Facebook image

Összesen 1241 bejegyzés

Gyes, gyed: visszamennék, de nincs hova

Számos alkalommal hallhatunk olyan esetekről, amikor a gyesről vagy gyedről munkába visszatérő munkavállaló azzal kénytelen szembesülni, hogy munkájára már nincs szükség, és a munkáltató jogszerűtlenül akár a felmondási védelem alatt álló szülőt is távozásra készteti, és a munkaviszonyt „közös megegyezéssel” megszüntetik. De vajon jobb vagy rosszabb a helyzete annak a munkavállalónak, aki az otthon töltött időszak közepén kénytelen arról értesülni, hogy nem csak pozíciója, de a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt egyenesen a munkahelye szűnik meg?

Tovább

Egykulcsos szja: áldás vagy átok?

Sok vitát váltott ki az egykulcsos személyi jövedelemadó 2011-es magyarországi bevezetése. A 2011.02.14.-i (hétfői) parlamenti felszólalások össztűzében azonban már politikai értelemben is világossá vált, hogy nem mindenki járt jól az egykulcsos adó bevezetésével, az pedig már korábban is ismert tény volt, hogy az elkövetkező években a költségvetésnek komoly bevételkiesést okoz az új rendszer. Utópia volt azt gondolni, hogy egy adórendszert át lehet úgy alakítani, hogy annak csak és kizárólag nyertesei legyenek. Az egykulcsos adó mellett és ellene is többen érvelnek, többek között ellenpólust képviselnek ilyen értelemben a fejlett nyugati, illetve a feltörekvő gazdaságok. A magyarországi helyzet azonban bizonyos értelemben unikális, ha a személyi jövedelemadót fizetők szerkezetét, vagy éppen az adófizetési morált vizsgáljuk.

Tovább

A könyvelők felelőssége, avagy milyen feladatokat láthat el a könyvelő?

Először is mind a könyvelőnek, mind az ügyfelének tisztában kell lenni a saját szerepkörével, feladataival. Könyvelőnek a számviteli törvény szabályai alapján kell a könyvelést a elvégeznie,  s tisztában kell lennie a rá vonatkozó előírásokkal. Azonban az Ügyfélnek is ki kell vennie a saját részét a számviteli nyilvántartások, a könyvelés elkészítéséből, természetesen a hozzá rendelt felelősségi szinttel.

Tovább

Én pénzem, te pénzed - avagy ki is az úr a házipénztár felett?

A magyar gazdaság készpénz igénye magas. Ez tény, melynek számos oka van: a rejtett gazdaság, az egymás iránti bizalmatlanság, a körbetartozások – csak, hogy néhány példát említsek. A gazdálkodók mindennapi működéséhez szükséges készpénzállományt biztosítani kell, ám ez minden gazdálkodó esetében eltérő. Például egy mindennapi beszerzésre építő kereskedelmi egységnek arányaiban lényegesen több készpénzre van szüksége, mint más gazdálkodónak. Mivel a rejtett gazdaság hatása káros az állami bevételekre és magára a gazdasági környezetre is, a gazdálkodók túlzott készpénz állományát a jogalkotó évek óta próbálja szankciókkal súlytani.

Tovább

Áfamentes kánaán

Adótanácsadóként nem csak az aktuális szabályok ismerete és a változások nyomon követése a feladatom - ez ma már természetes az ügyfeleim számára. Ennél sokkal fontosabb az adott cég igényeinek leginkább megfelelő megoldás kiválasztása vagy a legegyszerűbb út mellett az összes rendelkezésre álló lehetőség felvázolása.

Tovább

Legálisan dolgozni és dolgoztatni – a titkok júliusban kiderültek

Köszönhetően annak, hogy augusztus 1-jétől módosul az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény, elindulhat a régóta áhított folyamat, miszerint hivatalosan dolgozni és dolgoztatni igenis megéri – mindenkinek. Úgy gondolom a jelen módosításnál a törvényalkotó jó úton járt és talán valóban tetten érhető lesz a változás – bár kétségtelen, hogy a gyakorlati tapasztalás még hátra van…

Tovább

Új kezdet napja? Gyorsaság helyett átgondoltságot!

Az adócsökkentéssel kapcsolatos kezdeti izgalom az elmúlt két hétben mérséklődni látszik. Az Országgyűlés a megalakulása után a gazdaságot érintő változások helyett, olyan nagy horderejű és szimbolikus kérdésekben döntött, mint a magyar állampolgárság kiterjesztése, vagy a Parlament létszámának csökkentése. A szónokok a kormányalakítás napját az „Új kezdet napjaként” aposztrofálták és egyben meghirdették, hogy hétfővel intenzívebb és jövőbe mutató munkával töltött időszak kezdődik. A dátum kapcsán akár párhuzamot is vonhatnánk a társas vállalkozásokkal, amelyek legkésőbb e napon eljutnak oda, hogy éves beszámolóik, bevallásaik beadásával véglegesen lezárják az elmúlt évet, és immár teljes erővel az új időszakra koncentrálnak.

Tovább

Macska – egér harc helyett…

Régóta tudható, hogy a  2009-es üzleti évet záró éves beszámolók kötelező elektronikus közzétételének határideje elérkezik idén május 30-án minden vállalkozó számára. A válság hatására számos vállalat faragni kényszerült a pénzügyi szolgáltatókra fordított költségvetéséből 2009-ben és 2010 folyamán is. Jelentősen megcsappantak az évközi könyvvizsgálatok is, hiszen ez az egyik legegyszerűbb módja az auditokra fordítható költségkeretek csökkentésének. Ez azonban ahhoz vezet, hogy ugyanazt a munkát kisebb időráfordításokkal és teljes egészében a tárgyévet követő 5 hónap alatt kell befejezni.Eközben a beszámoló készítési feladatok volumene nem csökkent, sőt az extrém gazdasági körülmények hatására olykor összetettebbé vált, mint korábban.

Tovább

Együtt érezve az "egyszerű halandókkal"

Bár az adószabályok egyszerűsítése kedvező fogadtatásra számíthatna, azért azt láthatjuk, hogy az SZJA törvény előírásaival és a bevallással évről-évre megbirkózik több mint 3,5 millió adófizető. Míg 1999-ben az SZJA bevallást benyújtók 49,89 százaléka, 2008-ban már 82,35 százaléka volt önadózó adóalany. Sajnos arról nem állnak rendelkezésre statisztikák, hogy az önadózók közül hány fő vett igénybe külső segítséget a bevallás elkészítéséhez, pedig az is érdekes adat lenne.

Tovább

Kis magyar kétharmadunk

A „kétharmad” egy nevezetes számmá vált az elmúlt hetekben és ha már a matematikaórák keretei közül kitört ezen jeles törtszám, érdemes a politikai vetület mellett, gazdasági vetületét is megvizsgálni. Szintén több mint kétharmad, a magyar GDP közel 70 százaléka. Ennyi a magyar kis- és középvállalatok hozzájárulása hazánk össztermékéhez és közel azonos az alkalmazottak számából elfoglalt részarány is. E kétharmad mögött olyan magántulajdonosok, nem kis részben családi tulajdonban lévő vállalatok állnak, akiknek nem alternatíva a gyártás, vagy a szolgáltató központ Ázsiába történő áthelyezése.

Tovább

Kiemelt témák