Belföldi ügyletek fordított adózása
A gabonaszektort érintő fordított adózás időszakát meghosszabbította az adócsomag, így a szabályozás alkalmazhatóságának határideje 2014. június 30-ról 2018. december 31-re módosul. Szintén ezt a témakört érinti, hogy az ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében a fordított adózás a hatósági engedélyköteles munkákon túl a hatósági tudomásulvételi eljáráshoz kötött munkákra is vonatkozni fog.
Változás az októberi törvényjavaslathoz képest, hogy részlegesen bér, de bevezetik, a nagyobb költségvetési bevételkiesés érdekében a sertéshús értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos áfát. Eszerint csak az élő, az egész vagy a félsertés áfa kulcsa csökken, így a fajtiszta tenyészsertés, az élő háziasított sertés és koca, valamint a házi sertés egészben vagy félben, illetve frissen, hűtve vagy fagyasztva értékesítve kerül az 5 százalékos áfa hatálya alá.
Adóalap utólagos csökkentése
Jelentősen módosul a fizetendő adó bevallása kapcsán az adóalap utólagos csökkentésének bevallására vonatkozó szabályozás. A módosítás célja, hogy egyszerűsítse és kiterjessze azokat az eseteket, amikor az adóalap utólagos módosulása miatt nem az eredeti időszakra beadott önellenőrzéssel kell az adóalap, illetve a fizetendő adó változását bevallani.
Az új szabályozás koncepciója szerint nem tételesen kerülnek felsorolásra az egyes, önellenőrzés nélkül, tehát kevesebb adminisztratív teherrel járó módosítások esetei, hanem minden olyan esetben mellőzni lehet az eredeti időszakra beadott bevallás önellenőrzését, amikor az adóalap utólagos csökkenésének az oka a szerződés módosulása, vagy megszűnése. Ezen általános jellegű szabály mellett megmarad a zárt végű pénzügyi lízing, a bérbeadás vagy a vagyoni értékű jog időleges használata, átengedésének a meghiúsulása, vagy a betétdíj visszatérítése. Újdonság az átalányösszegű megállapodások esetén történő elszámolásokhoz kapcsolódó negatív összegű módosítások ide sorolt kezelése.
Új elemként kerül be az áfa törvénybe annak a konstrukciónak a kezelése, amikor vásárlásösztönzési céllal egy olyan adóalany teljesít pénzvisszatérítést egy terméket vásárló, szolgáltatást igénybevevő (vevő) részére, aki az eredeti ügyletben nem állt kapcsolatban a vevővel. Például ha a vevő részére nem a terméket neki eladó kiskereskedő, hanem a nagykereskedő vagy a gyártó fizeti vissza vásárlásösztönzési céllal a vételár egy részét, akkor az így teljesített visszatérítés bizonyos feltételekkel a nagykereskedőnél vagy a gyártónál belföldi ügyletek esetén elszámolható utólagos adóalap csökkentő tételként.
További változás, hogy az áfa törvény új helyen, a jelenlegihez hasonló tartalommal fogja jövőre szabályozni a fizetendő adó és a levonható adó utólagos korrekciójára vonatkozó szabályokat, azaz hogy milyen időszakban és milyen feltételekkel lehet a módosításokat az adott bevallásba beállítani. Ezek a szabályok jelentős változást nem eredményeznek, érdemes azonban megemlíteni, hogy a törvény egyértelműen kimondja, hogy a fizetendő adó és az adóalap utólagos korrekcióra vonatkozó kedvező szabályok, azaz hogy az eredeti számlát érvénytelenítő vagy módosító számla kézhezvételének időszakában rendezhető a fizetendő adó csökkenése, nem alkalmazható arra az esetre, amikor teljesítés igazolt hiánya melletti számlakibocsátás miatt keletkezett adófizetési kötelezettség, de a számlát utólag érvénytelenítették.
Utólagos korrekció
A tárgyi eszközökre vonatkozó 5 éves, illetve ingatlan esetén 20 éves figyelési szabályok tekintetében az apport és a jogutódlás keretében év közben megszerzett tárgyi eszközt úgy kellene tekinteni, mint amelyet az apportáló/jogelőd és az apportot fogadó/jogutód a szerzés évében a naptári év teljes időszakában használta volna, azzal, hogy a számítást időarányosan kell elvégezni. Ezen túlmenően az egy éven túl hasznosított vagyoni értékű jogokra is kiterjeszti az új törvény a figyelési és utólagos korrekciós kötelezettséget, amennyiben a figyelési időszak alatt a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben változás következik be.
Időszakos elszámolású ügyletek teljesítési ideje
Változik az időszakos elszámolású ügyletek teljesítésének időpontjára vonatkozó szabály is. Az adócsomag értelmében az időszakos elszámolású ügyletek és az olyan ügyletek esetén, amelyeknél az ellenértéket rendszeresen ismétlődő jelleggel, meghatározott időszakra állapítják meg, a teljesítés időpontja az érintett időszak utolsó napja lesz.
Kivételt képeznének azok az esetek, ahol az időszakos elszámolásra a Ptk. szerinti közszolgáltatási szerződés alapján kerül sor, vagy telekommunikációs szolgáltatásról határozott időre történő elszámolásban állapodnak meg, ekkor ugyanis továbbra is az ellenérték megtérítésének esedékessége minősül teljesítési időpontnak.
Az új szabályozás 2014. július 1-én lép hatályba. Ezen új szabályozást az olyan 2014. június 30-át követően kezdődő elszámolási időszak esetén kellene először alkalmazni, amely tekintetében a fizetés esedékessége 2014. június 30-át követő időpont.
Exportértékesítés
Az exportértékesítésre vonatkozó adómentesség szabályainak módosulása szerint amennyiben az Európai Közösség területén kívülre történő termékértékesítés azért nem minősül adómentesnek, mert a termék az értékesítést követően 90 napon belül nem hagyta el az EK területét, a 90 napon túli, de 360 napon belül történő kiléptetés esetén lehetővé válik majd a fizetendő áfa utólagos csökkentése a kiléptető hatóság igazolásának birtokában. Ehhez viszont az ügylet teljesítését tanúsító számlát is megfelelően módosítani kell.
Elektronikus nyugta
Az adócsomag értelmében a továbbiakban a számlához hasonlóan a nyugta is előállítható lesz elektronikusan. További módosítás, hogy amennyiben a nyugta egyúttal az abban megjelölt szolgáltatás igénybevételére is jogosítja annak bemutatóját, nem lesz kötelező adattartalom a nyugta kibocsátásának kelte, elegendő, ha azon az az időpont vagy időszak szerepel, amelyben a nyugtában megjelölt szolgáltatás igénybe vehető.