Összesen 1133 bejegyzés
Az adótervezés nemcsak egy elvontnak tűnő tevékenység, melyet a cégtulajdonosok, vezető tisztségviselők jellemzően az alapításkor, vagy átszervezéskor űznek. A jó cégvezető minden évben akár már a törvényjavaslat benyújtásakor, de annak elfogadásakor mindenképpen elemzésbe és számolásba kezd.
TovábbAz elmúlt hónapok során egyértelművé vált, hogy sem az Európai Unió, sem a pénzpiacok nem támogatják a költségvetési hiány, akár ideiglenes növekedését, ezért jelentősen korlátozza egy átfogó adóreform rövidtávú bevezetését. A jelenlegi elképzeléseknek két kedvezményezett csoportja van: a különadóval nem érintett vállalkozások és a gyermekes családok!
TovábbA bizalmat könnyű elveszíteni, de visszaszerezni sokkal nehezebb. Az elmúlt két hét katasztrofális történéseinek kommunikációja, amelyet sok szempontból lehet górcső alá venni, bizonyította ezt a klisének nevezhető tényt. Ugyanakkor annyi bizonyos, hogy a magánvállalatok számára fontos intő jelet adtak a történések és felhívták a figyelmet arra, hogy az üzleti bizalom megtartásához minden olyan érdekre érzékenynek kell lenni, amelyet a vállalkozás tevékenysége érinthet.
TovábbEgy minapi cikkben felmerült a „kisadók” körének további szűkítése az egyszerűsítés irányába ható tényezőként. Mindamellett, hogy a költségvetés bevételei tovább szűkülnének a kisadók kivezetésének hatására, néhány kisadó kivezetése szakmailag sem indokolt.
TovábbAz adósmentő csomagot tekintve el lehet játszani azzal a gondolattal, hogy mi történne, ha az adósságszolgálatot szerződésszerűen teljesítő, a devizahitelek árfolyamkilengése miatt pórul járt adósokat, bizonyos adókedvezményekkel segítené a kormány. Előre szeretném bocsátani azt, hogy az adójogszabályok elsősorban nem szociálpolitikai vagy egyéb támogatási célt szolgálnak, de az ötlet lehet mégis érdekes. Ennek megfelelően az árfolyamveszteséget elszenvedő, devizahiteles adósok, a törlesztések során – tehát realizált árfolyamveszteségről beszélünk – elszenvedett veszteség egy részét vagy egészét az összevont adóalapjuk terhére, felső korlát beiktatásával érvényesíthetnék.
TovábbNem könnyű kihívás egy vállalkozás számára a megfelelő könyvelő kiválasztása, vagy éppen a váltása. Tulajdonképpen, mint ahogyan nincsen két egyforma ember, a könyvelők sem egyformák, s lehet hogy ’minden sarkon lehet könyvelőt találni’, csak nem mindegy milyet, hiszen a különbség a szolgáltatásban elég nagy is lehet. Véleményem szerint jó könyvelőre minden vállalkozásnak szüksége van, vagy még inkább nélkülözhetetlen a működéshez. Ahhoz, hogy a cégvezetőknek elsődlegesen „csak” az üzlettel kelljen törődniük a könyvelésnek.
TovábbA minap olvastam a Napi Gazdaságban, hogy Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára egy konferencián az adminisztrációs költségek visszavágásáról beszélt, és arról, hogy ezt az adónemek számának csökkentésével látja megoldhatónak. A cél, a jelenlegi 48 helyett a maximum 10-20 adóforma kialakítása.
TovábbAz elmúlt hetekben egyre újabb és újabb cikkek, riportok, kommentárok jelennek meg, melyekben hol a szerző, hol a kérdező keresi a választ arra, hogy a miniszterelnök által júniusban bejelentett 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó mi módon, hány év alatt kerül bevezetésre.
TovábbAz önkormányzati választások közeledtével egyre gyakrabban merül fel a közigazgatási reform szükségességének kérdése, azon belül pedig az önkormányzati rendszer átalakításának az igénye. A jelenlegi önkormányzati struktúra, kisebb változásoktól eltekintve, a rendszerváltozás óta él. A cél akkor a demokratikus működés és területi önállóság megteremtése volt, a gazdasági racionalitás sajnálatos módon nem kapott elég hangsúlyos szerepet. Ennek köszönhető a mai napig fennálló rendkívüli módon elaprózott településszerkezet, vagy a feladattelepítés problematikája és inkonzisztens finanszírozása. Bár az állami szerepvállalás fokozatosan csökkent, a helyi lakosság növekvő igényeit teljesíteni kellett, ami a helyi önkormányzatok növekvő szerepvállalását kényszerítette ki.
TovábbAz elmúlt hónapok egyik legvitatottabb és legkérdésesebb törvénye, amely a magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadójáról rendelkezik, október 1-jén lép hatályba. A szerint a közszférában foglalkoztatott munkavállalóknak 2 millió Ft feletti végkielégítés esetén 98 százalékos különadó kötelezettsége keletkezik.
Tovább
