Összesen 1511 bejegyzés
A blogbejegyzésem látszólag egy idejétmúlt, ma már hatálytalan adózási szabállyal kapcsolatos. Annak apropója, hogy mégis fontosnak tartom megosztani gondolataimat, az, hogy idealista módon hiszek abban, hogy egy megfelelően működő kapcsolatrendszerben, ahol az adóhatóság és az adózók nem ellenfélként, sőt ellenségként tekintenének egymásra, az adózás nem lenne historikus gyökerekkel megáldott macska-egér játék.
TovábbA kamarai hozzájárulás megfizetése a törvény rendelkezése alapján idén is szükséges. A gazdálkodó szervezeteknek a hozzájárulást március 31-ig kell teljesíteni a területileg illetékes kamara részére. A meg nem fizetett kamarai hozzájárulást a törvény köztartozásnak minősíti, amelyet az adóhatóság adók módjára hajt be.
TovábbA 22/2009-es PM rendelet 2013-as módosítása jelentős adminisztrációs könnyítést hozott a vállalatoknak, amely szerencsére most nem járt együtt a szankciók ismételt súlyosbításával, azaz a transzferár-dokumentáció készítését „ösztönző” mulasztási bírság maximuma továbbra is „csak” 8 millió forint lehet ügyletenként.
TovábbAzon magánszemélyek, akik számára a munkáltató nem vállalta a személyi jövedelemadó bevallás (szja bevallás) elkészítését, illetve akik a szja bevallásukat nem az adóhatósággal szeretnék elkészíttetni, két lehetőségük van.
TovábbMilyen lehetősége van a munkavállalónak, ha fizetés nélküli szabadságot szeretne igénybe venni? Mikor köteles a munkáltató azt engedélyezni és mikor dönthet róla mérlegelési jogkörében? Ezek és az ezekhez hasonló kérdések merülhetnek fel a munkavállaló és a munkáltató fejében, amikor a munkavállaló jelzi igényét egy esetleges fizetés nélküli szabadságra.
TovábbA piaci áraktól eltérő transzferárak következtében a társaságnál adóhiány vagy adótöbblet keletkezhet, amely a társasági adó (tao) mellett még további adónemeket is érinthet, ugyanis az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) alapján a szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket tartalmazó kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni.
TovábbAz új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) hatályba lépésének napja 2014. március 15-e, ezen a napon az új kódex a több, mint 50 éve született korábbi magánjogi törvényt váltja fel. Ptk. bejegyzés-sorozatunkban elsősorban a gazdálkodó szervezeteket, vállalkozásokat érintő legfőbb változásokat kívánjuk bemutatni.
TovábbAz év végi zárásnál meg kell vizsgálni, hogy a számviteli törvény szerint szükséges-e vagy lehetséges-e céltartalékot képezni. Az óvatosság számviteli elve alapján a tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség. Jelen blogomban az általános szabályokat mutatom be.
Tovább2015-től jelentősen megváltoznak a magánszemélyeknek nyújtott távközlési-, műsor- és elektronikus úton nyújtott szolgáltatások teljesítési helyére vonatkozó szabályok: az uniós áfa-irányelv módosulásával összhangban az ilyen szolgáltatások után az igénybevevő állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti államban kell megfizetni az áfát.
TovábbTársaságuk mikro-, vagy kisvállalkozásnak minősül-e? Ezen jelentőséggel bíró kritériumot most a transzferárdokumentáció-készítés szempontjából vizsgáljuk, de egyéb területeken is fontos hatásai vannak a besorolásnak.
Tovább
