Társasági adó 

Csoportos adóalanyiság 

A társasági adót érintő legjelentősebb változás a csoportos társasági adóalanyiság bevezetése 2019. január 1-jétől. A csoportos adóalanyiság egyik nagy előnye, hogy egymás között felhasználhatóvá válnak a kapcsolt vállalkozások csoporttagként keletkezett veszteségei. Ezen túlmenően, a csoporttagok egymás közötti (csoporttagként megkötött) ügyletei mentesülnek a transzferár korrekciós szabályok alól, illetve a transzferár dokumentációs kötelezettséget csak a csoportos társasági adóalany szintjén (vagyis a csoporton kívüli kapcsolt vállalkozások viszonylatában) kell teljesíteni.

Azok a belföldi illetőségű adózónak minősülő gazdasági társaságok választhatják a csoportos társasági adóalanyiságot, amelyek között legalább 75 százalékos arányú szavazati jogon alapuló kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn, továbbá mérlegforduló napjuk, könyvvezetésük pénzneme és a könyvvezetésük szabályai azonosak. 

A csoportos társasági adóalanyiság a NAV engedélyével jön létre, a leendő csoporttagok közös, írásos kérelmére. A 2019. adóévre vonatkozó kérelmet 2019. január 15-ig lehet benyújtani, a határidő elmulasztása jogvesztő! A következő adóévekre a kérelmet az adóév utolsó előtti hónapjának első napjától 20. napjáig lesz lehetőség benyújtani.  

 A csoportos tao-alanyiság a gyakorlatban azt jelenti, hogy a csoporttag az egyedi adóalapjáról adóévenként levezetést készít, és erről az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot tesz a csoportképviselő és NAV felé, majd ezekről az adatokról a csoportképviselő a csoport adóbevallásában adatot szolgáltat a NAV-nak. A csoport adóalapja a csoporttagok által egyedileg megállapított, nem negatív adóalapok összege, amelyet a csoportos adóalanyiság elhatárolt veszteségére vonatkozó speciális szabályok szerint csökkenteni lehet. A csoport adóévi elhatárolt vesztesége az adóévben negatív egyedi adóalappal rendelkező csoporttagok adóalapjainak összege (amennyiben az a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett). A csoport adóévi fizetendő adóját a csoporttagok között az egyedileg megállapított pozitív adóalapok arányában kell felosztani. 

A csoport elhatárolt vesztesége a keletkezése adóévében és az azt követő öt adóévben számolható el a csoport adóalapjának csökkentéseként, legfeljebb az (elhatárolt veszteség figyelembevétele nélkül számított) egyedi adóalapok összegének 50 százalékáig.

EU-s jogharmonizáció az adóelkerülés visszaszorítása érdekében

Az Európai Unió Adóelkerülés elleni Irányelvének (ATAD 1) rendelkezéseivel összhangban módosult a rendeltetésszerű joggyakorlás elve, szigorodott az ellenőrzött külföldi társaság (EKT) fogalma, illetve az alultőkésítési szabályt felváltja az EU-s kamatlevonás-korlátozási szabály. 

A rendeltetésszerű joggyakorlás elvét kiegészítették azzal, hogy az alapelv az egyes jogügyletek mellett olyan jogügyletek sorozatát is vizsgálat körébe vonja, amelyek fő célja vagy egyik fő célja olyan adóelőny megszerzése, amely ellentétes a releváns adójogszabály tárgyával és céljával. Amennyiben az ügylettel, vagy ügyletsorozattal elért adóelőny a jogszabály tárgyával és céljával összhangban áll, az adóelőny érvényesítése nem korlátozható, feltéve, hogy a jogügylethez valós gazdasági és kereskedelmi indokok is hozzárendelhetőek. 

Az ellenőrzött külföldi társaság (EKT) fogalma módosul. Az EKT minőség megállapításához azt is kell vizsgálni, hogy az adózó irányítása alatt álló külföldi személy jogügyletei „valódi” jogügyletnek minősülnek-e, vagyis, hogy nem elsődlegesen adóelőny elérésére irányulnak. E feltétel fennállását az adózónak kell bizonyítania. Nem lesz mentesíthető az EKT minősítés alól egy külföldi személy azért, mert valamely tagja, vagy annak kapcsolt vállalkozása elismert tőzsdén jegyzett, ugyanakkor nem lesz EKT az a külföldi telephely, mely olyan harmadik államban fekszik, melynek Magyarországgal kötött adóegyezménye mentesíti a telephely jövedelmét hazánkban.

Bevezetésre került a kamatlevonási korlátra vonatkozó szabályozás, mely az adóalapban érvényesíthető kamatráfordítás tekintetében az alultőkésítési szabály helyett lesz alkalmazandó. Ennek megfelelően a nettó finanszírozási költségnek (az adóköteles kamatbevételeket és az ezzel egyenértékű jövedelmeket meghaladó kamatráfordítás, ideértve a vélelmezett kamatráfordításokat is) az EBITDA (a kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti adózás előtti eredmény) 30 százaléka és 939.810.000 forint (3 millió euró) közül a nagyobb összeget meghaladó része nem számolható el a tárgyévi társasági adóalapban. Az EBITDA 30 százalékának az adóévi nettó finanszírozási költséggel csökkentett összege kamatlevonási kapacitásként továbbvihető a következő adóévekre, melyet (keletkezésük sorrendjében) legutoljára a keletkezés adóévét követő ötödik adóévben lehet majd érvényesíteni, vagyis a következő adóévek nettó finanszírozási költségének csökkentéseként figyelembe venni. 

A kamatlevonási korlátot a hitelintézeteknek és pénzügyi vállalkozásoknak fizetett kamatok tekintetében is alkalmazni kell, ugyanakkor a pénzügyi intézmények, befektetési vállalkozások mentesülnek az adóalap-korrekció alkalmazása alól. A 2016. június 17-e előtt megkötött szerződések esetében a kamatlevonás-korlátozási szabályt első alkalommal e szerződések finanszírozási összegének növelése vagy futamidejének meghosszabbítása hatálybalépését követő naptól, a módosított összeg vagy futamidő tekintetében kell figyelembe venni.

Elhatárolt veszteség

Meghosszabbodik a 2004-2014 között keletkezett, az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteség felhasználásának határideje. A 2014. december 31-ig keletkezett veszteséggel 2030. december 31-ig lehet a társasági adóalapot csökkenteni, legfeljebb az adóalap 50 %-ig. (A korábban hatályos szabályok szerint a 2004-2014 között keletkezett veszteségek 2025. december 31-ig voltak felhasználhatók.) 

Adókedvezmények

2018. július 26-óta az adókedvezmények önellenőrzés útján történő igénybevételét már nem tiltja a törvény, így lehetőség van azok utólagos választására is.

Az előadóművészeti szervezetek támogatásának adókedvezménye 2019. január 1-jétől megszűnik, a közvetlen támogatás és az adófelajánlás tekintetében egyaránt. 

A látványcsapat-sportok támogatásának jogcímei 2019-től kiegészülnek a sportcélú ingatlan üzemeltetésének költségeire vonatkozó támogatás nyújtásának lehetőségével. 

Nemcsak az energiahatékonysági beruházások, hanem az energiahatékonysági felújítások esetén is igénybe vehető már adókedvezmény. A mindkét adókedvezményre vonatkozó emelt összegű támogatási intenzitások 2018 júliusától alkalmazhatók. 

Egyéb újonnan életbe lépő tao szabályok

Kedvezően változott a bejelentett részesedés fogalma. Az újonnan szerzett részesedések bejelenthetők abban az esetben is, ha az adott személyben szerzett korábbi részesedéseket nem jelentette be az adózó. Társasági-formaváltás, egyesülés, szétválás esetén a tartási idő nem szakad meg és ezzel összefüggésben nem kell ismét bejelenteni a korábban már bejelentett részesdéseket sem.

A fejlesztési tartalékba helyezhető összeg a hússzorosára emelkedik, azaz 500 millió forintról 10 milliárd forintra nőtt.

2019-től befektetésenként kell alkalmazni a start-up cégekben szerzett részesedés adóalap-kedvezményére vonatkozó 20 millió forintos korlátot. 

A K+F adóalap-kedvezményeket érintő kedvező változás, hogy a belföldi szolgáltató és a szolgáltatásokat igénybe vevő adózók megállapodásuk alapján megoszthatják egymás között a felmerülő K+F költségekhez kapcsolódó adóalap-kedvezményt.

2019-ben nem csökkenthető a társasági adóalap a mobilitási célú lakhatási támogatás összegével.

A munkahelyi óvoda (legalább 80%-ban az adózó által foglalkoztatottak gyermekeinek nevelését biztosító intézmény) üzemeltetésének költségei 2019-től elismert költségnek minősülnek. 

KATA 

A kata alanyok számára kedvező hír, hogy az alanyi áfamentesség értékhatára 8 millió Ft-ról 12 millió Ft-ra emelkedik.

A főállásúnak nem minősülő kisadózók körébe tartoznak ezentúl a 25 évnél fiatalabb, felsőoktatási intézményben tanuló vállalkozók a tanulmány szüneteltetésének ideje alatt is. Ennek a személyi körnek csak havi 25 ezer Ft adót kell fizetnie.

KIVA 2019

A kisvállalati adóalanyiság választásának értékhatára a korábbi 500 milliós bevétel és mérlegfőösszeg helyett 1 milliárd forintra emelkedik, és nettó adótartozás nem érheti el az 1 millió forintot. A 3 milliárd forint bevételt átlépő adózók kiesnek a kiva hatálya alól. Az adóalapot képező személyi jellegű kifizetések köre kiegészült a béren kívüli juttatásokkal és az egyes meghatározott juttatásokkal. Megszűnik a kivaalanyiság kedvezményezett részesedéscsere vagy kedvezményezett eszközátruházás esetén.  

EVA 

Az evaalanyiság 2019-ben már nem választható.

HIPA

Az önkormányzat jogosult rendeleti adóalap-, illetve adómentességgel vagy kedvezménnyel ösztönözni a helyi beruházásokat, lehetőség van arra is, hogy megfelelő összegű adóalap hiányában az igénybe nem vett kedvezményt egy társaság a későbbi adóévekben érvényesítse. A kedvezményt az önkormányzat legalább három évig nem helyezheti hatályon kívül, illetve azt adózó hátrányára nem változtathatja meg. 

Megszűnik a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adókedvezmény, ugyanakkor szankciós jelleggel adóalap növelési kötelezettség keletkezik 2019-től, amennyiben az adózó a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentességet vett igénybe, de átlagos statisztikai létszáma az előző évhez képest 5 százalékot meghaladó mértékben csökken. 

Az újonnan alakuló adózók hipa- és ifabejelentkezési, változásbejelentési kötelezettségét teljesítettnek kell tekinteni a NAV által pontosított módon teljesített adatszolgáltatással. 

A taoelőleg kiegészítésre kötelezett adóalanyok lesznek kötelezettek az iparűzési adó feltöltésére is. 

Személyi jövedelemadó, cafeteria, TB és szocho változások 2019

Szja változások

A családi adókedvezmény összege kettő eltartott esetén 2019-től havi 40.000 forintra emelkedett. Továbbá szélesebb körben megosztható a családi adóalap-kedvezmény. Az olyan esetekben, amikor a magánszemély emelt összegű családi pótlékot kap, de emellett gyakorlatilag nincs más jövedelme (pl. felsőoktatási intézmény első okleveles hallgatója, megváltozott munkaképességű, öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy stb.) 2019. január 1-től alkalmazható a kedvezmény megosztása.

2019-től az adóhatóság az egyéni vállalkozók számára is készít bevallási tervezetet a rendelkezésére álló kontrolladatok alapján, vagyis bővül azon személyek köre, akik a bevallási tervezet kiegészítésével, javításával teljesíthetik bevallási kötelezettségüket.

Lehetőség nyílik az adóelőleg nyilatkozatok elektronikus úton NAV felé történő benyújtására is.

A tételes költségelszámolást választó ingatlan-bérbeadókat érinti előnyösen az a szabály, mely szerint nem minősül önálló tevékenységből származó bevételnek a közüzemi szolgáltatás bérbeadó által bérbevevőre áthárított díja, következésképpen azt költségként sem kell figyelembe venni. A kifizető az egyéni vállalkozókon és az őstermelőkön túlmenően az ingatlan-bérbeadók esetében is mentesülhet az adóelőleg megállapítása alól, amennyiben a bérbeadó arról tesz nyilatkozatot a részére, hogy bevételével szemben elszámolja a más településen általa 90 napot meghaladóan bérbevett lakás bérleti díját.

Ingatlanértékesítés esetében kibővül a megszerzésre fordított összeg eseteinek köre a pl. juttatásként kapott ingatlanra vonatkozó rendelkezésekkel. Ez esetben az adóalapként figyelembe vett összeg lesz a megszerzésre fordított érték.

Cafeteria

A cafeteriarendszer egyszerűsítése jegyében 2019-től jelentős mértékben redukálódik a béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások rendszere, továbbá hatályon kívül helyezésre kerülnek egyes népszerű és széles körben alkalmazott adómentes juttatási elemek is.

1. Adómentes juttatásokat érintő változások

 2019-től kikerül az adómentes juttatások köréből a:

  • a munkáltatói lakáscélú támogatás,  
  • a mobilitási célú lakhatási támogatás, valamint  
  • a hallgatói hitelszerződés alapján fennálló tartozás törlesztéséhez a munkavállaló számára kifizetett juttatás.

Ezek a juttatások főszabály szerint bérként fognak adózni a jövőben.

A lakáscélú támogatások esetében figyelni kell arra, hogy csak a 2019. január 1. előtt kifizetett lakáscélú támogatásokra vonatkozik a mentesség! Ugyanakkor:

  • hiteltörlesztés támogatása esetén tekintettel kell lenni arra is, hogy a támogatás felhasználásának még 2018. évben meg kellett történnie; 
  • lakásvásárlás támogatása esetén a támogatást 2019. március 31-ig fel kell használni, az elszámolásnak pedig 2019. május 31-ig kell megtörténnie;
  • építés, bővítés, korszerűsítés címén kapott támogatást 2019. december 31-ig fel kell használni, az erről történő elszámolásnak pedig 2020. május 31-ig meg kell történnie.

A munkáltató által átvállalt biztosítási díj az átmeneti rendelkezések értelmében 2019. december 31-ig adómentesen adható a 2018-ban megkötött kockázati biztosítás alapján. A munkáltató által átvállalt biztosítási díj legfeljebb a minimálbér 30 százalékát érheti el. Munkabérként adózó csoportos biztosítások díja esetében adminisztratív egyszerűsítést jelenthet 2019-től, hogy az adóalapot jelentő díjtömeget egyenlő összegekben is szét lehet osztani a munkavállalók között munkabérként.

A „hagyományos” cafeteria-elemek közül adómentesen adható: 

  • a sportrendezvényre szóló nem visszaváltható belépőjegy, bérlet, valamint a kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló nem visszaváltható belépőjegy, bérlet, továbbá a könyvtári beiratkozási díj. Az adómentesség felső határa mindkét juttatási körben a minimálbér összege, az azt meghaladó rész munkabérként adózik majd, ugyanúgy, ahogy az említett juttatásokra szóló utalvány
  • a bölcsődei szolgáltatás, bölcsődei ellátás, valamint óvodai szolgáltatás és ellátás is. Adminisztrációs egyszerűsítést jelent, hogy a magánszemély nevére szóló számla is elegendő az adómentes juttatásra.  

A juttatási rendszer beszűkülése miatt meghatározott munkavállalói körök hatékony ösztönzése érdekében érdemes megfontolni az alábbi juttatások alkalmazását: 

  • Lakáscélú munkáltatói kölcsön - ennek kapcsán 2019-ben sem merül fel kamatkedvezményből származó jövedelem kifizetői oldalon, amennyiben a folyósítás évét megelőző négy évben nyújtott hitel összege nem haladja meg a 10 millió forintot. A mentesség alkalmazása során már nem kell megfelelni a méltányolható lakásigény követelményének. Természetesen az ilyen típusú kölcsön elengedése már nem történhet adómentesen, az munkabérként válik adókötelessé.
  • Cégautó magáncélú használata és autópálya-matrica juttatása.
  • Céges telefon, számítógép juttatása, távmunkavégzéshez kapcsolódó eszközök költségtérítése.
  • Munkavállalók szolgálati lakásban és a munkásszállásban történő elhelyezése. 2019-től a jogosulti kör esetében nem a munkahely szerinti településen lévő lakóhely hiányát kell vizsgálni, hanem azt, hogy kedvezményezett magánszemély rendelkezik-e lakás haszonélvezeti joggal nem terhelt 50 százalékot meghaladó tulajdonjogával/haszonélvezeti jogával a munkahely szerinti településen. 2019-től lehetőség nyílik a kereskedelmi szálláshelyen történő elhelyezésre is, azonban nem minősül munkásszálláson történő elhelyezésnek a szállodai elszállásolás. 
  • Érdemes átgondolni a munkába járás megtérítését a törvényi maximumértékek (jegy és bérlet ára, 15 Ft/km),illetve a kisgyermekes munkavállalók közigazgatási határon belüli bejárásának jogszabály szerinti munkába járásnak történő minősítését;  
  • 2019-től is megmaradt a foglalkozás-egészségügyi ellátások, védőoltások adómentessége.

2. Béren kívüli juttatások (34,5 % adóteher) 

A béren kívüli juttatások közül kikerült a 100.000 forint készpénz cafeteria. 

Megmarad 2019-ben is a SZÉP kártya, három alzsebét (szálláshely, vendéglátás, szabadidő) továbbra is ezen a jogcímen lehet feltölteni összességében 450 ezer forintos összeggel. Szállás évi 225 ezer, vendéglátás évi 150 ezer, szabadidős szolgáltatás évi 75 ezer forintos összegben adható. 2019-től az adóalap megállapítása során nem kell alkalmazni az 1,18-as szorzót, azonban az egykulcsos (19,5%) szocho miatt az adóterhek 34,22 százalékról 34,5 százalékra emelkednek. 

A munkáltatói juttatás a SZÉP kártyát kibocsátó szolgáltató munkavállalóval kötött szerződés alapján nyitott korlátozott rendeltetésű fizetési számláján íródik jóvá. A fel nem használt juttatás nem kerül visszautalásra a munkáltató részére, a munkavállaló 3 százalékos díj ellenében továbbra is jogosult marad a juttatás felhasználására. A SZÉP kártyára az értékhatárokat meghaladóan feltöltött összegek egyes meghatározott juttatásként adóznak.

A SZÉP kártyára történő utalás mentesült a tranzakciós illeték alól. 

3. Egyes meghatározott juttatások (40,71 % adóteher) 

2019-ben is egyes meghatározott juttatásként adóznak a törvény által külön is nevesített alábbiakban felsorolt juttatási formák. 

A 2018-ban kezdődő biztosítási évben megkötött biztosításokra legfeljebb 2019. december 31-ig még lehet alkalmazni az adóköteles díjú személybiztosításokra vonatkozó, bérnél kedvezőbb adózási szabályokat. 2020-tól munkabérként adózik az ilyen juttatás. 

Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárak által nyújtott célzott szolgáltatásra befizetett összeg egyes meghatározott juttatásként adózik. 2019-től kikerült a bérnél kedvezőbben adható juttatások közül az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás, ez munkabérként adózik 2019-től! Nem árt tudni, hogy 2019-től a más személy által befizetett összeg - munkáltatói hozzájárulás, vagy munkáltatói adomány - után is megilleti a pénztártag magánszemélyt az adókedvezmény a befizetett összeg 20 százaléka, de legfeljebb 150 ezer Ft erejéig.

Az eddigi három helyett, évi egy alkalommal adóható 40,71 %-os közteherrel a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó csekély értékű ajándék. Egyes meghatározott juttatásként adózik a reprezentáció és az üzleti ajándék. Utóbbi körben a továbbiakban is bérnél kedvezőbb adózás mellett adhatók utalványok is.  

40,71 százalékos közteherrel adózik az olyan juttatás, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet. Nem változik a több személy számára szervezett, döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányuló ingyenes vagy kedvezményes rendezvény kifizető által viselt költségének (beleértve a résztvevőknek a minimálbér 25 százalékát meg nem haladó értékű ajándék költségét) adózása sem.

2019-ben is egyes meghatározott juttatás marad a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás, továbbá a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított telefon, mobiltelefon, továbbá az internet-szolgáltatás magáncélú használata.      

A külön nem nevesített juttatások közül csak a szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, illetve duális képzés keretében hallgatói munkaszerződéssel részt vevő hallgató részére azonos feltételekkel ingyenesen vagy kedvezményesen nyújtott termék/szolgáltatás adózhat egyes meghatározott juttatásként.

MRP - munkavállalói részvényprogram

A juttatási rendszerek közé tartozó munkavállalói részvényprogramokat ( MRP) érinttették a jogszabályváltozások. 2019-től a törzsrészvényen kívül más – hasonló befektetői kockázatot megtestesítő – részvények, értékpapírok és erre vonatkozó opció is képezhetik a javadalmazás tárgyát. Szigorodik a szabályozás a tekintetben, hogy a munkavállalói értékpapírjuttatási programokhoz hasonlóan az MRP-k vonatkozásában is bevezetésre kerül egy kétéves kötelező tartási idő

Szociális hozzájárulási adó

2019-től beolvadt a szocho-ba az eho, a szociális hozzájárulási adó mértéke 2019. január 1-től 19,5 százalék. Ez azt jelenti, hogy az egyéb jövedelmeket, valamint a külön adózó (ún. forrásadós) jövedelmeket (pl. osztalék, árfolyamnyereség stb.) is egykulcsos, 19,5 százalékos szocho terheli. 

Az előbb említett változás hatására eltörlésre kerül a 450.000 Ft-os hozzájárulási korlát. Amennyiben a magánszemély összevonás alá eső, illetve egyes külön adózó jövedelmei elérik a minimálbér 24-szeresét, a tőkejövedelmek után nem kell szocho-t fizetnie.

Az új Szocho tv. alapján 2019-től adókedvezmény érvényesíthető

  • a közfoglalkoztatottak,
  • a szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók 
  • a kutatók foglalkoztatása, 
  • a K+F tevékenység után (a bérköltség adójának 50 %-a erejéig, illetve párhuzamosan nem érvényesíthető tao-kedvezmény és hatályát veszti az ezzel kapcsolatos veszteségelhatárolási szabály is), 

valamint szochó és szakképzési hozzájárulás kedvezmény lesz érvényesíthető: 

  • a munkaerőpiacra lépők, a 3 vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők, 
  • a megváltozott munkaképességűek, 
  • a védett korban lévők (60 év fölötti elbocsátott állami alkalmazottak) után (a minimálbér négyszeresének erejéig) vonatkozásában. 

Megmaradnak az alábbi szocho és szakképzési hozzájárulás-kedvezmények:  

  • legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkező 25 év alatti pályakezdő munkavállaló után igénybe vehető 2 éves időtartamú kedvezmény, 
  • tartósan álláskereső után érvényesíthető 2 + 1 éves időtartamú kedvezmény, 
  • anyasági ellátásban részesülő munkavállaló után igénybe vehető 2+ 1  és 3+2 éves kedvezmény, illetve
  • a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye.

Megszűntek: a 25 év alatti és 55 év feletti munkavállaló utáni kedvezmények, a Karrier Híd kedvezmény, a rehabilitációs kártyával történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmény, valamint a részmunkaidős kedvezmény. 

A Magyarországon szja-köteles tőkejövedelmek is   szocho fizetésre kötelezettek. A TB törvény szerint külföldinek minősülő személyek esetében nem képeznek szochó-alapot a béren kívüli juttatások, az egyes meghatározott juttatások, és a kamatkedvezményből származó jövedelem sem.

Társadalombiztosítási szabályok változása

Adminisztratív egyszerűsítés, hogy nem kell bejelenteni a foglalkoztatott biztosítottak végzettségére, szakképzettségére, szakképesítésére, illetve a képesítést kibocsátó intézmény nevére és az okirat számára vonatkozó adatokat.

A saját jogú nyugdíjas munkavállalónak nem kell egyéni járulékokat, a foglalkoztatónak pedig szocho-t és szakképzési hozzájárulást fizetni, fizetése után csak SZJA fizetésre lesz kötelezett.

A kiküldetések szempontjából fontos, hogy a járulék (és szocho) alapot képező jövedelemként történő minősülés szempontjából nem a kifizetés időpontjának, hanem annak van jelentősége, hogy a juttatott jövedelem mely időszakra vonatkozik, fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel történt-e.

Nem kell munkaerőpiaci járulékot fizetnie annak az egyéni és társas vállalkozónak sem, aki EGT tagállamban vagy Svájcban folytat nappali tanulmányokat közép- vagy felsőoktatási intézményben. 

A megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék összege 34 százalékról 24 százalékra csökken a szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem megszerzésére irányuló, valamint a kizárólag szolgálati idő megszerzését célzó megállapodás esetében is. 

EKHO

Megkétszereződik a hivatásos sportolók ekho-értékhatára, a korábbi 250 millió Ft-tal szemben évi 500 millió Ft-ra emelkedik az a bevételi értékhatár, amely alatt a hivatásos sportolók a kedvező ekho-szabályozás szerint teljesíthetik adófizetési kötelezettségüket.   

Egészségügyi szolgáltatási járulék

Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 2019-től havi 7 500 forintra (napi 250 forintra) emelkedett. A saját jogú nyugdíjasok 36 órás munkaviszonyuk után egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezettek.  

Kötelező Cégkapus kapcsolattartás a NAV-val is  

A Cégkapu használata 2019-től kötelező a cégek számára adóügyekben is. A gazdálkodó szervezetek és az adóhatóság közötti hivatalos kapcsolattartásnak mindkét irányban ezen a felületen kell történnie. 

Azért fontos mindez, mert a gazdálkodó szervezet Cégkapujáról a NAV felé beküldött dokumentum, nyilatkozat az adózó nevében tett nyilatkozatnak minősül.  Ez azt is jelenti, hogy ha valaki, akár egy meghatalmazott megnyitja a Cégkapun elhelyezett dokumentumot, azt a gazdálkodó szervezet szempontjából átvételre jogosult személynek kell tekinteni, és a dokumentum megnyitásával az ahhoz kapcsolódó pl. jogorvoslati határidők is elindulnak!

Áfaváltozások 

Változik az utalványok áfafizetési szabálya,  az egycélú utalványok esetén már az utalvány kibocsátásakor és minden ezt követő átruházáskor kell áfát fizetni, ugyanakkor az utalvány beváltása már nem eredményez adófizetési kötelezettséget. Ezzel szemben a többcélú utalvány esetén csak az utalvány beváltásakor kell megfizetni az áfát. 

Az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár 8 millió forintról 12 millió forintra emelkedik. Ezzel a KATA értékhatára és a mentesség határa azonos mértékű lesz 2019-től. 

2021-től csak az a munkaerő-kölcsönzés, kirendelés, rendelkezésre bocsátás esik fordított adózás alá, amely olyan építési szerelési és egyéb szerelési munkához kapcsolódik, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve a bontással történő megszüntetését is – irányul.

5 százalékos lakásáfa kivezetésére vonatkozó átmeneti rendelkezések

A 2018. nov. 1-ig érvényes építési engedélyt szerzett, vagy ezen határidőig egyszerű bejelentéshez kötött lakóingatlan beruházások esetében 2023. dec. 31-ig tolódik ki az 5 százalékos áfakulcs alkalmazhatóságának határideje.  Az előbbi feltételeknek meg nem felelő lakóingatlanok esetében a kedvezményes adókulcs alkalmazhatóságát az dönti el,  hogy a teljesítés, részteljesítés, előlegfizetés 2020. január 1. előtt vagy után történik-e.

2019-től nem kell útnyilvántartás a lízingelt céges autókra

2019. január 1-től nem szükséges nyilvántartást vezetni a lízingelt / bérbe vett céges személygépkocsik magáncélú használatáról, a bérbevételhez kapcsolódó kiadások áfájának 50 százaléka igazolás nélkül is levonható.  Akik nem az 50 százalékos levonási korlátot, hanem a tényleges üzleti célú használat arányában történő áfa levonást kívánják alkalmazni, ezt az üzleti célú használatra vonatkozó részletes kimutatás alapján továbbra is megtehetik. A szabályozást a legfeljebb kilenc személy szállítására tervezett és legfeljebb öt tonna össztömegű személygépkocsik bérbevétele után megfizetett előzetesen felszámított áfára kell alkalmazni.

Az adóigazgatási- és végrehajtási eljárásrendet érintő változások

Art. változások

Az adóelőleg-kiegészítési/feltöltési szabályok megsértése miatt kiszabható mulasztási bírság a befizetett adóelőleg és az adóévi adó kilencven százalékának különbözetének húsz százalékáról tíz százalékra mérséklődik.

A be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztatók közzétételi listáján való szereplés miatt a kockázatos adózói minősítés mindaddig fennáll, amíg az adózó e közzétételi listán szerepel.

A  szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárásokban hozott döntések és ezen döntésekkel szembeni jogorvoslatok szabályai pontosításra kerültek. Elutasítandó a szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelem akkor is, ha a közölt tényállásban szereplő cselekmény, ügylet a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik.

2019. január 1-től csak az ügyészség engedélyével kérhet adatszolgáltatást a nyomozóhatóság, rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, vagy terrorizmust elhárító szerve (amennyiben nemzetbiztonsági feladatkörében jár el). Ugyanígy a titkos információgyűjtésre feljogosított szervezet (ha e tevékenysége folytatása érdekében az szükséges) csak ügyészi engedéllyel vehet át adatot az adóhatóságtól.

2019-től a tárgyévben, vagy megelőző három évben az eljárás akadályozása miatt eljárási bírsággal sújtott székhelyszolgáltatónál bejegyzett székhelyű adózó kockázatos adózónak minősül.

Adminisztratív jellegű kiegészítés, hogy a hatósági bizonyítvány, igazolvány iránti kérelemben az adózónak fel kell tüntetnie az igazolás felhasználásának tervezett célját. Azaz meg kell jelölni azokat a szerveket, amelyek eljárásában az adózó a hatósági bizonyítványt fel kívánja használni. Így a határozat/igazolás visszavonása esetén ennek tényéről a NAV értesíteni tudja ezen szerveket.

Air. változások

Adóügyekben meghatalmazás elektronikusan adható az alábbi módokon:

  • természetes személy, egyéni vállalkozó a rendelkezési nyilvántartásban, vagy a NAV által üzemeltetett felületen (eBev);
  • az előzőeken kívüli adózó, törvényes képviselője a NAV által üzemeltetett felületen (eBev); továbbá
  • a Pp. szerint elektronikusan hitelesített közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalva.

Eljárási határidőre vonatkozó változások és az eljárás megszüntetési okok bővülése

A hiánypótlásra és a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő időt, valamint a próbagyártás időtartamát figyelmen kívül kell hagyni az ügyintézési határidő számítása során. Másfelől az ügyintézési határidő meghosszabbításának esetei taxatívvá válnak, amelyhez képest további eseteket csak törvény határozhat meg. Hivatalból indult eljárások esetén, amennyiben a tényállás a határozat meghozatalához szükséges mértékben nem volt tisztázható, és további eljárási cselekményektől sem várható eredmény,  az Air. lehetőséget biztosít az adóhatóság számára az eljárás megszüntetésére.

Biztosítási intézkedés – új garanciális elemek

2019-től  a biztosítási-, vagy ideiglenes biztosítási intézkedés elrendelése esetén a kifizetések teljesítését akkor is engedélyezheti az adóhatóság, ha az adózó bármilyen módon igazolja, hogy a zárolt vagyonán kívüli forrásból nem képes a kifizetéseit teljesíteni, vagy azzal a tevékenysége aránytalan korlátozást szenvedne. A zárolt fizetési számláról történő kifizetés a biztosítási intézkedés alapjául szolgáló, fizetési kötelezettséget megállapító döntés véglegessé válásáig engedélyezhető. A kifizetések engedélyezését elutasító döntéssel szemben önálló fellebbezésnek van helye.

Új tények, bizonyítékok beterjeszthetősége az ellenőrzések során

2019-től az ellenőrzések során az eljárás megszüntetésének lehetőségi köre kibővül. Ha az adóhatóság semmilyen eljárási cselekményt nem tud foganatosítani (lásd „fantom cégek” ellenőrzése),a tényállás nem tisztázható, és további eljárási cselekményektől sem várható eredmény, akkor lehetővé válik az eljárás/ellenőrzés megszüntetése.

A döntés kötelező tartalmi elemeinek köre a korábbi szabályozásnak megfelelően bővül

2019. január 1-től a döntésnek tartalmaznia kell az adózó által felajánlott és mellőzött bizonyítékokat, az ügyintézési határidő leteltének napjára, továbbá a döntést megalapozó, valamint a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályhelyek megjelölésére is kiterjedő indokolást, valamint a döntéshozatal helyét és idejét, a hatáskör gyakorlójának nevét, hivatali beosztását, a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával.

Kötelező adóellenőrzés a 60 milliárdos árbevételű, veszteséges cégeknél

A 2019. január 1-től kötelező ellenőrzést lefolytatni annál a gazdasági társaságnál, amelynek két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele mindkét üzleti évben külön-külön eléri a 60 milliárd forintot és az adózott eredménye mindkét üzleti évben nulla vagy negatív. Az ellenőrzést az állami adó- és vámhatóság a második üzleti év beszámolójának elfogadását követően folytatja le. 

Induló vállalkozások esetében az első négy üzleti év tekintetében nem kell alkalmazni a szabályt. Jogutódlás esetén viszont a jogelőd gazdasági társaság működését is figyelembe kell venni az időszak kiszámítása során.

A jövőben az ellenőrzések során az önkormányzati adóhatóságoknak is célzott kiválasztási rendszereket, valamint egyedi kockázatelemzési eljárást kell alkalmazniuk. Az önkormányzati adóhatóság által végzett ellenőrzés időtartama csak a cégbejegyzésre nem kötelezett adózó esetén – feltéve, hogy az adózó az ellenőrzést nem akadályozza – lesz száznyolcvan napban maximalizálva. 

Avt. változások

A NAV átveszi a jelenleg a törvényszéki végrehajtók hatáskörébe tartozó 2019. január 1-től indult követelések végrehajtására irányuló ügyeket. 

Vám

A vámjogi képviselők mellett megjelenik egy új szereplő, a vámszolgáltató által alkalmazott közreműködő személye. A kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó vámkezelési szolgáltatásokat kínáló gazdálkodóknál szükségessé válhat alvállalkozók alkalmazása a szolgáltatás teljesítése érdekében. A közreműködő igénybevételére csak akkor kerülhet sor, ha a megbízó és a vámjogi képviselő erről megbízási szerződésben megállapodik, illetve a megbízó a meghatalmazásban erről rendelkezik. A közreműködő továbbra sem minősül vámjogi képviselőnek.

A vámügyi biztosítékadási kötelezettség időtartama lerövidül, az összevont biztosítékhoz nyújtott pénzügyi elemeket, beleértve a készpénzt is a korábbi 3 év helyett 1 évig tartja vissza a vámhatóság, ezen időtartam lejártát követően azok felszabadulnak.

Az AEO vámjogi egyszerűsítések típusú engedéllyel rendelkezők számára lehetőséget biztosít a vámhatóság, olyan kockázatelemzést szolgáló információk vámhatóságtól történő kérésére, amelyek segítenek egy önellenőrzés elvégzésében, vagy a közvetett vámjogi képviseletből adódó kockázatok csökkentésében.

Amennyiben a vámtartozás büntetőeljárás bevezetéséhez köthető, akkor az általános elévülési szabályok helyett a 10 éves elévülési szabályt kell alkalmazni. Módosításra kerül az áruátengedést követő ellenőrzés kezdőnapja, attól függően, hogy az értesítés milyen módon kerül közlésre.

Kisadók

Népegészségügyi termékadó kötelessé váltak a gyümölcspárlatok (pl. pálinka) és a gyógynövényes alkoholos italok is.

A lakossági átutalások 20 ezer forintig mentesülnek a tranzakciós illeték alól.

Nincs tranzakciós illetékfizetési kötelezettség a SZÉP kártyához tartozó fizetési számlára történő utalás kapcsán.

Megszűnt a hitelintézeti különadó, illetve a magánszemélyeket terhelő 75 százalékos különadó.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Értesüljön az adóváltozásokról

    hírlevelünkből!

    Feliratkozom
     Tovább