bevétele külföldi kapcsolt partnertől, vagy 3 millió forintot meghaladó összegű bevétel esetében külföldi megbízótól származik, a 40 százalékos mértékű adó a kisadózó vállalkozást terheli, de az adó alapja a 3 millió forintot meghaladó bevételrész 71,42 százaléka lesz.

Szociális hozzájárulási adó 15,5 százalék

A szocho-kulcs 2020. július 1-jétől 15,5 százalékra csökkent, ez az adómérték alkalmazandó 2021-ben is.

Azokban az esetekben, amikor a magánszemély nem kifizetőtől szerez összevont adóalapba tartozó jövedelmet (pl. külföldről, önkéntes biztosítópénztártól kapott jövedelem) a korábbi 85 százalékos szabály helyett 2021-ben az adóalapot a jövedelem 87 százalékában kell megállapítani.

Megváltozik a szakképzési hozzájárulás alapja 2021-től

2021-től az önálló és nem önálló tevékenységekből származó jövedelmeken túlmenően további szocho-alapot képező jövedelmek után is szakképzési hozzájárulást kell fizetni. Így az egyéb jövedelem, a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások (pl. üzleti utazáson adott étkezés, telefon magánhasználat, reprezentáció, üzleti ajándék, csekély értékű ajándék, rendezvényen adott ajándék, pénztári célzott szolgáltatásra befizetett összeg) és a kamatkedvezményből származó jövedelem után is meg kell fizetni a szakképzési hozzájárulást.

A SZÉP kártya juttatások után kérdéses, hogy csak 2021. július 1-től – azaz a szochó mentesség időpontja után - kell-e megfizetni az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást. A jogszabály pontos szövege ezt nem erősíti meg ugyan, de vélhetően ez volt a jogszabályalkotó célja, így ennek értelmezésével kapcsolatban pontosítás várható.  

Változások a járulékalapot képző jövedelem definíciójában

2021. január 1-től a járulékalapot képező jövedelem olyan esetekre is definiálásra került, amikor a személyi jövedelemadó megfizetésére nem Magyarországon kerül sor és a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, illetve a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján folytatják. Az új definíció alapján, amennyiben a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség nem Magyarországon merül fel, de a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót itt kell megfizetni, a járulékalapot képező jövedelem és a szociális hozzájárulási adó alapja a következő:

  • az alapbér (ha a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege),de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset, vagy – ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján végzik – a szerződésben meghatározott díj havi összege; vagy
  • a tevékenység ellenértékeként a tárgy hónapban megszerzett – munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem.  Ha az nem éri el az alapbér (szerződésben meghatározott díj havi összege) vagy a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset közül az egyiket.

A szabályokat visszamenőleg 2020. július 1-jétől lehet alkalmazni. 

Helyi iparűzési adó – egykapus bevallás, megosztási szabályok szigorítása   

2021-től a helyi iparűzési adóbevallást elegendő a NAV-hoz benyújtaniuk az adózóknak. Továbbá, 2021-től a hipa adatbejelentési, bejelentkezési, változásbejelentési nyomtatványok is egységesülnek. 

A 639/2020. kormányrendelet alapján a helyi iparűzési adó 1 százalékra módosul a vállalkozások egy része számára. Az 1 százalékos adómérték azon kis- és középvállalkozásokra vonatkozik, amelyeknek a 2021. évben végződő adóévben alkalmazandó önkormányzati rendeletben megállapítottak szerint az adót több, mint 1 százalék adómértékkel számolva kellene fizetni.

Az építőipari cégek számára könnyítést jelent, hogy a 180 napnál rövidebb ideig tartó építési tevékenységet jövőre már nem terheli az ideiglenes tevékenység utáni iparűzési adó

A gépkocsi bérbe és lízingbeadó cégek esetében zárul egy adóoptimalizálási kiskapu. Az adóalapmegosztási szabályok változnak, eszerint az eszközértéket a székhelyen, telephelyen felmerült személyi jellegű ráfordítás arányában kell majd kimutatni 2021-től. 

Az Art. szabályaiból eddig is következett, hogy a kapcsolt vállalkozásoknak figyelembe kellett venni a szokásos piaci ártól való eltérést a hipa-alap meghatározása során. Ezen túlmenően a tao-szabályokhoz hasonló transzferár-korrekciós szabályok kerülnek bevezetésre, mely szerint az adóalapcsökkenést eredményező adóalapkiigazítás csak akkor alkalmazható, ha a csökkentő fél rendelkezik a másik kapcsolt fél adóalapnövelésre vonatkozó nyilatkozatával. 

Adóeljárást érintő változások

Bővülő automatikus fizetési könnyítések 

2021. január 1-től a megbízható adózók és a magánszemélyek esetében egyaránt megduplázódik az automatikus adófizetési könnyítések felső értékhatára, ezáltal szélesebb körben lesz alkalmazható ez a kedvezmény. 

  • A megbízható adózók 2021-ben évi egy alkalommal 3 millió Ft-ig vehetik igénybe a 12 havi automatikus könnyítési lehetőséget az esedékességig meg nem fizetett adó tekintetében. 
  • A vállalkozási tevékenységet folytató és nem folytató magánszemélyek esetében is hozzávetőlegesen megduplázódik – előzőnél 500 ezer forintról 1 millióra, utóbbinál 200 ezer forintról 500 ezer forintra emelkedik – a pótlékmentes részletfizetések értékhatára. Ráadásul utóbbi esetben is 12 hónapra növelik a korábban 6 hónapos részletfizetési lehetőséget. 

Ezek az intézkedések jelentősen tehermentesítik majd az adóhatóságot a folyamatban lévő adófizetési könnyítési ügyek számát tekintve, az adózók és magánszemélyek számára pedig egyszerűbbé és gyorsabbá teszik az ügyintézést.

Kedvezőbbek a minősítési szabályok csoportos adóalanyok esetében, miszerint a csoporthoz csatlakozó, újonnan alapított társaság esetén a csoport nem veszíti el a megbízható adózói minősítését.  

A bíróságon kívül a felettes szerv által elrendelt új eljárásokra sem kell alkalmazni a súlyosítási tilalom szabályát, azaz az adózók az új eljárásokban számolhatnak majd az alapeljárásnál súlyosabb adóhatósági megállapítással is. 

Pontosításra kerültek továbbá a transzferár ügyekben indított nemzetközi adóügyi vitarendezési eljárással kapcsolatos részletszabályok (panasz benyújtásának módja, határidők),amelyeket a módosító törvény hatályba lépését követően benyújtott panaszok tekintetében kell alkalmazni.

EKAER változások – jelentős egyszerűsítés

2021-től a legtöbb termék kapcsán az EKAER kötelezettség megszűnik, mivel az EKAER kötelezettség csak a kockázatos (2021-től bejelentésköteles elnevezéssel megjelölt) termék-kereskedelemre vonatkozik. 

  • Az EKAER bejelentésköteles termékek köre azonos a korábban az EKAER szabályozás szerint kockázatos terméknek nevezett termékek körével, a termék listáját továbbra is a 2014-ben kiadott 51/2014. NGM rendelet tartalmazza. 
  • Biztosítékot köteles nyújtani a belföldi kirakodási (átvételi) címre irányuló közúti fuvarozás esetén a Közösségen belüli termékbeszerzést, illetve az első belföldi általános forgalmi adóköteles - nem közvetlenül végfelhasználó részére történő - termékértékesítést megvalósító adózó. E biztosítéknyújtási kötelezettség azonban nem áll fenn a kedvezményes áfamértékkel adózó termékekre.
  • Az EKAER kötelezettség minden – tehát nem csak útdíjköteles – gépjárművel végzett fuvarozással járó ügyletre vonatkozik.
  • Megmarad a tömeghez és az értékhez kapcsolódó EKAER-mentesség, azaz továbbra sem kell EKAER szám egy fuvarozás keretében az egymillió forintos értékhatárt és ötszáz kilogramm bruttó tömeget meg nem haladó, bejelentésköteles termékkel ugyanazon feladótól ugyanazon címzett részére ugyanazon gépjárművel végzett közúti fuvarozással járó tevékenység esetén.
  • A rendelet lehetővé teszi az önkéntes EKAER bejelentést is – ez esetben biztosítékfizetési kötelezettség nincs, de ügyelni kell az adatok valódiságára.
  • A 40 százalékos mulasztási bírság csak akkor szabható ki, ha az adózó nem tesz eleget EKAER bejelentési kötelezettségének vagy hibás mennyiséget, illetve értéket jelent be az EKAER-be. Egyéb EKAER hiba (elírás, téves rendszám, lezárás elmulasztása, stb.) jogi személyek esetén legfeljebb 500 000 forintig, természetes személy esetén 200.000 forintig terjedő bírsággal sújtható.

Azon adózók, aki bejelentés-köteles termékkel kereskednek, fókuszáltabb figyelemre számíthatnak a NAV részéről.

Társadalombiztosítás – kisebb változások 2021-től

1. Egészségügyi szolgáltatási járulék

Emelkedik az egészségügyi szolgáltatási járulék, 2021. január elsejétől már havi 8.000 forintot kell fizetniük az érintetteknek, a napi összeg 270 forintra módosul. Az első hónapra vonatkozó befizetési határidőt 2021. február 12-ig kell teljesíteni.

2. 2021-ben változik a CSED

2021. július 1-jétől lép életbe az a változás, mely lehetővé teszi, hogy a csecsemőgondozási díj (CSED) összegének megállapításakor ne az egy napra jutó jövedelem 70, hanem immáron a 100 százaléka adja a napi összeget. A változás azokat az ellátásokat is érinti, amelyek 2021. július 1. előtt kerültek megállapításra, tehát 2021.07.01-től már a megállapított egy napra jutó jövedelem megegyezik az ellátás napi összegével.

Egyéb adónemeket érintő változások

Az Európai Unió dohányadó irányelv szabályainak kötelező alkalmazása miatt 2021. január 1-től kezdődően két lépésben emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója. 2021. április 1-jén éri el a jövedéki adó mértéke az EU által megkövetelt legalacsonyabb, minimum szintet. 

A pálinkára vonatkozó bér- és magánfőzés évi 86 liter párlat mennyiségig adómentes 2021-től.

A turizmusfejlesztési hozzájárulást nem kell megfizetni a közvetített szolgáltatások után. 

2021-től a belföldi gépjárművek adóztatási feladatait a NAV látja el, a gépjárműadó bevételeket is a NAV felé kell megfizetni. Az adót két egyenlő részletben 2021-ben kivételesen április 15-ig, a későbbiekben március 15-ig, valamint szeptember 15-ig - kell megfizetni.

Az elsőfokú közigazgatási eljárások jelentős része illetékmentes 2021-től. 2021. január 1-től szintén illetékmentes az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó, vagy használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezménnyel, azaz CSOK igénybevételével vásárolt lakások tulajdonjogának megszerzése. Speciális szabályok vonatkoznak a megelőlegezett CSOK-ra. Korábbi szerzésekre nem vonatkozott illetékmentesség, azonban a CSOK értéke a forgalmi értékből levonható volt.

kérdés esetén keresse szakértőnket!

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Érdeklik az adó- és munkajogi változások?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!

    Feliratkozom